ESZTERGOMI CSALÁDOK, SZEMÉLYISÉGEK: A PALKOVICSOK 1.

Kevés esztergomi van, aki előtt ne csengene ismerősen a Palkovics név. Sok évtizedes hagyomány szerint koszorúzunk március 15-én a Honvéd-temetőben, ahol Palkovics Károly síremléke is áll. Vélhetően valamennyi esztergomi fiatal ült már, és nem feltétlenül egyedül, a naplementét nézve a Palkovics László emlékére állított padon.

PALKOVICS ANDRÁS ( 1751-1819 )

A családban az a szájhagyomány járja napjainkban is, hogy a távoli ősök Horvátországból kerültek Magyarországra.

Érdekesen cseng ezzel egybe Fényes Elek véleménye: „Sengvicz ( Nagy), tót falu Poson vmegyében, Bazintól keletre 5 fertály órányira, egy kellemes vidéken, 712 kath., 2 ref., 11 zsidó lak. Hajdan (1550-ben) Benicius Miklós költöztette ide elődeiket Horvátországból, és most egészen eltótosodtak”….

A Palkovics család nemesi előneve, melyet 1888-ban kaptak Ferenc Józseftől: „senkviczi”!

( ugyanezzel az előnévvel nyert nemességet 1799-ben Kovachich Márton György, aki munkásságával megalapozta a magyar állam- és jogtörténeti forráskutatást )

A Palkovicsok a nemességet Palkovics András révén szerezték meg 1809-ben. Az I. Ferenc által aláírt okiratból ismerjük az adományozott életét.

Palkovics András orvos volt!

32 évi szolgálat után, - mint az orvostudományok doktora, Buda első tiszti orvosa - érdemelte ezt ki.

1778-ban lett orvos. Az okirat nem tér ki arra, hogy hol végezte tanulmányait. A magyar orvosképzés szervezeti rendszerét Mária Terézia teremtette meg. Korábban a medikusok a Leydeni Egyetem orvosi fakultására jártak. A császárnő méltán megbecsült orvosa Van Swieten szervezte meg, először a bécsi orvosképzést, majd ennek mintájára a magyart is.

A Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetemen, Mária Terézia 1769. december 14-én kelt rendelete nyomán jött létre az orvosi kar. A Nagyszombati Egyetem 1777-ben költözött Budára, majd 7 év múlva Pestre. Az átköltözés óriási szervező munkát és anyagi ráfordítást igényelt. Buda polgármestere Klinglmayer József és a tanács tisztában volt a dolog jelentőségével és 100 000 forinttal támogatta az átköltözést.

Kutatás derítheti ki, hogy Palkovics András Bécsben, vagy Budán lett Hippokratész papja.

Kezdetben segédtanár volt, majd az orvostanhallgatók oktatásában is részt vett. 1779-ben először Krassó vármegyében, majd Szegeden volt tiszti orvos, közmegelégedésre. 1781-ben tér vissza Budára, és 1784-től már vezető tiszti főorvos.

Mi is volt egy tisztiorvos feladata a XVIII. században?

A XVIII. század a közegészségügyi problémák megoldást váró feladatát hozta. Másfélmillió halott pestis miatt, 1760-1770 között 25 ezren haltak meg himlőben, pusztított a hastífusz, a dysentéria, a kiütéses tifusz, a malária, és a syphilis ezrével szedte áldozatait. A bécsi kormánynak választ kellett adnia a felgyülemlő problémákra. 1752-ben kelt az a rendelet mely a magyar tisztiorvosi szolgálat alapító okiratának tekinthető, és ami a kinevezendő megyei „physicusok” feladatait meghatározta.

Szintén Mária Terézia volt az, aki néhány év múlva - 1770-ben - egy latin nyelvű jogszabály gyűjteményt jelentetett meg. Ez „Generale Normativum in Re Sanitatis” néven ismert, és átfogóan rendelkezett a birodalom egészségügyi kérdéseiről.

A tisztiorvosok nagy tudású, és kiemelt személyiségei lettek a korabeli gyógyításnak. Ezt a feladatot látta el Palkovics András Budán sokéven keresztül.

Visszatérve a nemesi oklevél soraihoz:

Évtizedeken keresztül, minden fizetség nélkül a „legtisztább emberszeretetből” látta el a polgári kórház orvosi teendőit.

Az adományozó levél kitér arra is, hogy Palkovics András az 1789-es és az 1809-es budai pestisjárvány idején önfeláldozó munkát végzett.

A francia háború időszakában igen nagy volt a hiány felcserekben, orvosokban. Palkovics András a budai tartalékkórház igazgatója lett, és mindent megtett a sebesültek, a betegek ellátásáért: „saját egészségének veszélyeztetésével, egyéni kényelmének feláldozásával” végezte munkáját. Kitűnő szervezőnek és irányítónak bizonyult. „Önkéntes adományoknak, különösen természetbeni adományoknak nyújtására buzdította és saját utánjárásával s lelkes buzgalmával … a tábori kórházakban mindenféle, a betegek gyógyulására kötszerről eredményesen gondoskodott”.

Gyermekeit - Károly, Borbála - is említi az oklevél. I. Ferenc döntése nyomán, „ a jövőben származandó valamennyi, mindkét nembeli törvényes ivadékaikat és leszármazóikat… nemeseink gyülekezetébe és sorai közé oda kell számlálni”.

Az adományozó okiratban részletesen leírásra kerül a nemesi címer is.

Mit tudunk Palkovics András családjáról?

A Palkovics levéltárban a családfa jegyzése Palkovics András dédapjával kezdődik, aki szintén András volt. Az ő fia Mátyás ( sz. 1695. január 26-án ) Büdöskúti Ilonával kötött házasságából született István (1725. október 23-án ). Buda későbbi tiszti főorvosának édesanyját Schovedits Ilona volt, aki 1751. szeptember 7-én szülte meg első gyermekét, akit Andrásnak kereszteltek.

A XVIII. században nem volt általános, de Palkovics András, mint Buda tisztiorvosa óriási tekintéllyel, és jelentős vagyonnal is rendelkezett. Első feleségétől Hillerbrandt Annától született Károly (1788) fia, és Borbála lánya.

Második felesége révén az egyik legbefolyásosabb budai családdal került szoros kapcsolatba. Sautterheimbi Sautermeister Jozefa édesapja 1741-1751, és 1755-1768 között volt Buda polgármestere, a nagyapa Frigyes 4 alaklommal töltötte be ugyanezt a tisztséget.

Turza Csilla dolgozatát olvasva a korabeli hatalmi praktikákról, a polgármesteri tisztségért folytatott harcokról, azt kell gondolnunk, hogy a mai, hasonló politikai csatározások évszázadok óta jellemzik történelmünket.

A nemesi előjogokat Palkovics András 9 évig gyakorolhatta. Úgy halt meg, hogy tudhatta, fia, Károly Sándor fogja folytatni hivatását, ha nem is Budán, de Szent István városában. Ezért is, nekünk esztergomiaknak, mindenkor tisztelettel kell emlékeznünk Palkovics Károly édesapjára.

Osvai László dr.