ESZTERGOMI CSALÁDOK, SZEMÉLYISÉGEL: A PALKOVICSOK 2

Az esztergomi Belvárosi temetőben sétálva, a sok régi sírkő egy eldőlés előtt álló vörösmárvány sírkő tűnt a szemembe, melyen elmosódva néhány francia szó olvasható. Ez keltette fel érdeklődésemet, hogy utánanézzek: kinek a hamvait takarja itt a föld?

Palkovics Károly Sándor

( 1787-1865 )

Ő felsége Ausztria császárának vezérőrnagyát, a Szent Erzsébet-Terézia-Rend lovagját temették el ide, aki életének 77. évében 1843. november 14-én halt meg.

Hogy került egy francia magasrangú katona az esztergomi temetőbe?

A magyarázatot a sírkő másik oldalán, ma már alig olvasható nevek adják! E sírban nyugszik ugyanis a francia származású vezérőrnagyon kívül Palkovics Károly, valamint egyik lánya Hermina ( Murinyi Endréné ). Palkovics Károly egyik apósával osztja meg örök nyughelyét.

Ki is volt Palkovics Károly Sándor?

Minden esztergominak illene tudnia, hogy 1816-tól 1865-ig ő volt a város főorvosa. Ugyanezt a posztot töltötte be édesapja - András - Budán. Nem volt általános abban az időben, de Palkovics András jelentős vagyonra is szert tett pályafutása során. I. Ferenc 1799-ben felvette őt nemesei sorába. Az 1787-ben született Palkovics Károly Sándor testvérével, Borbálával már az adományozó levélben is megneveztetett.

Keveset tudunk Palkovics Károly Sándorról, még kevesebbet fiatal koráról. Valószínűsíthető, hogy Budán született. Az orvosi hivatást nyilván édesapja után választotta, de hogy hol, melyik egyetemen végzett azt további kutatásokkal lehet kideríteni. Elméletileg Pesten tanulhatott, hisz Budáról 1784-ben költözött az egyetem, vagy tölthette medikus éveit az ugyancsak Van Swieten által létrahozott bécsi fakultáson is. ( Feicthinger Sándor tudomása szerint: „ Palkovics Károly Pesten 1816-ban graduáltatott”) )

Anyagi gondjai nem igen lehettek. Édesapja révén is kiterjedt kapcsolatokkal bírt, akár Európa szerte is. Bizonyítékként fogható fel, hogy első felesége osztrák, második francia volt.

Tény, hogy 1816-tól Esztergom főorvosa lett és hosszú életét Szent István városába töltötte el. Első felesége Kayl Terézia ( 1797-1832 ) volt, aki 17 évi házasságuk alatt 5 gyermekkel ajándékozta meg . A 4 fiú közül az első 1816-ban született és Károly András nevet kapta, az egyetlen leány gyermek Johanna ( 1820-1899 ) később spanyol férjet választott.

1831-ben egész Európán kolerajárvány futott végig. ( Ekkor vesztette életét Hegel a nagy német filozófus is ). A kór nem kímélte Magyarországot sem, és természetese Esztergomra is lesújtott. Rudnay Sándor hercegprímás is az áldozatok között szerepelt. A betegség terjedésével parasztfelkelések, kolerafelkelések törtek ki. A járvány korlátozására hozott karanténok felállítására kiépített kordonokat felbontották, zavargások törtek ki az ország több helyén. A kutakba szórt klórmészt sokan szándékos mérgezés kísérleteként élték meg.

Nem sok hatásos eszköz állt a korabeli medicina rendelkezésére. Nem lehetett egyszerű dolog Esztergomban a városi főorvos munkája. Szerencs kellett ahhoz, hogy egyáltalában ő is túlélje az endémiát.

Érdekes epidemiológiai adatok állnak rendelkezésre a járványról, melyszerint Esztergomban volt a legalacsonyabb a halálozás :1831. július 22 és szeptember 23 között az 1448 beteg közül 1289 felépült, míg Komáromban mind a 692 beteg meghalt(?!)

A város vezetése a járvány multával áttekintette a helyi egészségügy helyzetét. 1835. október 10-én a korábbi helyéről ( ma Kossuth L. utca 62 ) a Terézia u. és Simos János utca sarkán álló épületbe költöztette át a szegények házát.

Az új épületben Palkovics Károly Sándor javaslatára egy kórház alapjait rakták le: „Legtisztább négy szobák találtatnak az érintett kórházban, ahová különféle betegek bevétethetnek, mert minden ház, és minden céh bizonyosan inkább fizetne ide, mintsem a Budai Irgalmas Barátokhoz.”

1839-ben egy kápolna építésével területileg is elkülönítették a szegényházat a kórháztól.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban Esztergom 61 éves főorvosa már tevőlegesen nem vett részt. Annál nagyobb szerephez jutott fia, a Honvéd-temetőben nyugvó Palkovics Károly András, aki Kossuth kormánybiztosa volt. Őt édesapja is segítette abban a munkában, melyben a kanonokházakat „katona ispita” céljára alakították át.

Vajon hogyan élte meg Palkovics Károly hogy fiát 12 évi várfogságra ítélték, melyből 4 évet Munkácson és Komáromban le is töltött. Bár elsőszülött fia börtönben raboskodott, de Palkovics Károlyt népes család vette körül. 1848-ra második feleségét is eltemette. A 2 asszonytól 10 gyermeke született. Kétségtelen gyermekcentrikus volt, hisz 3. felesége Nedeczky Eleonóra további 12 gyermekkel ajándékozta meg.

A harcok és a megtorlás után is Palkovics Károly maradt Esztergom városi főorvosa. 1850-ben felsőbb utasításra elkülönítették a kórházigazgatói és a városi főorvosi feladatokat. A kórházat addig Palkovics Károly felügyelte, de adminisztratíve laikusok irányították. ( Hartman Ignác, Bleszl Albert ). A kórház igazgatója Lórinczy Rezső lett. Az intézmény 1857. május 1-től megkapta az országos közintézeti statust. ( Ennek értelmében a szegényekért a Helytartótanács fizetett). Ez jelentős fejlődést, rangot jelentett a kórháznak. Az igazgató anyagi követeléssel lépett fel, melyet a város nem teljesített, inkább elfogadták lemondását. Így került ismét a kórház élére Palkovics Károly. 1858. júniusában azonban, 71 évesen, életkorára hivatkozva felmentését kérte.

Az Októberi Diploma után történt átszervezések idején átmenetileg Feichtinger Sándor segítségét kérve, fizetés nélkül még újra elvállalta a kórházi betegek ellátását.

Lőrinczy Rezső nem nézte jó szemmel Palkovics Károly működését. Állandó feszültség volt a 2 orvos között. Egy időben Lőrinczy magánkórházat hozott létre, konkurenciát teremtve a városi kórháznak. Ez jogosan háborította fel az idős főorvost. Az állandó torzsalkodás fő okozója, gyakori kezdeményezője nem Palkovics Károly volt.

Egészen más kapcsolat alakult ki Palkovics és Feichtinger Sándor között. Feichtinger, aki a XIX. század legjelentősebb tudósa, orvosa volt Esztergomnak ( 1840. május 19-én avatták doktorrá ) önéletrajzi írásában így ír erről: „ Dr. Palkovics Károly városi főorvos, …velem szorosabb barátságba lépett, engem felkeresett, sőt néha alkalmat is adott clienseinél némely operációk véghezvitelére. Jól esett a fiatalembernek az öreg collega részéről való szívélyes közeledés, és én e szívességet hasonló szívességgel és előzékenységgel viszonoztam. Felőle mindig tisztelettel beszéltem és haláláig ezen baráti érzelmet irányában megtartottam.”

„Ajánlatára apósához is többször meg voltam híva whist partira, perecre és sörre. … Apósa igen jeles ember volt, ki az osztrák cs.kir. ármádiában szolgálván mint generális nyugdíjazva Esztergomban élt. Csak franciául és németül beszélt. Neve Chaudeleau ( 1843 novemb 14-én hat hétig tartó typhusban…77éves korában halt meg), felesége mívelt éltes finom nő szül. báró Noir Monte volt.”

A Palkovics ház mindennapjaiba is bepillantást enged Feichtinger: „ Dr. Palkovicsnak rossz szokása volt vastag tréfáival vendégeit és családtagjait …zavarba ejteni….nem lehetett visszatartani a nevetést, mert az öreg doctornak nagyon jó svádája volt és élénken tudta előadni… szellemi röppentyűit.”

A jó szakmai kapcsolat egyik bizonyíték hogy 2 hónappal az első magyarországi éternarkózis után, melyet a fővárosban Balassa professzor végzett el ( 1847. január ) Palkovics Károly házában Feichtinger Sándor nagyszámú közönség mellett megoperált éternarkózisban egy fejen levő daganatot. Az egykori leírások szerint a beteg fájdalmat nem érzett.

1862. július 29-én magas állami elismerés érkezett Esztergomba. Palkovics Károly Sándort a Ferenc József Rend vitézévé nevezték ki és „feldíszítették” a rend lovagkeresztjével.

Az ünnepélye átadásom gróf Forgách Ágoston püspök és főispáni helytartó többek között a következőket mondta:

…„Őszbeborult tisztelt aggastyán!

Életed minden perczeit a szenvedő emberiség, a beteg ápolásának s gyógyításának szenteléd. Soha sem kerülted az élet veszedelmeit – nem kerestél jutalmat - beteg, gazdag- vagy szegény egyaránt, és bár mikor bizton számított részvétedre s segedelmedre.

Magad felkerested kunyhójában a nyomorultat, hogy vígasztaljad, haldokló ágya mellett sokszor egyedül virasztottál.

Ügyefogyottal megosztád mindennapi kenyeredet, sok életnek megmentője – sok elhagyatott árva gyermeknek jótevője, nevelője, második atyja voltál.

Azért méltán bírod polgártársaid közbecsülését, nevedet mindnyájan csak a tisztelet hangján említik”…

Az esztergomi orvosi kar nevében - 1862. augusztus 8-án felkeresve őt - otthonában Feichtinger Sándor köszöntötte az idős főorvost.

Palkovics Károly 1865. október 29-én hunyt el. 22 gyermeke közül a gyászjelentés szerint 17 kísérte el utolsó útjára.

3 sírkő áll a belvárosi temetőben a domboldalon Palkovics Károly Sándor sírja felett, őrizve Esztergom egykori főorvosának örök álmát. A 3 sírkő 3 feleségének állít emléket

Nedeczei Nedeczky Eleonóra (1816-1864 ) 12 gyermeket szült férjének, aki 1 évvel élte túl halálát.

Leocardie de Chaudelot ( 1803-1841 ), aki 4 gyermekkel ajándékozta meg az urát, és az osztrák származású Kayl Terézia ( 1797-1832 ), akinek 6 gyermeke közül az elsőszülött Károly András emelte még magasabbra a család hírnevét, nem csak Esztergomban, de országosan is.

Osvai László dr.