KÉPVISELŐINK: KISS TAMÁS

Mikor kerültél kapcsolatba először a politikával?

A negatív élményeket tekintve előbb, mint a pozitívakat. Az ember úgy szocializálódik, hogy először azt mondja: ő biztosan nem vesz benne részt, ez rajta kívül áll. Amikor aztán úgy hozza a sors, hogy megpróbálkozik vele, akkor már egy kicsit árnyaltabbnak látja ezt a kérdést. Én 1987-ben kezdtem árnyalni ezt a kérdést. Próbáltam olyanok szövetségét keresni, akik jó csapatmunkával engem is vihetnek magukkal. Az embernek a politika színpadán, ha nincs szövetségese, akkor elhagyatottá válik, mint sok más területén az életnek.

Mikor kötötted a szekered rúdját a FIDESZ-hez?

Mindjárt az elején. Esztergomba kerülve – most lesz 21 éve – már az első választások során a fideszes jelöltre szavaztam.

Mikor kapcsolódtál be aktív szereplőként Esztergom politikai életébe?

Istvános tanárként figyelgettem a helyi politikai történéseket. Úgy emlékszem Sipos Imre volt, aki először kért meg arra, hogy jöjjek a FIDESZ-be, és én mentem. Az Esztergom Szálló egy raktárában volt akkor a FIDESZ bázisa. Ott mondták, hogy várjam meg Meggyes Tamást. A nevét ismertem, de nem tudtam ki ő. Megvártam. Rá mindig kell várni, van úgy hogy többet, van úgy hogy kevesebbet, de végül megjött. Beszélgettünk és elkezdődött egy baráti viszony. Így indult…

Mikor lettél képviselő?

Könözsy László volt akkor Esztergom polgármestere. 1998-ban 11-en indultak ellene a polgármesteri címért. Sokan látták úgy, hogy Esztergomnak más vezető kell, mégis ő lett a város vezetője. 1998-ban 2 fideszes jelölt került be listán a Testületbe, az egyik Meggyes Tamás, a másik Sipos Imre volt, de ő azt mondta, hogy ha a polgármesteri választáson nem nyer, visszalép. Mivel én voltam a következő a listán, én lettem képviselő 1998-2002-ig.

Milyen volt az akkori Testület?

A Rudnay Egyesület támogatta Szalma Lacit, Magyar Györgyöt és Baranya Pistát, mi ketten voltunk fideszesek, és elég nagy számú volt a „függetlenek” csoportja.

Alaposan megváltozott azóta a helyzet. Politikai pályádon voltak felszálló és leszálló szakaszok.

Igen! A pályám sok föl és leszálló szakaszból állt és áll. Valószínűleg nem vagyok könnyű eset, ahogy a helyi FIDESZ-t meghatározó se. Mi hol nagyon jó, hol macska-egér kapcsolatban voltunk egymással. Meggyes Tamás polgármester úrról beszélek. Hol a bizalmi viszony megrendüléséről beszélt nekem, hol annak erősítéséről. Helyi viszonylatban a pártnak ő a meghatározó hangadója, a frakcióhoz, a párthoz kapcsolható mindenkori viszonyomat ez a momentum befolyásolja. Bevallom engem nehéz bizonyos szerepjátékokba belekényszeríteni.

Most melyik periódust éled meg?

Most visszafogott a viszonyunk. A polgármester úr valószínűleg válságosnak fogalmazná meg. Biztosan nem tudom, mert nem beszéltük meg. Vele nagyon nehéz átbeszélni dolgokat. Minél kevesebb az ideje, annál nehezebb.

A FIDESZ helyzetét hogyan ítéled meg Esztergomban?

Attól függ, honnan nézzük. Összességében azt lehet mondani: megyünk előre, mint a gőzhenger. Ha választói szemmel nézem, sok kérdés merül fel: „ Én fideszes vagyok, de ezt és ezt miért kellett?”, „Én fideszes vagyok, de ez nem volt szerencsés!”, „Én mindig a fideszre szavaztam, de ezt nem így csináltam volna!” Ha ezen kérdések mögé nézünk, akkor FIDESZ munkájában is vannak hullámvölgyek. Hogy az utókor mindezt, hogy ítéli meg – és erre gyakran hivatkozik a polgármester úr – azt én most nem tudom megítélni.

Látsz-e valami reményt, hogy javulhat a kapcsolatod Meggyes Tamás polgármester úrral?

A remény hal meg utoljára… 

Képviselői munkádról szeretnélek kérdezni. Milyen eredmények és kudarcok köthetők a nevedhez? Említetted, hogy először listáról kerültél a Testületbe.

Igen. Akkor Szentgyörgymezőn indultam és Petróczi Gyulától kaptam ki. Ismeretlenként a 2. legtöbb szavazatot kaptam. A kapott szavazataim száma alapján a város majd minden körzetében befutó lehettem volna. Egy listás képviselő elé támasztott elvárásoknak azt hiszem megfeleltem. A politika tele van játszmákkal, a képviselői helyek elosztása is ilyen játszma.

A következő alkalommal, már nem Szentgyörgymező jelöltje voltál?

Szentgyörgymezőn Petróczy Gyula úgy érezte, neki megfelel, amit néhány fideszes, polgári frakciótag képvisel és vele megnövekedett a polgári frakció. Akkor még nem voltunk többségben. Felmerült a kérdés azonban, hogy nem lenne célszerű ellene indulnom. Magam is ezt javasoltam. Ezért a város egy olyan területén indultam el, amely addig nem túl sokat kapott, amelyik kicsit mindig úgy érezhette, és talán egy cseppet most is úgy érzi, hogy a periférián van. Így lettem Szentpál városrész képviselő jelöltje. Itt senki nem ismert. Nyakamba vettem a városrészt, „házaltam”, ismerkedtem a lakosokkal. Az akkori alpolgármestert Juhász Albint –nyugodjék békében ! – sikerült megelőznöm.

Milyen feladataid voltak ekkor a Testületben?

Voltam a Jogi Bizottság, majd a Pénzügyi Bizottság elnöke, míg nem jött egy hullámvölgy. Sose törekedtem pozíciókért. A harmadik ciklusomban az Oktatási Bizottság elnökeként kezdtem a munkát a következő hullámvölgyig.

A hullámvölgyekért, ami közted, és a polgármester között időről-időre létrejön mennyire vagy te okolható?

Szerintem kvittek vagyunk. Én belátom, hogy nem vagyok könnyű eset. Nem vagyok egy jámbor, könnyen idomítható ember, inkább önfejű, makacs, de az elvárásoknak végül megfelelő „kaukázusi” típust képviselem. Viszont Meggyes Tamás se a tolerancia bajnoka.

Milyennek értékeled Esztergom politikai hangulatát?

Van egyfajta – nagyobbik – tömeg, melynek hangját nem lehet hallani, ők döntik el a választásokat. Ők, borítékolom már most, azt fogják mondani 2010-ben is, hogy legyen Meggyes Tamás a polgármester. Van egy aktív minden hiányosságot felszínre hozó kisebbség, akik harsányak, akik többnyire azt artikulálják: „ez így nem jó!” Nekik alapból személlyel, személyekkel van döntően problémájuk.

Mit lehetne tenni, azért, hogy kevésbé legyen kiélezett a politikai hangulat városunkban?

A sokszor nemtelen támadások élét úgy lehetne elvenni, ha azt mondanánk nekik: Nem akarlak megölni, mondd, amit akarsz. Tisztelem a véleményed, nem értek vele egyet, de nem akarlak megölni!

Elmondják, elmondhatják, sőt időről időre felszínen tartanak, feltupírozva olyan eseményeket, történéseket, melyeket szeretnek a város életének előterébe állítani, és nem véletlen, hogy ezek mindig botrányszagúak. Az egyik ilyen botrányossá tett eseménysorozat a Szent István Gimnáziumot érinti. Mint pedagógusnak, mi erről a véleményed?

Szerencsétlen helyzetben vagyok. Istvános tanárként személyesen is érint az ügy. A magam csökönyös véleményét megfogalmaztam: nem értettem egyet azzal az igazgatói kinevezéssel, amit a testület gondolt. Tudom, hogy miért csúszott az építkezés, az iskolakezdés annak idején / Véleményem szerint innen indultak a problémák / Azt hiszem nem kellett volna akkor rögtön kardot rántani. Most sokan mondanak rosszakat, nemtelen, igaztalan dolgokat, de ha egy testületet, egy kollektívát ér támadás, akkor természetes, hogy összezárnak, ha önmagukban a szubjektumok nagyon különböznek is egymástól. Összezárnak, védekeznek és visszatámadnak akkor is, ha alapból ezt nem tették volna meg.

Szerinted, most mit kell, kellene lépnie az Önkormányzatnak, mert hogy tennie kell valamit az egyértelműnek látszik.

Nem az a jó megoldás, hogy vonjuk össze az Istvánt a Bottyánnal. Attól nem lesz elit iskola soha. Lesz egy új iskola, ha többen akarják, mint azok akik nem. Az elititást soha nem az adja meg, hogy annak nevezem. Az adja meg, hogy a szülő úgy érzi-e, hogy ha az átlagnál egy kicsit szorgalmasabb, tehetségesebb a csemetéje, ott valóban mindent kihoznak majd belőle.

Ha a fenntartó megfelelő tanárokat talál, őket jól megfizetve, a tanítás körülményeit optimálissá téve, ha nem is egy év alatt, de elérheti célját. Miért gondolod, hogy ez megvalósíthatatlan?

Összevonunk 2 iskolát annak reményében, hogy abból kinő valami, ami se az egyikre, se a másikra nem volt jellemző, hanem lesz egy Fazekas szintű intézmény? Ezt adminisztratíve nem lehet elérni.

Te mit tennél, miben látod a megoldást?

Bennem, hogy sejlik fel a megoldás? Azt mondanám Istvánosok, azt állítjátok, hogy a 312 év titeket kötelez? Azt állítjátok, hogy be tudtok kerülni az ország 50 legjobb középiskolája közé? Rendben van! Mutassátok meg! Ha eléritek, premizálunk titeket.

Jogosnak tartasz-e valamiféle felelősség megállapítást a történtek után? Komolyan gondolod, hogy a fenntartó a történtek után minden bizalmát az István Gimnázium pedagógus gárdájába helyezhetne? Mikor 22 pedagógus ellen indul fegyelmi vizsgálat?

Ha felelőssége van valakinek, vagy valakiknek az derüljön ki. A kollektív felelősségre vonás tényét én már firtatnám, vitatnám.

Egyéni vizsgálatok lesznek!

A köztudat mégis 22 főről beszél, és bizottság legyen a talpán, amely el tud ettől vonatkoztatni, és objektív ítéletet tud mondani. Tudom, hogy készült egy felmérés, mely összehasonlítja a Dobó Gimnáziumot az Istvánnal. Erre is hivatkozva én azt mondanám: kompetencia mérésben - pl. 8. osztályban szövegértésben - és sok másban miért jobb a Dobó?! Kaptok néhány évet, mutassátok meg, hogy legalább olyan jók vagytok!

Sokáig lehetne még a konkrét esetről beszélni, és sokáig is fogunk még róla beszélni, de most inkább nagyobb összefüggésekről kérdeznélek. Mi a mai magyar pedagógia helye a társadalomban? Hol vannak a régi nagy tanáregyéniségek?

Polihisztor pedagógusok már nincsenek. Annyi szakterület van a mai pedagógiában, hogy nincs emberi elme, amely ezt átlátja. Hogy nem lennének nagy tanáregyéniségek, ezt így nem jelenteném ki. Szerintem ma is vannak „Marton Kálmánok”, de ezt a kérdést majd a diákok fogják megválaszolni. Optimista vagyok, azzal együtt, hogy a módszereink nagyot változtak.

Te miért lettél pedagógus?

Nem akartam pedagógus lenni. Valamilyen kutatói pályát képzeltem el magamnak. Először a geológia volt a vágyam, majd a biológia után érdeklődtem. Nem voltam szorgos, precíz, rendszereket feltárni tudó, így nem lettem kutató.

Hol indult a pályád?

Sárospatakon, majd Debrecenben tanítottam.

Szerencsés ember vagy, hogy ilyen helyeken szereztél tapasztalatot. Hogyan jutottál el Esztergomba?

Valóban szerencsés vagyok. Akkoriban még túljelentkezés volt tanárokból, nem úgy, mint most. Nem a közlönyöket bújtam, hanem 2-300 levelet küldtem el különböző intézményekbe, és ajánlottam magunkat akkori feleségemmel. 5 pozitív válasz érkezett: Balassagyarmatról, Jászapátiból, Fonyódról, Dunaújvárosból és Esztergomból. Popovics György igazgató úr vett fel az esztergomi Szent István Gimnáziumba. Azt mondta: Tamás! Az lesz a feladatod, hogy teremtsd meg újra itt a biológia és a földrajztanítás alapjait.

Hol születtél?

Nyírbátorban, tehát szabolcsi gyerek vagyok. Igazi elsőgenerációs értelmiségi. Apám kőműves, anyám hivatalsegéd volt.

Egy tanár, és egy politikus mindig a kirakatban van, ezért kérdezlek a családodról is.

Céltáblák vagyunk valamennyien, és ezt el kell tudni viselni. Most úgy épül fel szeretett családom, hogy együtt neveljük a feleségem előző házasságából velünk élő 2 gyereket, és a saját csemetémet is.

1 év múlva választások. Mit hoz a jövő?

46 éves vagyok. Azt gondolom, annak ellenére, hogy nem akartam tanár lenni, nem csinálom rosszul, és ha mások szerint is, az ember valamit nem csinál rosszul akkor azt folytatni kell. 

Esetleg egy elit iskolában?

Erre az a válaszom, hogy ha nekem nem lett volna tehertétel, ha nem éreztem volna a dolog mögött morális problémát, akkor megpályáztam volna az iskolaigazgatói posztot. Nem tettem meg. Nem éreztem, hogy támogatás lett volna mögöttem.

És a Szent Imre Gimnáziumban?

Ha a Szent Imre Gimnázium szellemisége teljes mértékben lefedi a mostani Szent Istvánét, akkor talán.

Nekem ez a fajta szellemiség inkább ijesztő!

Az iskola mostani szellemisége zavart, zavarban vannak, és keresik az új utakat. Ez természetes.

És a politikában mit vársz magadtól?

Szeretem a szentpáli közösséget. Sok öreg nénit ismerek közülük, szeretek velük beszélgetni. Kritikus, de jó közösséget alkotnak. Ha megtisztelnek vele, és azt mondják: járassam még 4 évig értük a számat, hát én megteszem.

Köszönöm a beszélgetést!

Osvai László dr.