BESZÉLGETÉS DR. KURINYECZ GABRIELLÁVAL

BESZÉLGETÉS DR. KURINYECZ GABRIELLÁVAL

2012. július 1-től a Vaszary Kolos Kórházban megkezdte működését a Sürgőségi Osztály.

Ennek vezetője dr. Kurinyecz Gabriella, őt kértem fel egy bemutatkozó beszélgetésre.

 

 

- Egy hónap működés után hogy érzi, mekkora feladatot vállalt?

Nehezet, az biztos. Sok, még a kezdetekkel összefüggő probléma, mint az várható is volt. Jelentős számú beteget látunk el egy hónap alatt. Mindenkinek meg kell szoknia az új helyzetet, nekünk is, a régebbi és az új dolgozóknak és a társosztályoknak is. Úgy érzem, munkatársaim többsége élvezi ezt az újfajta munkát.

- Ha egy esztergomi kórház szirénázó mentőutót hall, akkor tudhatja, hogy beteget visznek a sürgősségire.

Igen, ha nem szülésről van szó. Hozzánk jön elsőre minden beteg. Ez az úgynevezett egykapus rendszer.

-Ennek az egykapus rendszernek mi az előnye?

Az az előnye, hogy a betegek egyszerűbben, gyorsabban jutnak orvosi ellátáshoz. Itt megtörténik a betegek felvétele, majd osztályozása - a triage, ami azt jelenti, hogy kikérdezés és alapparaméterek felvétele után felállítunk egy ellátási sorrendet. Tehát nem feltétlenül érkezési sorrendben foglalkozunk a betegekkel, hanem az állapotuk határozza meg a velük való teendőket. A vizsgálatot követően, amennyiben szükséges osztályunkon történnek meg a konzíliumok a labor- és egyéb diagnosztikus vizsgálatok. 

-Egy esztergomi lakos ezek szerint panasz esetén ne a központi ügyeletet keresse fel, hanem jöjjön a sürgősségire?

Ezt nem mondanám, a központi ügyelet sok problémát tud kezelni, tehát nem kell mindenért feltétlen a kórházba jönni. Itt a sürgősségin magasabb szintű ellátás történik. Mind labor, mind képalkotó diagnosztika, mind a társosztályok konziliális lehetősége rendelkezésünkre áll. Tehát egyszerű, kisebb problémákkal a jövőben is forduljanak az ügyelethez.
-Minden TV csatornán láthatunk orvosi sorozatokat. Mennyire különbözik ez az osztály attól, amit a nézők például a Vészhelyzetben láthatnak?

Nekünk is van sokktalanítónk, respirátorunk, monitoraink, defibrillátoraink, az ezekhez kötött ellátások ugyanúgy történnek, mint a Vészhelyzetben. A személyi és az anyagi lehetőségeinket tekintve sajnos nem ilyen jó az összehasonlíthatóságunk.
 
-Kik fogadják itt betegeket? Sikerült-e optimálisan megoldani a szakember hiányt?

Az orvosi létszámot sikerült betöltenünk, hárman vagyunk teljes állásban. Több kollega jelezte, hogy jönne hozzánk félállásba, a többiek vállalkozó orvosok. Abból a szempontból ez nem ideális, hogy sok az orvos, de kevés műszakot visznek, mégis örülhetünk, hogy ismerve a magyar helyzetet, sikerült feltölteni a létszámot. Saját kórházunkból is vállalnak itt ügyeletet orvosok. A belgyógyászok, az anaesztesek, és a reumatológusok közül. Nővér szinten sajnos most még nagyobbak a problémáink, sok műszakban hiányos a nővér létszám!

-Milyen a munkabeosztásuk?

12 órás műszakok vannak. Egy műszakban két orvos dolgozik és ideális esetben négy szakdolgozó, 1 adminisztrátor és egy betegszállító adja a csapatot.

-Mennyire sikerült beilleszkedni az osztálynak a kórház életébe?

Ilyenkor nem lehet elkerülni, hogy egyes emberekben természetes ellenállás, félelem alakuljon ki az új dolgok iránt. Voltak kisebb-nagyobb nehézségek az indulásnál, de legnagyobb részt ezek rendeződtek, és végülis pozitívan értékelem a társosztályokkal kialakult kapcsolatainkat. Mi megszűrjük az ambulánsan ellátható betegeket és így a fekvőbeteg osztályok munkáját jelentősen segítjük, lehetővé tesszük, hogy több figyelmet fordítsanak betegeikre.

-Az új osztály vezetőjének hogy került látókörébe Esztergom?
Esztergomban születtem, és Táton nőttem fel, a rokonaim ma is innen pár kilométerre élnek. Középiskolai tanulmányaimat Esztergomban a Dobó Katalin Gimnáziumban végeztem és a Pécsi Tudományegyetemre jelentkeztem.

-Miért Pécsre?

Egy kis faluban nőttem fel, Budapestre semmiképp sem akartam menni, a vidéki egyetemekre adtam be a jelentkezéseimet és Pécs tetszett meg legjobban. A Duna-part hiányzott, de ott volt a Mecsek és egy szép barátságos várost találtam ott. Nagyon élveztem az ott töltött időt! Az egyetemi évek az ember életének legszebb évei.
 
-Hogyan választott pályát?

Egy állatorvos rokonom kapcsán fordultam már egész kiskoromban az orvosi pálya felé. Valamilyen manuális szakmát szerettem volna választani. Ötödévben lett az anaeszteziológia és az intenzív terápia tantárgy. Molnár Zsolt volt a gyakorlatvezetőm. Ő mind emberileg, mind szakmailag példaképe volt sokunknak. Kiválóan tanított, emberséges volt, az ő hatására döntöttem az anaesztezilógia és az intenzív terápia mellett.

-Az egyetem után hogyan alakult a pályája?

2005-ben végeztem, az egyetemi éveim alatt megtaláltam azt a férfit, aki később a férjem lett, ő kalocsai születésű volt és együtt kerültünk Budapestre. Először mindenképp egy nagy fővárosi kórházban szerettem volna dolgozni, ahol minden területet megismerhetek. Ilyen volt a Szent János Kórház. Három évet éltem a fővárosban.

-Miért jött el Budapestről?

Dunakeszin vettünk lakást, és így választottam a legközelebbi kórházat, az újpesti Árpád Kórházat. Amikor elmentem az állásinterjúra, nagyon szimpatikus volt az ottani osztályvezető. Az osztályon a szakmai spektrum szűk volt - akkor kezdődtek a kórház bezárások, összevonások - de szakmai szempontból mégsem bántam meg. Nagyon sok traumatológiai, sebészeti esetet láthattam. Mellékállásban pedig sok ügyeletet vállaltam, több helyen is dolgoztam.
-Mégis Gyöngyösön folytatódott pályafutása?

Véletlenül jött a lehetőség, újpesti főnökömet hívták el Gyöngyösre osztályvezetőnek, és én vele mentem.

-Gyöngyösről vezetett az útja Esztergomba?

Főnököm is eljött onnan, és fél éve kezdtünk el gondolkodni férjemmel, hogy kertes házat kellene vennünk, sikerült rábeszélnem, hogy szülőhelyem környékén legyen ez a hely. Ő már jóval hamarabb lett az esztergomi kórház dolgozója. Három éve erősíti a Reumatológiai Osztályt. Így én is megpróbáltam a környéken állást találni, anaeszteziológust szinte mindenhol keresnek, Esztergomban viszont tudtam, hogy elegen vannak és végül a férjem vetette fel, miért nem jövök el a most induló Sürgősségi Osztályra?

-Nyilván körbenézett más sürgősségi osztályokon is, a miénket hogyan lehetne besorolni a többiek közé?

Budapesten az összes sürgősségi osztályt végig néztem, Vácott, Gyöngyösön és Pécsett is ismerem ezeket az osztályokat. Van tehát némi összehasonlítási alapom. Az esztergomi Sürgősségi Osztályt sok helyen irigyelhetnék tágassága, felszereltsége miatt. Budapesten és sok helyen vidéken is számos kényszermegoldás keretein belül működő osztály van a rossz körülmények között. A Vaszary Kolos Kórháznak nagy szerencséje volt ezzel a pályázattal, amivel egy gyönyörű, modern osztály jöhetett létre.

-Ha egy év múlva újra beszélgetünk, akkor mi az, amit szeretne, hogy újra megvalósuljon?

Szeretném, ha rugalmas és jól kiépített beteg utak működnének, a társosztályokkal minimális szintre korlátozódnának a súrlódások. Alakuljon ki egy olyan orvos és szakdolgozói gárda, amely szellemiségében átérzi a sürgősségi ellátás lényegét, és mindez a betegek mind jobb ellátást szolgálná majd.

-Ehhez a csapatépítéshez is kívánok sok sikert. Köszönöm a beszélgetést!
Osvai László dr.