ESZTERGOMI POLGÁRMESTEREK

Helcz Antal, Malina Lajos, Antóny Béla. Mi köti össze ezeket a neveket? Egykoron mindhárman Esztergom polgármesterei voltak. Nem életrajzi adatokat kívánok felsorolni, hanem szeretnék válaszolni, arra a kérdésre: mit üzennek ők a mának? És talán belegondolhatunk abba is, hogy „nincs új a nap alatt”!

Helcz Antal ( 1843-1893 ) polgármester 1886-1895-ig

Amikor átvette a polgármesteri feladatokat Esztergom egy elhanyagolt vidéki kisváros volt, jelentős adóssággal, és „ kultúrában is jelentékenyen nélkülözte azokat a feltételeket, amelylyekkel más városok már fennen dicsekedtek.”

A tisztikar szellemi, szakmai színvonala nem tette lehetővé, hogy a polgármester mindenben támaszkodhasson rájuk. Egyedüli partnere Földváry István lehetett.

Talált azonban Helcz Antal egy igazi szövetségest, Simor János hercegprímás személyében, aki régóta ismerte őt. A nagy prímás és a polgármester állandó - ma úgy mondanánk - munkakapcsolatban álltak.

Városunk történetében kevés olyan időszak volt, amikor ilyen közvetlen kapcsolatban állt az egyház és a város vezetője.

Nehéz lenne felsorolni mi minden épült ebben az időszakban. Csak néhány példa: Érseki Palota, Szent Anna templom, Érseki Kórház, Szentgyörgymezői Árvaház és iskola…

Helcz Antal méltó „párja” kívánt lenni a prímásnak, nagyívű tervei voltak a város jövőjét illetően.

Élharcosa volt az új kórház építésének is. Az alapító levelet, melyet a Kápolna oltára alatt helyeztek el ő írta.

Simor János elhunytával azonban elvesztette legfőbb támogatóját.

És megjelentek a kor „Tökmag Jankói”. Kétségtelen elkövetett a polgármester, ma úgy mondanánk, pénzügy technikai szabálytalanságokat. Állandósultak az ellene való támadások. Családi tragédia is érte. ( Lánya diftériában elhunyt ). 1993-ban az alispán javaslatára átmenetileg felfüggesztették, majd visszahelyezték a hivatalába. A frontális támadások élén Meszéna János és Bártfay Géza állt. Mindezek oda vezettek, hogy egy 1895-ös pénzügyi vizsgálat után - mely megállapította, hogy a pénzhiányt a polgármester pótolta, a várost kár nem érte, de hivatali szabálytalanságok, késedelmek befizetések okán elmarasztalták - Helcz Antal benyújtotta lemondását, melyet a Képviselő-testület „ a barátság, a becsülés, a rokonszenv elvonása nélkül” sajnálattal elfogadott. Életének hátralevő részét betegesen, magányosan, visszavonultan élte le kislévai lakásában.

A középszerűség nem bírja elviselni a kimagaslót!

Malina Lajos ( 1851-1906 ) polgármester 1895-1899-ig

Helcz Antal útóda lett a polgármesteri székben. Követni akarta előde fejlesztései elképzeléseit. Néhány korábbi terv az ő polgármestersége alatt realizálódott.

Ezek közül kétségtelen a legfontosabb a királyi város és 3 vele összeépült település ( Viziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező ) egyesülése volt. 1895. július 8-án tartották a hivatalos ünnepségeket.

Átadásra került a Mária Valéria híd ( 1895. szeptember 28. )

Elindult a Budapest Esztergom közötti vasúti közlekedés.

Tervek születtek arra, hogy a szentendrei HÉV vonalát Esztergomig meghosszabbítják.

Malina Lajos egyéni kvalitásai azonban elmaradtak elődeitől, nem állt mögötte tehetséges tisztikar és nem utolsó sorban az egyházi kapcsolata sem volt olyan, mint Helcz Antalé.

A pénzügyi nehézségek miatt pótadót kellett bevezetni.

Az akkori városi ellenzék, a sajtó útján – a kétségtelen eredmények ellenére – állandó támadásba ment át. Az Esztergom és Vidéke így írt:

„Nem tud vezetni, nem tud tekintélyt tartani, ígér jobbra-balra, hogy mindenkinek eleget tegyen, és nem tesz eleget senkinek. A tisztviselők –a legjobbak is – fásultak, közömbösek, hanyagok lettek, elvesztették érdeklődésüket munkakörük iránt”…

Malina Lajos nem tudta felvenni a harcot az ellenzékkel. A városvezetés okozta stressz kikezdte egészségét és betegsége miatt 1899. október 16-án lemondott, amit a képviselő-testület elfogadott.

1906. szeptember 29-én halt meg. Méltatlan Esztergom polgármesteréhez a belvárosi temetőben levő sírja.

A korabeli ellenzék győzött! És a város?

Dr. Antóny Béla ( 1880- 1931 ) polgármester 1916-1931-ig

Szentendréről jött tehát idegennek számított a városban. Először a tisztikarban tett rendet. Túl kellett élnie Esztergomnak a világháborút és annak következményeit. Ő fogalmazta meg először a város jövőjét 3 pontban. Esztergom iskola és fürdőváros, és a túrizmus támogatása jelenti a jövőt.

Az építkezések természetesen hitelből indultak.

( Az I. és II. Speyer kölcsönök történetét illetően a forrásmunkákra utalok.)

Iskolák épültek, kiépítették a város vízvezeték hálózatát, parkosítottak.

„Dr. Antóny jót akart, sokat akart és tevékenységével, gyors tempójával el is érte azt”…

A korabeli „Tökmag Jankók” azonban akkor is aktíválódtak. Megvádoltál egy pályázat elbírálásának szabálytalanságáért. Antóny fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, mely során felmentették, a testület kiállt mellette.

Végül 1930. októberében a főispán felfüggesztette, és nyugdíjazták.

„ Csombor Erzsébet… szerint szabálytalanságok valóban történtek a beruházások alkalmával és azok tempója is meggondolatlannak tűnt, de pénz nem hiányzott a város pénztárából, és súlyos vádat nem bizonyítottak a polgármesterre”

Osváth Andor pedig így fogalmazza meg véleményét Esztergom egykori polgármesteréről:

„Hisszük, hogy a mesterségesen ellene hangolt közvélemény az idő múlásával cselekvése felett másként gondolkodik ma már, mert bizonyos, hogy városának az ő sokáig ellenállhatatlan tempójával csak jót akart!”

Kiragadtunk 3 polgármestert Esztergom XIX és XX. századi történetéből. Különböző adottsággal, tehetséggel mindhárman a város fejlődését, boldogulását próbálták elősegíteni.

Mindhármukat szervezett támadások érték, melyek megakadályozták terveik folytatását.

De ki emlékszik az egykori „Tökmag Jankók”, és megbízóik nevére?

Esztergom évkönyveiben azonban ott vannak azok az eredmények mellyekkel tartós nyomot hagytak a város fejlődéstörténetében.

Historia est magistra vitae. Az történelem az élet tanítómestere.

Tanulnunk kéne!

Ha lesznek olyanok, akik ezen íráson elgondolkodnak, és esetleg utánanéznek a 3 polgármester életének, már megérte a számítógép előtt eltölteni néhány órát.

Osvai László dr.

Felhasznált források:

Osváth Andor: Komárom és Esztergom múltja és jelene

Dr. Magyar György: Esztergom polgármesterei 1808-1990

Osvai László: Az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902