ESZTERGOMI CSALÁDOK, SZEMÉLYISÉGEK: A PALKOVICSOK 4.

1934. október 7-én avatták fel Palkovics László emlékpadját Esztergomban a Dunaparton.
„Ez a pad is szeretetünk emléke,…Ez a szeretet, ez az emlékezés megilleti azt a férfit, aki egész életét a köznek szentelte”…- mondta többek között az avatóbeszédében Frey Vilmos alispán.

 Mit tudunk róla, mi, mai esztergomiak?
Ki is volt Palkovics László?

Felmenői példát mutattak neki a köz szolgálatára. Dédapja és nagyapja orvosként szervett méltó hírnevet. Édesapja pedig Kossuth kormánybiztosaként tevékenykedve, a szabadságharc bukása után halálos ítéletet kapott, melyet 12 évi várfogságra módosítottak. Ebből 4 évet le is töltött. Az Októberi Diploma után tért vissza a közéletbe, és 1861-ben már Esztergom díszpolgára, alispán, majd 1877-től Esztergom polgármestere.

Palkovics László kései gyerekként ( édesapja 61 éves volt ), apja második házasságából született 1877. február 8-án. Szentgyörgymezőn.
11 éves kora óta használhatta a szenkviczi nemesi előnevet, melyet a család 1888-ban kapott a királytól. Középiskolai tanulmányait az esztergomi Benczés Gimnáziumban végezte el, majd apja nyomdokait követve a jogi pályát választotta.

1900-ban már közigazgatási gyakornok, 1 évvel később szolgabíró. Folyamatosan és fokozatosan halad a ranglétrán. 1906-ban aljegyző, 6 év múlva a párkányi járás főszolgabírája. Perényi Kálmán nyugdíjba vonulása után 1917. június 17-től alispánná választják. Akkor még senki nem tudhatta, hogy ő lesz Esztergomvármegye utolsó alispánja.

A Kommün eltávolítja a hatalomból. Ekkor Bécsbe készül, de csak Béládig jut. Ott Ullmann Adolfnál húzódik meg.
A Tanácsköztársaság bukása után visszatér Esztergomba és Kornhaben Samu ezredessel 1 nappal a budapesti kommün bukása előtt szülővárosában átveszi a hatalmat.

1919. november 10-én ő köszöntötte Horthy Miklóst, aki különvonattal Esztergomba látogatott.
1923-ban az egyesített Komárom-Esztergom Megye alispánja lett.

„ Palkovics László sohasem szerette a harcot, legkevésbé a pártharcot, mely nem egyszer személyek miatt dúlt, és így nemesebbnek tartotta, ha csöndes zárkózottságban, avagy középúton végzi azt a munkát, amelyre a sors rendelte”.
…
„Igen zárkózott ember volt mindig, de ebben a zárkózottságában is tudta éreztetni, hogy nemes szívű, érző ember, szociális gondolkodású férfiú rejtőzik benne”
…
„Méltó alispánja volt a régi Esztergomvármegyének, de hívatott vezetője az új alakulásnak is, Komárom-Esztergom vármegyének” – írták necrológjában.

Természetében ellentéte lehetett édesapjának, katona bátyjairól már nem is beszélve. Nyomaszthatta a gondolat, hogy apja első házasságából született, korán meghalt bátyának a nevét kapta.

Édesapja után ő is alispán lett, de a kardot már csak díszként használta. Helyette a tollat forgatta.

Szigeti padom című verséből idézek:….

„Tekintetem vissza száll a földre,
S gond üli meg újra homlokom…
Szemben ott a Duna túlsó partján
Fájón int a régi otthonom!”…

Ebből a versből került néhány sor a bevezetőben említett emlékpad hátoldalára:

„Gyönyörködni a lenyugvó napban
Felkeresem magányos padom,
Távol itt a kisvárosi zajtól
Újra derül fáradt homlokom.”

Palkovics László 1905-ben kötött házasságot Mattyasovszky Margittal ( 1882-1945 ), aki a 28 együtt eltöltött év során 3 gyermekkel ajándékozta meg férjét. Klára ( 1906-1992 ), Pál ( 1907-1973 ) és Lívia ( 1911-200 )

Palkovics Lászlóhoz kegyes volt a sors 1933. március 19-én, vasárnap este családja körében hirtelen lett rosszul és szinte azonnal meghalt.
A Vármegyeháza közgyűlési termében ravatalozták fel. Nagy részvét mellett, óriási tömeg kísérte utolsó utójára a szentgyörgymezői temetőbe.

A mai esztergomiak közül, akik megállnak és leülnek Palkovics László emlékpadjánál, már csak kevesen tudják felidézni emlékét.
Ez a kis írás azért született, hogy ne fogyjon az emlékező esztergomiak száma.

Osvai László dr.