100 ÉVES A PADOVAI SZENT ANTAL SZOBOR

h, 2010-05-10 14:27

100 éve - 1910. május 16-án - avatták fel a belvárosi templom előtt Padovai Szent Antal szobrát. A szobrot az elmúlt száz év erősen megviselte. Remélhetőleg nem késik sokáig a restaurálása.

A mű alkotója Kiss György, és aki emeltette nem más, mint Pór Antal, akiről a szobor körüli kis teret elnevezték.

A szobor előlapján még olvasható  a felirat:

Padovai Szent Antal könyörögj érettünk.

A hátlapon viszont már alig lehet kiböngészni a sorokat:

Emlékül emelte

Pór Antal kanonok egykoron 1910.

Kiss György szobrászművész (született: 1852. augusztus 17. Szászvár- 1919. április 29 hunyt el Budapesten), több alkotása is látható Esztergomban, szerencsére mindegyik jobb állapotban van, mint Pádovai Szent Antalé.

A belvárosi templom 1900-ban elhelyezett márvány főoltárt is Kiss György alakította ki.

A közelben levő Városháza előtti téren látható Szentháromság szobor is az ő munkája. A szoborcsoportot restaurálták és az átépült Széchenyi tér látványossága ma is.

A Bazilika előtti Magyarok Nagyasszony szobrot is Kiss György készítette.

A művész Grazban és Münchenben tanult. Szobrai a pesti Operát, az Országházat és a pécsi Székesegyházat is díszítik.

Ha a budapesti Hősök Terére látogatunk el, a Millenniumi Emlékművön, a bal oldalon az 5. bronz  alak, pajzzsal a kezében Károly Róbert, akit szintén Kiss György formázott meg.

Pór Antal nevét a Vaszary Kolos Kórházban az egykori sebészet épületében levő márványtábla is megörökíti, mint az építéshez legnagyobb összeget adományozók egyikét.

A kórházmúzeumban ott van az ő portréja is a névadó, és a többi egyházi főméltóság: Csáky Károly, Graffel János, Boltizár József és Walter Gyula képe mellett.

Pór Antal 1834. október 19-én született az Érseki-Vizivárosban, és 1911. szeptember 8-án halt meg.

Apja Bauer József a Bazilika építési felügyelője volt. A szabadságharcban honvédként vett részt és Világosnál, mint fiatalkorút egyszerűen elbocsátották.   

Scitovszky hercegprímás vette fel papnövendéknek. Tanulmányait Pozsonyban, majd a bécsi Pázmáneumban folytatta. Azok befejezése után a nagyszombati érseki főgimnázium tanára lett, de előtte bölcsészeti tanulmányokat is végzett Bécsben.  

1864-ben magyarosította nevét.1872-től esztergomi plébános. 1875-1881-ig Esztergom szab. kir. város országgyűlési képviselője volt. 1880-tól címzetes apát, majd 1893-tól kanonok.  A Főegyházi könyvtár prefektusa és az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulat elnöke is volt.

Történetírói munkásságának kedvelt témája az Anjouk-kora.

Nagy Lajosról írt művével lett a Tudományos Akadémia tagja.

Saját költségén állította fel a Bazilika előcsarnokában Nagy Lajos szobrát csakúgy, mint Padovai Szent Antalét.

Ha a Bazilikához érkezik  látogató, annak előterében A Magyarok Nagyasszonya feliratot viselő  szobor előtt haladva jut el az ország legnagyobb székesegyházába. Ezt a szobrot is Pór Antalnak köszönhetjük.

1902. szeptember 2-án a kórház zárókőletételi ünnepségén ő is kezébe vette azt a prímási címerrel ellátott kalapácsot, amit Rudnay Sándor hercegprímás használt a Bazilika alapkőletételénél. Megérintette a márványlapot és a következőket mondta:

„Mint Esztergom fia, egykoron plébánosa és országgyűlési képviselője, mindig szívemen hordom szülővárosom gyarapodását.”

Halála után 200 000 koronás vagyonát az árvaházra hagyta.

Élete és munkássága méltó volt arra, hogy nevét minden esztergomi ismerje, emlékét megőrizze!

Osvai László dr.