100 éve született dr. Darados László tanár úr

Nincsenek illúzióim: Kit érdekel ma egy egykori bőrgyógyász, egyetemi magántanár élete? Kórházunk falai közt is eltöltött néhány évet! Tekintély volt, egyéniség. Hosszú életet élt, 2001-ben ment el közülünk. Mi esztergomiak -méltatlanul - már sokkal előbb elfelejtettük! Talán jön egyszer egy nemesebb kor, ahol utódaink felteszik majd a kérdést: „Ki is volt Darabos László?”

Ki is volt Darabos László?

1908. július 20-án született Debrecenben. 1943-tól 1957-ig kórházunk bőrgyógyászatát vetette. Méltatlan körülmények között távolították el Esztergomból! Ma már kevesen emlékeznek rá. Halála előtt néhány hónappal sikerült megismerkednem vele. Betekinthettem önéletrajzi írásaiba is. Remélem ezek egyszer kiadásra kerülnek.

Édesapja - Dziobek László - révén a család lengyel származású. Édesanyja Lokodi Mária debreceni.

1912-ben id. Darabos Lászlót a MÁV Zágrábba helyezi az ottani Konzul üzlet élére. Fia 1914-18-ig itt jár magyar nyelvű elemi iskolába.

1918-ban Zágrábból Pécsre került a család. Darabos László gimnáziumi tanulmányait a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Főgimnáziumában kezdte és 1926-ban itt érettségizett.

Tanárai a zenei pályára ajánlották, hisz kitűnően hegedült. A városi szimfonikus zenekar tagja volt. Ő azonban a Pécsi Egyetem Orvosi Karára iratkozott be.

Szívesen emlékezett vissza egykori professzoraira: Masfeld Gézára (gyógyszertan), Entz Bélára (kórbonctan), Ángyán Jánosra (belorvostan), Neuber Ernőre (sebészet).

1932. szeptember 22. lett orvosdoktor. A következő évben teljesítette egy éves katonai szolgálatát, mely után visszatért az egyetem bőrklinikájára.

1936-ban lett Berde Károly professzor első tanársegéde. Időközben megnősült, elvette Hamerli Györgyikét, akivel a zene révén ismerkedett meg. 1936-ban született első, 1939-ben második fiú gyermekük.

A világtörténeti változások hozadékaként visszakerült az anyaországhoz a Felvidék jelentős része. Darabos László a kétgyermekes családapa megpályázta a Beregszászi Kórház bőrgyógyász osztályvezetői állását.

El is nyerte azt, de amikor odautazott, szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a körülmények nem teszik lehetővé a normális munkát, ezért visszatért Pécsre Berde professzorhoz.

A II. bécsi döntés során Észak-Erdélyt kaptuk vissza. Darabos László újra útra kelt. Most már nem egyedül, hisz Berde professzor erdélyi származású volt, és amikor Ő megkapta a Ferencz József Tudományegyetem dékáni kinevezését, tanársegédét magával vitte Kolozsvárra. 1941 őszén innen hívták be katonának a helyőrségi kórház bőrgyógyászatát vezette, de emellett a klinikai munkáját is folytathatta.

Közben dúlt a háború. Megindult az orosz gőzhenger és s front egyre közeledett. Berde professzor gondoskodni akart kedvelt emberéről és megpályáztatta vele az akkor meghirdetett esztergomi bőrgyógyászati állást, ugyanakkor beadatta vele az egyetemi magántanári pályázatát. Ennek a címnek az átvételére Darabos László már Esztergomból utazott Debrecenbe.

Szent István városában rövid időn belül pezsgő zenei élet alakult ki körülötte. Először a Kölcsey utca 10-ban kapott ideiglenes lakást, Nyitrai József kórházgondnok üresen álló házában. Majd 1944-ben költöztek a Deák Ferenc utca 16. alá.

1944. április 15-én újra katonai behívót kapott a Marosvásárhelyi 558-as hadikórházba. A közeledő harcok miatt szeptember 13-án a hadi kórházat ki kellett üríteni. Betegeit el nem hagyva, nagy nehézségek árán két hét alatt jutottak el Debrecenbe, majd Budapestre. Két hét szabadságot kapott, majd az 558-as hadikórház után először Zalaegerszegre, majd Szentgotthárdra utazott.

Az előretörő orosz csapatok elől családja is hozzá költözött. 1944. karácsonyán itt várták sorsuk jobbra fordulását. Néhány hónap után Szentgotthárdra ért a front. A kórház kitelepítését Darabos László irányította.

Nagyszombaton érték el Gratzot. Kalandos úton jutottak orosz fogságba, Leobenben.

Egy orosz tolmács gyermekének gyógyítása is hozzájárul ahhoz is, hogy menlevelet és lehetőséget kaptak a hazatérésre. 50 napot töltöttek külföldön. Darabos doktor a családját Pécsett helyezte biztonságba, és Esztergomban jelentkezet a munkahelyén.

Mint mindenkinek, Igazoló Bizottság elé kellett állnia, mely végül is visszahelyezte állásába. Darabos tanár úr a szakmai munka megindítása után nem maradt hűtlen korábbi énjéhez. Az esztergomi szimfonikus zenekar az ő vezetésével adott 1949-ban koncertet a városháza udvarán.

Ekkoriban szóba került az Esztergomban felállítandó Katolikus Egyetem kérdése. A szervezési munkálatokban Darabos László is részt vett, tervezetet adott át Mindszenty hercegprímásnak. A történelmi események nyomán azonban ez a kérdés hamar lekerült a napirendről.

1956-ban a kórházi Munkástanácsba Rajner János mellett őt is beválasztották. A sötétkapui sortűz sebesültjeinek ellátásában aktívan részt vett.

Neki köszönhető az is, hogy a kórházi kápolnát funkciójában helyreállították. A belvárosi plébániáról az eredeti kegytárgyakat az Ő közbenjárásával hozták vissza. Ezt sem bocsátották meg neki.

1957 márciusában hírt kapott arról, hogy "biztonsági őrizetbe" kívánják venni 15-e előtt.

Szívpanaszokkal Rajner János osztályára menekült, aki nem adta ki! Április 4-e előtt azonban 8 napot töltött rendőrségi fogdában. Bády Istvánnal, Siráky Istvánnal, Belánszky Lászlóval és Zséger Lászlóval együtt.

Május 1-e előtt is három napot töltött priccsen.

1957. október 17- én mondvacsinált okokkal felmondtak neki, komédiába illő eljárás után. Az indok: "szakmai alkalmatlanság" volt. A legnagyobb tudományos képzettséggel rendelkező esztergomi orvos elé az oroszlányi bányaorvosi, és a tatabányai körzeti orvosi alternatíváját állították.

Így lett Darabos László bányaorvos Oroszlányban. Rövid időn belül azonban egy álláscsere folytán a Tatabányai Bőr és Nemibeteg Gondozó élére került. A Bányász Zenekarba a Bányászbélyeggyűjtő Körbe lépése révén számos új ismeretséget kötött. Szakmai munkája pedig egyre nagyobb elismerést váltott ki környezetében.

1958. július 1-től 1976. december 31- ig nyugdíjba meneteléig vezette a Tatabányai Bőr és Nemibeteg Gondozót.

1995-ben népes családja körében ünnepelte feleségével házasságkötésüknek 60. évfordulóját. Egy év múlva lett özvegy.

Hosszú, tartalmas élete 2001-ben ért véget.

Remélhetőleg eljön az az idő, amikor emléktábla örökítheti meg esztergomi működésének éveit, és önéletrajzát nyomtatásban is olvashatjuk.

Osvai László dr.