Esztergom díszpolgárai: Paskai László és Orbán Viktor

Az esztergomi Vármegyeháza Dísztermében ma délelőtt vette át Orbán Viktor, korábbi miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke és Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek az Esztergom Díszpolgára címet Meggyes Tamás polgármestertől.

A polgármester beszédében elmondta: nem egyszerűen olyan személyekként kapják a kitüntettek a címet, akik sokat tettek Esztergomért. A viszony bensőségesebb annál. Ahogy a polgármester fogalmazott: a kitüntetetteket szeretteiként köszönti Esztergom.
A város képviselő-testülete „a Mária Valéria híd újjáépítése ügyének felvállalásáért és megvalósításának elismeréseként” adományozta az „Esztergom Díszpolgára” címet Orbán Viktornak.

Paskai László bíboros, nyugalmazott Esztergom-Budapesti érsek az Esztergomért végzett kiemelkedő és maradandó munkásságáért részesült a kitüntetésben.

Az ünnepséggel vette kezdetét a Díszteremben az ’56 ősze Esztergomban című tárlat, amelyen a forradalom, valamint az azt megelőző korszak, és az azután következő megtorlás és a Kádár-éra emlékeit mutatják be.

A Díszteremben tartott ünnepi ülést követően Esztergom Város Önkormányzata ünnepélyes megemlékezést és koszorúzást tartott a Városháza Széchenyi téri homlokzatán elhelyezett emléktáblánál. A rendezvényen részt vett és koszorút helyezett el dr. Paskai László és dr. Orbán Viktor.

Orbán Viktor 2003. májusa óta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a legnagyobb jobbközép szervezet elnöke, 2002 októberétől az Európai Néppárt alelnöke, 1998-2002 között a polgári kormány miniszterelnöke, a szabad és demokratikus Magyarország megteremtésének, a rendszerváltoztatásnak egyik kulcsalakja.

1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium egyik alapító tagja. 1984-ben több társával megalakította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője volt.
1988 áprilisától a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa, majd 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta.

Orbán Viktor a független, demokratikus és kiváltságoktól mentes Magyarország elkötelezett híveként vált ismertté a kommunizmus utolsó éveiben, politikai pályafutása során az egész nyugati világban az euro-atlanti értékek mellett elkötelezett politikusként szerzett hírnevet magának és az általa vezetett szövetségnek. Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének.

1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte ismert politikussá. 1989 nyarán tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának.

1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője.

Az 1994. évi országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnöke. Az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés magyar nemzeti bizottságának az elnöke.
Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz-Magyar Polgári Párt-FKGP-MDF koalíciós kormány vezetője, miniszterelnök. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jónéhány beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökken a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euro-övezet része legyen.

1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz.

2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választják.

Orbán Viktor számos nemzetközi elismerés birtokosa. 2000 februárjában a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorává választotta. 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díjával tüntették ki Washingtonban. 2001 augusztusától a Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award birtokosa. 2001 novemberében átvette a Hanns Seidel Stiftung Franz-Josef Strauß-díját. 2002 szeptemberében elsőként vehette át a Szent István-díjat Esztergomban. 2004 március 16-án a Mérite Européen díj arany fokozatát adományozták neki. 2004. április 6-án Julius Janus pápai nunciustól a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjét vehette át.

Paskai László Szegeden született 1927. május 8-án. Édesapja, Paskai Ádám a holokauszt kezdetéig mint csendőr tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a keszthelyi ferencesek bujtatták; ez az élmény alighanem befolyásoló erővel bírt későbbi életútjára is. Szegeden a piaristáknál tanult, 1945-ben érettségizett. Belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartományba, ahol 1949-ben tett fogadalmat. Rendi neve: Pacifik. Filozófiai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte. A rend szétszórása után a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult, ahol 1951-ben végzett. A budapesti Hittudományi Akadémián 1952-ben szerzett teológiai doktori címet. Pappá 1951. március 3-án szentelték. 1952 és 1955 között püspöki szertartó Szegeden, 1955-től 1965-ig filozófia tanár, prefektus, spirituális. 1965–1969 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973–tól 1978-ig rektora. 1965-től a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, 1967–1978 között a filozófia tanszék vezetője. 1978. március 2-án Bavagalianai címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezték ki. 1978. április 5-én szentelték püspökké. 1979. március 31-től 1982. április 5-ig veszprémi megyéspüspök, ezt követően 1987. március 3-ig Ijjas József mellett kalocsai koadjutor érsek. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
1987. március 3-tól esztergomi, az egyházmegyék átszervezése folytán 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988. június 28-án a pápa bíborosi rangra emelte, címtemploma – elődjéhez, Lékai Lászlóhoz hasonlóan – Rómában a falakon kívüli, Szent Teréz-templom. 75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa elfogadott. 2003. január 11-ig a főegyházmegye adminisztrátora volt, jelenleg Esztergomban él.

Művei:
Ezer éve Szent Adalbert oltalma alatt.
A Lélek erejében. Válogatás Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tízéves főpásztori szolgálata alatt elhangzott szentbeszédeiből, előadásaiból 1987-1997. Magyar szentek a keresztény Európában. In: Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. A Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által rendezett történész konferencia előadásai 2000. május 4-5. Simor János emlékkönyv.

Osvai László dr.

Tekintsék meg galériánkat!