BOLDOGKŐ ÉS ESZTERGOM

Az elmúlt hétvégén IX. alkalommal rendezték meg a boldogkői várjátékokat.

Északkelet Magyarország egyik legismertebb idegenforgalmi nevezetessége a Boldogkői vár! Vajon mi köze lehet Esztergomhoz? Erre a kérdésre próbálok válaszolni egy rövid összefoglaló erejéig.

A Zempléni-hegységben a Magoska és a Nagy-Korsós hegy előterében, Abaújszántótól és a bibliájáról híres Vizsolytól néhány kilométerre ovális alakú domb sziklatarajáról uralja a környéket Boldogkő vára. 1963-64-ben történt itt az első régészeti feltárás. 2002-től újabb nagy rekonstrukciós munkálatok indultak. Boldogkő vára több mint 200 kilométerre van Esztergomtól. Szent István városa mégis kötődik a csodálatos kilátást nyújtó várhoz.

Szent Istvánnak, - aki Esztergom szülötte - utolsó leszármazottja III. András volt. Az ő egyik oklevele említi először 1295-ben Boldogkő várát, mint „castrum Boldua”-t, tehát a vár öreg tornya ekkor már biztosan állt.

1301-ben Bicskei Gergely választott esztergomi érsek itt állított ki oklevelet. Az érsek életével behatóan foglalkozott Pór Antal. (Az ő neve ott van azon a márványtáblán, melyen a kórházunk építésére jelentős összeget adományozók lettek megörökítve)

Gergely 1298-1303-ig volt esztergomi érsek. Az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után Róbert Károly hatalomra jutását támogatta. 2 alkalommal is megkoronázta. A honi viszonyok konszolidációja után a pápai udvarba ment. Szép Fülöp francia király ekkor fogta el VIII. Bonifác pápát és a zűrzavarban Gergely érseket meggyilkolták.

Az interregnum idején az Amadék birtokolták a várat, majd Róbert Károly a Drugetheknek adományozta.

1388-tól egy Budán kelt oklevél szerint újra királyi vár, melyet később Zsigmond zálogosított el. Czudar Péter és Brankovics György birtoklása után Hunyadi Mátyás Kassa városának adja időlegesen.

A Szapolyaiak és a Tomoryak is tulajdonosokká váltak. Tomory Egyedtől Martinuzzi Fráter György vette meg, aki 1551-ben volt esztergomi érsek és bíboros. Mégis a pisztollyal átlőtt, késsel, tőrrel összeszurkált, halálra sebesített főpap holteste hetven napig elhagyatva, temetetlenül feküdt a kirabolt kastélyban. (Castaldo tábornok Ferdinánd király utasítására ölette meg 1551. december 16-án az Alvinci kastélyban)

Boldogkő Balassa Bálint révén is kötődik Esztergomhoz. 1584-től Abaújszántóról keltezett levele maradt fenn. Balassa többször járt Boldogkő várában is. Biztosan ült a sziklacsúcsán. Itt született a Borivóknak való című verse.

Fráter György halála után a Babekeké lett a vár. Egy 1729-ben az Esztergomi Káptalan által kiadott hiteles másolat szerint ők elcserélték azt.

Több tulajdonosváltás után kerül a környéki birtokokkal együtt 1671-ben Szelepcsényi György esztergomi érsekhez. Ebből az időből származik a vár első komoly összeírása.

Szelepcsényi György 1666-1685-ig volt esztergomi érseke. A magyar történelem egyik legellentmondásosabb személyiségének tartják. Volt királyi kancellár, többszörös követ és a művészettörténet elismert rézmetszőként is számon tartja.

A kuruc-labanc harcok nem kímélték a várat. 1676-ban próbálták meg először lerombolni. 2 évvel később Thököly még érdemesnek tartotta elfoglalni és ő is, készítetett egy felmérést mely nem veszett el.

Szelepcsényi György a várat végrendeletében az Esztergomi Káptalanra hagyta. Ennek ellenére 1701-02-ben a Habsburgok által megkezdett várrombolások áldozata lett Boldogkő.

1715-től az Esztergomi Káptalantól a lőcsei jezsuiták tulajdonába került, akik romos állapota miatt gabonaraktárnak használták.

1753-tól a Péchy, majd 1890-től a Zichy család volt birtokos 1945-ig.

A középkorban viszonylag könnyű kapcsolatot találni az ország különböző részei és Szent István városa között, de a XVII-XVIII. században létezik-e ilyen kapcsolat?

1797. július 17-én a Boldogkő vára alatti faluban – Boldogkőváralja - született Kamenszky István. A pesti egyetemen szerzett bölcseleti és orvosi oklevelet.

Ő írta az első magyar nyelvű orvosi értekezést 1825-ben, melyben a következő kérdésekre keresett választ:

„Melyek a köznép közönségesebb nyavalyái Magyarországon?

Milyen okokból erednek azok? S micsoda diaetetikai életmóddal lehet megelőzni s elkerülni azokat.”

Szállási Árpád véleménye szerint ez volt az első „környezetvédelmi” disszertációnk.

A végzés után Esztergomba került, 1828-1849-ig megyei főorvos volt. Feichtinger Sándor városi főorvossal jó szakmai kapcsolatot alakított ki. Együtt szervezték a harcot Esztergomban az 1848-as kolerajárvány leküzdésére. 1858. november 18-án halt meg „mellvízkórság következtében” Szülőfalujában Boldogkőváralján temették el. Nem ez lett azonban végső nyughelye.

Vértes Zoárd „Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől” című 1944-ben megjelent könyvében így ír:

„A sírbolt holtestének nem első pihenőhelye. Boldogkőváraljáról szállították második nyughelyére.”

A Kamenszky név a későbbiekben is ismert név volt Esztergomban. A Jókai utca 1. alatti jelenlegi házat 1723-ban építtette Sándor Menyhért gróf. Lakója volt Sándor Móricz is, akit ördöglovasként ismerünk. Vele kihalt a család és a ház birtokosi a Kamenszkyek lettek.

Amikor Gönczy Béla - a Kolos Kórház „életrehívója”- és első igazgatója -1896-ban Esztergomba jött, az új kórház átadásáig (1902. szeptember 2.) itt lakott. Ezt követően költözött a mai fül-orr-gégészeti és szemészeti szakrendelő helyén épült kórházigazgatói lakásba. Seyler Emil a különös sorsú megyei tisztifőorvos is lakott a Kamenszky-féle házban.

A Boldogkőváraljából származó Kamenszky István fia, Elek kir. járásbíró és földbirtokos volt. Andrássy Jozefint vette feleségül.

Jozefin testvére volt annak az Andrássy Jánosnak, aki alispáni minőségében Liszkay János főorvos javaslatára az esztergomi kórház igazgatói székébe pályázó 6 jelölt közül ( dr. Fődi Emil, dr. Horacsek Gyula, dr. Vándor Ödön, dr. Matollay Károly, dr. Seyler Emil és dr. Gönczy Béla ), bár a 12 tagú bizottság nem őt ajánlotta, de kinevezte Gönczy Bélát.

A boldogkőváraljai Kamenszky István unokája Gyula is közéleti ember volt szülővárosában (1872), Esztergomban. Jogi pályán tevékenykedett, városi képviselő is volt. Ő alapította az Országos Szent Gellért Egyesületet, melynek örökös elnökévé is megválasztották. Egykoron a Kamenszky házon fehér márványtábla jelezte, hogy „Szent Gellért püspök hittérítői buzgó tevékenységének Esztergom városa volt a kiinduló pontja”.

Az esztergomi Belvárosi temetőben Kamenszky István mellett fia, annak felesége és sógornője, valamint Kamenszky István főhadnagy nyugszik.

A Sándor-Kamenszky palota ma szomorú képet mutat az ide látogatónak. Nem kellett az Alkotmánybíróságnak sem. Reménykedjünk, hogy a város több próbálkozás után, funkciót talál az épületnek.

Nem kevésbé elszomorító a Belvárosi temetőben a Kamenszky-család síremléke, mely romos, a feliratok már alig olvashatók. A már idézett Vértes Zoárd még megörökíthette, hogy egykor Prohászka Ottokár és Petőfi Sándor gondolatai is olvashatóak voltak a köveken.

Kamenszky István egykori megyei főorvos fentről szomorúan tekinthet földi nyughelyére és a család egykori otthonára.

Annál inkább derűs és megelégedett lehet, ha szülőfalujára és a mellette levő Boldogkői várra tekint.

A község évről-évre gazdagodik, szépül, gyarapodik, a vár pedig büszkén, megújulva uralja a környéket.

Osvai László dr.

Felhasznált irodalom:

Szállási Árpád: A kolerajárvány kezdete 1848ban

Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Osváth Andor Komárom és Esztergom 1938.

Osvai László: az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

K. Végh Katalin: Boldogkő várának feltárása A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1966.

Esztergomi érsekek 1001-2003