AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 9.

Térjünk vissza, azonban szorosabb témánkhoz, a kórházépítéshez.Októberben a városi vezetés foglalkozott, ha nem is a kórházépítéssel, de a város orvosi ellátottságával. Az eredeti előterjesztés szerint 4 orvosi állást kívántak rendszeresíteni, így a városi főorvossal együtt 5 doktor biztosította volna a betegellátást .Hosszas viták zajlottak le, ahol országos adatokat is szembeállítottak az előterjesztés elképzeléseivel.

Nevezetesen kifejtették azt, hogy Magyarországon egy rendezett tanácsú város sincsen, ahol 4 orvos lenne. Békéscsabán a 34 000 lakost, Zentán a 21 000 lakost 3 orvos látja el. Makón / 32 000 /, Brassóban / 30 000 /, Szentesen / 29 000 /, Miskolcon / 30 000 /, Jászberényben / 24 000 /, Mezőtúron / 24 000 /, Szolnokon / 20 000 / csak 2 orvos dolgozik.

A 16 000 lakosú Esztergomban nem szükséges tehát a 4+1 orvos - bizonygatták sokan. Végül is kompromisszumos megoldás született. 3 kerületi orvosi állást létesítettek. Úgy rendelkeztek, hogy “az érdemekben megőszült” dr. Feichtinger Sándor királyi tanácsos főorvosi hivatalát addig viselje, míg el tudja látni, de a jövőben a 3 kerületi orvos közül a rangidős veszi majd át az ő teendőit. A 3 kerületi orvos: dr. Haugh Lampert, dr. Áldory Mór és dr. Berényi Gyula lett.

Október 31-én az Esztergom és Vidéke a “városi és megyei érdekeink közlönye” ismét felelevenítette az új közkórház építésének témáját.

Győrött ekkor adták át a város új kórházát és ennek kapcsán arra buzdított, hogy végre Esztergomban is kezdődjék meg az építés. A lap számadást végzett és megírta, hogy Vaszary Kolos és a Takarékpénztár, valamint egy jótékonyságú célú hangverseny eredményeként, - melyet Mátray főorvos szervezett - már 41 500 forint áll az építtetők rendelkezésére. Ha közadakozásból még 40 000 forintot sikerülne összegyűjteni, a kórház építésének anyagi akadálya nem lehetne.

Meglehetősen optimista jóslat volt ez az anyagiakra vonatkozóan, de legalább a média újra foglalkozni kezdett az új kórház építésének mielőbbi szükségességével.

Időközben befejeződött a fegyelmi vizsgálat egy része. Bártfay Géza ügyében - aki 1892 május 17 óta látta el a kórházgondnoki tisztet - a vizsgálat felmentéssel zárult. A vizsgálat egyébként mindenre kiterjedő volt. Felmerült például, hogy a kórházi törzskönyvben az ápolási napok száma és a fizetendő gyógydíj összege több helyen ki van vakarva. Tételesen átvizsgálták ezeket a könyveket és ejtették a vádat, hisz semmiféle vakarási nyomot nem találtak, a számadatok a valós értékeket tükrözték.

Ha visszatekintünk az 1895-ös évre, a helyi sajtóból számos egészségügyi témájú illetve a város és környékének egészségügyével foglalkozó információt tudhatunk meg.

Az Esztergom és Vidéke / június 2-án / megírta, hogy Konrád Rezső szigorló orvost - Esztergom szülöttét - doktorrá avatták és ő a városban szeretne letelepedni.

Tájékoztatta a közvéleményt / október 6-án /, hogy a megyei Egészségügyi Bizottság Pilis-maróthon és Dömösön közösen orvosi állást kíván létesíteni.

Az Esztergomi Lapokból megtudhatta az olvasó / január 10 /, hogy dr. Nagy Lajos - aki szintén a város szülötte volt - Bécsben telepedett le és azt is például, hogy Fied Emil január 17-én szérummal oltotta be Pap Antal kislányát és a “diphterikus” kis beteg gyógyult. Október 6-án tette le Fődi Emil Budapesten az állami tiszti orvosi vizsgát.

Az Esztergomi Közlöny március 17-i száma a kórházban uralkodó zsúfoltságra hívta fel a figyelmet, amikor megírta, hogy a 8 ágyas kórterembe 6 pótágyat voltak kénytelenek betenni, annyi volt a beteg.

1896

Ez az év még mindig nem a kórházépítés kezdete. Jelentős személyi változások történtek az egészségügy területén 1896-ban.

Február elején még dr. Mátray Ferenc igazgató h. számolt be a kórház előző évi munkájáról a statisztikai adatok tükrében. 1895-ben 542 beteget / 387 férfi és 115 nő / kezeltek, meghalt a kórházban 47 fő / 23 férfi és 24 nő /, az ápolási napok száma 13 256 volt.

Február 20-án azonban már arról tudósítja az olvasókat az Esztergom és Vidéke, hogy dr. Mátray Ferenc lemondott és az alispán pályázatot írt ki a kórházigazgató főorvosi állásra.

A lemondás több okkal is magyarázhat. Az ambiciózus Mátray kétségtelenül azt érezhette, hogy az általa erősen támogatott új kórház építésének az ügye koránt sem halad olyan ütemben, ahogy azt szerette volna. Dr. Feichtinger Sándorral sem lehetett felhőtlen a viszonya. A végső indok azonban vélhetően mégis csak az volt, hogy miniszteri rendeletre hivatkozva a kórházigazgató főorvosi fizetését 700 forintban / + 200 forint évi lakbér / állapították meg a korábbi 1 200 forint helyett.

A megüresedett kórházigazgatói állást átmenetileg dr. Vándor Ödön látta el március 29-től.

A város környékén is több változás történt az orvosi ellátás tekintetében. Dr. Kelndorter Ármin nyergesi körorvos halála után helyét dr. Deutsch Ármin süttői orvos vette át, az ő helyére pedig tömegesen adtak be pályázatokat. A 48 jelölt közül végül dr. Máté László kecskeméti orvost választották.

Pilis-Maróth-Dömös-Szentlélek új orvosi állására az utolsó napon adta be pályázatát dr. Konrád Rezső, mégis ő nyerte el ezt az állást.

Március 4-én tartotta II. Közgyűlését a megyeházán a Betegsegélyző Pénztár. Az ülés jegyzőkönyvéből megtudhatjuk a Pénztár által foglalkoztatott orvosok névsorát:

Az ellenőrző főorvos dr. Áldory Mór volt. A kezelőorvosok pedig:

Dr. Berényi Gyula /Basaharcz, Pilis-Maróth, Dömös/

Dr. Fődi Emil / Esztergom belterülete/

Dr. Deutsch Ármin /Nyerges, Táth, Süttő/

Dr. Glaser Zsigmond /Köbölkút, Sárkány, Gyiva, Kisujfalu/

Dr. Grósz Miksa /Bajna, Epöl, Sárisáp, Nagysáp/

Dr. Hüke Kálmán /Dorogh, Tokod, Uny,Kesztölcz, Leányvár, Csév, Kírva, Csolnok/

Dr. Kuffler Húgó /Párkány, Kőhídgyarmat, Nándec, Kéménd, Nagy és Kis Bény/

Dr. Pászthory József /Szölgyén, Barth, Nagyölved, Kural, Kéty, Farnok

Dr. Vándor Ödön /Esztergom kerülete/

Dr. Weisz Adolf /Piszke, Lábatlan, Mogyorós, Bajóth/

Dr. Werner Mór /Muzsla, Karva, Ebed, Béla, Libád/

Dr. Wilheim József /Bátorkeszi, Bucs, Mocs/

Április 16-án tisztújító ülés volt a városházán. A város mérnöke Tiefenthal Gyula lett. A közgyámi állásra 2 jelölt volt: Sinka Ferenc Pál városi díjnok és Bártfay Géza. Bár Bártfayt jelölték elsőként a szavazás végeredménye 96: 54 volt Sinka javára. Sinka Ferenc Pál lett tehát az új közgyám, mely egyben a kórházgondnoki állással is együtt járt. Bártfay erre benyújtotta nyugdíj iránti kérelmét.

A sorozatos személycserékkel átalakult az esztergomi egészségügy vezető gárdája és már mindenki csak az új kórházigazgatói kinevezést várta.

Március 30-án járt le a pályázat határideje.

6 pályázó adta be iratait a város Egészségügyi Bizottságához. A 6 pályázó közül 3 esztergomi volt: dr. Fődi Emil, dr. Horacsek Gyula és dr. Vándor Ödön. Dr. Gönczy Béla Budapestről, dr. Matollay Károly Homonnáról és dr. Seyler Emil -a nagykanizsai katona kórház ezredorvosa- Nagykanizsáról pályázott.

A 12 tagú bizottságból 9-en voltak jelen. Dr. Áldory Mór és Zsiga Zsigmond azt javasolta, hogy ne idegent válasszanak, hisz a 16000 fős Esztergomban így is már 13 orvos működik. Dr. Haugh Lambert – aki szintén pályázott, de végül visszavonta a jelentkezését- arra hívta fel a figyelmet, hogy a sebészeti jártasság elengedhetetlenül fontos. Végül is titkos szavazással a bizottság a következő sorrendet állította fel: Első helyen Fődi Emilt, második helyen Horacsek Gyulát, és harmadikként Vándor Ödönt javasolták.

A kinevező Andrássy János alispán volt, aki Lipthay János megyei főorvos javaslatára dr. Gönczy Bélát nevezte ki április 5-én a kórházigazgatói posztra.

Az idő az alispán döntésének helyességét igazolta!

Dr. Gönczy Béla május 16-án érkezett Esztergomba és 20-án vette át a kórház vezetését dr. Vándor Ödöntől. Az átadási ünnepségen megjelent Malina Lajos polgármester és Kollár Károly gazdasági tanácsos.