AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 11.

1897

A város költségvetésében, melyet 1896. december 17.-i ülésén tárgyalt a városvezetés nyoma sincs az új kórház építésével kapcsolatos kiadásoknak.

Közegészségügyre 2300 Ft.- ot, közoktatásra pedig 6702 Ft.-ot irányoztak elő.

A kérdéssel kapcsolatban, a korabeli sajtóban egyre több pesszimista nyilatkozatot olvashatunk.

Ezek sorát az Esztergomi Lapok január 10.-i száma nyitja meg:

150-180 000 forint előteremtését igényelné az építkezés, ezért az “új kórház eszméjét a vicinális utópiák azon kategóriájába sorolták, amelyben az új színházépület boldogult eszméje állott!”

Kétségtelen, hogy a város pénzpolitikájában változás következett be és a kaszárnyaépítés óta a kölcsönök felvétele került előtérbe. Ilyen forrásból tervezték a gimnázium, a vágóhíd felépítését, az utcák kövezését, a villanyvilágítás bevezetését. Ha leszámítjuk a prímás és a helybeli takarékszövetkezet 25 000 és 15 000 forintos ígérvényét, a kórház építéséhez 170 000 forint kölcsönre lenne szükség. Csakhogy “ egy 170 000 forintba kerülő új kórház soha nem fog annyit jövedelmezni, mint amennyi évi kiadást fog okozni.” Ha mégis elkészül majd az épület “lesz tehát szép új kórházunk, de nem lesz benne örömünk, mert évi kiadásait csak mintegy 10% pótadó emeléssel bírjuk majd fedezni”

Nem mindenki volt ilyen pesszimista. Bártfay Géza új folyóiratában felelevenítette a sorsjátékkal kapcsolatos korábbi elképzeléseit és pénzügyileg is megoldhatónak vélte az építést. Egyenesen úgy fogalmaz, hogy az új kórház ügye ma már olyan stádiumba jutott, hogy “vétket, többet mondunk, bűnt követnek el mindazok, akik az eddigi tétlenséget a legszélesebb módon nem ostorozzák.” Az újonnan felépült érsekújvári kórházat hozza fel példaként.

Ezt 64 ágyra tervezték, 58 a főépületben, 6 pedig elkülönítve került megépítésre. 9 200 Ft. volt a telekár és a kórház befejezése 52 729 Ft-ba került, ha a felszerelésre fordított összeget is figyelembe vesszük, az érsekújvári kórház 72 329 forintból felépült.

Ezzel egyidőben lapjában leközli egy városi képviselő Malina Lajos polgármesterhez benyújtott interpellációját. Nem biztos, hogy ő mondta el, de nagy valószínűséggel ő írta. A 16 pontból álló felszólalás számos kérdést fogalmaz meg a polgármester felé, udvariasnak nem mondható, néhol kifejezetten gunyoros formában:

“Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a városi bizottság 3 évvel ezelőtt elhatározta, hogy a mostani kórház helyett új kórházat fog építeni?

Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a kórházbizottság 3 évvel ezelőtt egy memorandumot terjesztett a városi tanács elé, melybe az építés költségeinek beszerzésére javaslatot tett?

Van-e tudomása… hogy az építendő kórházról Tifenthal Gyula városi mérnök már egy előzetes tervet készített Helcz Antal akkori polgármester megbízatása folytán.

Van-e tudomása arról, hogy a városi közgyűlés az építendő új kórház helyéül a Bisutti féle telket kijelölte?…….

Van-e tudomása arról, hogy Vaszary Kolos hercegprímás 25 000 forintot ajánlott fel.

Van-e tudomása arról, hogy 3 évvel ezelőtt 15 000 forintot ajánlott fel az Esztergomi Takarékpénztár, ha a kórház 5 éven belül felépül.”

A meglehetősen éles hangú számonkérés 10. pontja így hangzik:

“Tudja-e a polgármester úr, hogy mióta a polgármesteri állást elfoglalta semmit nem tett az új kórház építési ügyében?”

Bártfay nem csak a helyi közvéleményt szerette volna felrázni és az építés ügye mellé állítani, hanem országos, kormányzati szintű üggyé szerette volna tenni a kérdést.

Május 22-én a Szabadságban megjelent az a levél, amit Percel Béla belügyminiszterhez intézett a kórházépítés ügyében.

“Kegyelmes uram!

Nagyméltóságod előtt tudva van, hogy az esztergomi közkórház nem felel meg a mai igényeknek. Tudva van Exczellencziád előtt az is, hogy az itteni rozoga kórházban a napi ápolási díj túlságosan magas, daczára annak, hogy az ország összes kórházai között az utolsó helyet foglalja el a prímási városban levő közkórház.

Az uralkodó zilált viszonyok folytán 1894. évi márczius hó 15-én egy hivatalos jelentést intéztem Esztergom város tanácsához, amelyben részletesen feltártam a teljesen tűrhetetlenné vált állapotokat és egy új közkórház építését hoztam javaslatba…

Az új kórház építése iránt a közönség nagy érdeklődést tanúsított, úgy, hogy ha a városi hatóságban egy parányi munkásság lett volna, a nagyszabású gyógyintézet már régen készen állna.”… leírja a továbbiakban, hogy Vaszary Kolos és a Takarékpénztár, valamint Pór Antal kanonok már komoly összeget ajánlott fel az építésre.

…”A közönség körében a városi hatóság páratlan indolencziája aggodalmat keltett, mert az öt év, melyet a takarékpénztár kikötött már a vége felé közeledik és az építkezés még a messzeségben van… Heya Tivadar kir. tanácsos, közigazgatási bizottsági tag, a közigazgatási bizottság ülésén… indítványozta, hogy a város polgármesterét hívja fel a bizottság, hogy az új kórház építése ügyében, tegyen kimerítő jelentést. A bizottság elfogadta az indítványt és igazoló jelentés tételére, hívta fel a város polgármesterét, aki hét rendbeli sürgetésre sem válaszolt, mert nem válaszolhatott, amennyiben polgármestersége egész ideje alatt ebben a nagyfontosságú és a városra életkérdéses ügyben egy tollvonást sem tett”

A belügyminiszter segítségét kéri a befejező sorokban:

“Nagyméltóságodhoz fordulok és kérem, méltóztatnék a város közönségét veszélyeztető ezen visszás állapotokról tudomást szerezni, és legfőbb felügyeleti jogánál fogva intézkedni, hogy az új kórház építési ügyét egy külön városi bizottság vezesse, amely jogosítva legyen teljesen függetlenül és önállólag cselekedni: azoknak a ,tényezőknek pedig, akik a mozgalmat eddig szándékosan hátráltatták, az ügyben semmi befolyásuk ne legyen”.

Nem volt hiába való a megkezdett harc, hisz május 22.-én szombaton délután 3 órára a polgármester összehívta a Kórházépítő Bizottságot.

Ezen az ülésen a polgármester szemére vetették az eddigi mulasztásokat. Ő a bizottsági elnöki funkciójáról való lemondással fenyegetőzött, melyet sokan szívesen is vettek volna. Végül is Gönczy Béla igazgató főorvost megbízták egy program összeállításával.

Nem csak a meglehetősen radikális hangvételű Szabadság, hanem az ennél sokkal visszafogottabb Esztergom és Vidéke is foglalkozott a témával:

“A belügyminisztériumban vihar készülődött s a külső behatások iránt különben nem túlságosan érzékeny polgármester úr megérezte a szelét. Huszonöt hónapig tartó teljes tétlenség s minden e célra vonatkozó kérés, követelés semmibe nem vétele után szombaton végre összehívta az új kórház építése ügyében a még boldogabb időkben összeállított bizottságot”.

A lap hitet tesz az új kórház felépítésének szükségessége mellett. Örömmel konstatálja, Gönczy Béla főorvos megbízattatását:

“A kórházi bizottság tagjait pedig arra kérjük, hogy részesítsék őszinte, meleg támogatásban a főorvost, s ne engedjék magukat semmiféle melléktekintetek és pressziók által befolyásoltatni”.

Ugyanakkor ezen a bizottsági ülésen újra felmerült a közkórház és a Vörös Kereszt Kórház egyesítésének gondolata.

Az egyesítés eszméje Vaszary Kolos hercegprímás május 23.-i Balatonfüredről küldött levele után került le végképp a napirendről.

“Tekintetes Polgármester Úr!

3040.szám alatt folyó évi május hó 23-áról keltezve az Esztergom város által építtetni szándékolt új kórháznak egyesítése tárgyában tett felterjesztésére van szerencsém Tekintetes Urat értesíteni, hogy ez ügyet ez évi február hó 9-én a főtisztelendő káptalannal ott, Esztergomban tartott tanácskozmányban kérdés tárgyává tettem és ugyanott határozatképen ki lett mondva, hogy a kórházak tervezett egyesítése elvileg mellőzendő.”…

A belügyminisztérium részéről történt presszió és a közigazgatási bizottság felkérésére Malina Lajos polgármester terjedelmes jelentést nyújtott be a bizottsághoz.

Ebben részletezi az eddig történt lépéseket, majd tájékoztatja a bizottságot arról, hogy Gönczy Béla lett megbízva az ügyek további vitelével és a végleges javaslatokat ő fogja előterjeszteni. Az elmúlt időszakban az építéssel kapcsolatos munkálatok halasztását a következő módon magyarázza:

“Az előterjesztett jelentésemből kétségtelenül kitűnik, hogy ezen ügy az utóbbi időben hátramaradt, - melyet részben a személyi változások és az ezek természetében rejlő okok, de legfőképp Esztergom szab. kir. városának a vele összeépült községekkel történt egyesítéssel beállott városi átalakulási korszak, a tömegesen felszínre került jelentékeny ügyek összetorlódása idézték elő, mely körülmények az egyes ügyek előrehaladását az illető tényezők legfokozottabb és legkitartóbb munkássága daczára befolyásolták. Ezen átalakulási korszak terhére maradt számos oly intézmény létesítése, amelyekhez hasonlókat sok város már évtizedekkel előbb létesített. Mindezeknél fogva kérem a tekintetes vármegyei Közigazgatási Bizottságot: méltóztassék az új kórház építési ügyének eddigi fennakadását a viszonyok és körülményekben rejlő természeti okoknak tulajdonítani, ezen ügy régi fonala felvétetett és legfőbb törekvésem, hogy az új kórház építése ügyében a szükséges intézkedések ezentúl a legserényebben megtétessenek, amelyről a tekintetes vármegyei közigazgatási bizottságnak havonkint jelentést teendők, ezúttal pedig ezen jelentésem tudomásul vételét kérem.”