110 ÉVE ÍRTÁK

Az esztergomi Helischer József könyvtár ideiglenes helyén is fontos szerepet tölt be a város közművelődésében. Elhivatott, lelkes dolgozói számos figyelemreméltó, fontos rendezvény szervezői voltak eddig is. Néhány hete új szolgáltatást nyújtanak. A könyvtár honlapján elérhetőek a már digitalizált egykori újságok, dokumentumok. Remélhetőleg a gazdasági válság ellenére Esztergom 2010-es költségvetésében támogatni tudja ezt a szolgáltatást

Lapozzunk bele a 110 évvel ezelőtti Esztergom és Vidéké – be. Mi foglalkoztatta akkor az esztergomiakat:

A december 3-i számban a szerző egy Rigler Gusztávtól vett idézettel indítja „Az ivóvíz kérdés” című írását.
„…alig találunk még egy vidéki empóriumot Esztergomon kívül, amely lakosainak számában és egészségében oly szomorú viszonyokat mutatna, mint a mi városunk”….
Az írás hangsúlyozza, hogy „a közegészség egyik legfontosabb tényezője az a bizonyos tiszta egészséges, jó ivóvíz.”
A megoldást abban látja, hogy a városnak saját kutat kell fúratnia. Hisz „az artézi kút fúrásának – szakavatott geológusok véleménye szerint – városunkban semmi akadálya sincs.” – igaz, hogy „temérdek pénzbe kerül.”

Nincs új a nap alatt! 110 év után Esztergom saját kúttal rendelkezik és küzd azért, hogy a város vízellátása nem külföldi pénzcsoportoktól függjön, hanem annak biztosításában döntően az itt lakók vegyenek részt!

Tudósítást olvashatunk arról is, hogy a reggeli gyorssal városunkba érkezett Korányi Frigyes, a nagynevű orvosprofesszor.
Megtekintette a Vörös Kereszt Kórházat, és mindenben alkalmasnak ítélte tüdőbetegek ellátására. A hercegprímás vendégeként tárgyalt Walter Gyula prímási irodaigazgatóval és fogadta őt Boltizár József érseki helynök is. ( Mindkettőjük neve ott szerepel a kórház építésére adakozó egyének márványtábláján )
Esztergomban a II. világháború után jött létre az önálló tüdőosztály, mely 1968-ig - Tatabányára történt elhelyezéséig működött!

Wimmer Imre polgármester vezetésével a város egészségügyének irányítóival küldöttség járt a belügyminisztériumban. Ott fogadta őket Jakabbffy Imre államtitkár és dr. Chyzer Kornél osztálytanácsos- „A meleg fogadtatás és az azt követő ígéretek arra engednek következtetni, hogy a belügyi kormány kegye és támogatása az új kórház ügyénél nem fog elmaradni.”
/ 6 hónap múlva elkezdődött az új kórház építése! /

Nem hiányzott a korabeli újságból a - ma úgy mondanánk – a bulvár sem, csak a lap utolsó oldalain szerepelt. Ma ezek a történések óriás, színes betűkkel a főoldalakon szerepelnek:

„Sz. András, akinek az „alkoholizmus annyira aláásta egészségét, hogy már elméje is félig-meddig megzavarodott…mámoros állapotban sétált be a Dunába is, de a víz kijózanította annyira, hogy őrült segítségkiáltások között úszott vissza a part felé. S szárazra is ért, mielőtt a segítségére sietőkre szükség lett volna. Most náthás és pálinkát kér.”

P. Ferenc tokodi bíró mulatott tegnap hajlékában a községi pénztárossal. A mulatságnak azonban rossz vége lett. P. Ferenc a fegyverével babrált addig, amíg az elsült és egy fáradt sörét a pénztáros tüdejébe fúródott. Azok a hírek, amelyek a véletlenséget szándékosságnak mondják, alaptalanok.”

„Borbály és vadállat – hogy rímel ez össze. Megmutatta Csillag fodrászmester segédje, aki csütörtök este vállalkozott rá, hogy az itt időző manézsai egyik állatszelídítőjét a vadállatos ketrecben megborotválja. Ami nagy közönség előtt meg is történt. A mutatvány különösen mackó komának tetszett, amely a legközelebbről szemlélte végig és elégedetten bólintott hozzá. A szép és ritka állatseregletet már az összes tanuló ifjúság meglátogatta.

Az Esztergom és Vidéke meglehetősen patetikusan búcsúztatta a évet és az évszázadot, és reményét helyezte a XX. századba:
„Nézz körül e városnak minden pontján, helyezd lépted bárhová, szent helye az a magyarnak, s még szentebb helye a keresztény magyarnak.”…
Hozd meg szeretett hazánk nagyságát és erejét, szabadságának teljességét, hisz ’megbűnhődte már e nép’…
Hozd meg a mi kis városunk boldogulását, régi fényét, reményeink teljesülését!”