"Az élet dolgait két részre osztom: rettenetesre és kibírhatatlanra."
A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEIEK EGÉSZSÉGÉRŐL
Megyénk az ország egyik legkisebb közigazgatási egysége. A józan ész számára nehezen érthető ódon 6 kórházzal rendelkezünk! Van olyan területünk, ahol 20 kilométeres körzetben 4 szakrendelő működik! Logikus lenne, hogy az itt élő polgárok egészségégi állapota messze a legjobb az országban. Ezzel szemben néhány adatot idézek az ÁNTSZ jelentéséből, melyet a Megyegyűlés 2010 júniusában tárgyalt meg.
Komárom – Esztergom megyében él az ország lakosságának 3,13%-a.
A lakosságszámra a természetes fogyás jellemző. A népesség számának változása az élveszületések és a halálozások számának különbsége. A természetes fogyás mértéke magas, 2001-ben -911, 2007-ben -1002, 2008-ban -1105 volt.
A 15 év alatti lakosság száma és %-os aránya 2000 és 2008 közötti években csökkenő, 18,5%-ról 15,8%-ra a férfiak és 16,3%-ról 14,0%-ra a nők körében. A 65 év feletti lakosság száma és %-os aránya növekvő tendenciájú, 10,2%-ról 11,7%-ra a férfiak és 15,9%-ról 18,7%-ra a nők körében.
A születéskor várható átlagos élettartam Komárom – Esztergom megyében 2008. évben (ffi: 68,4 nők:77,63) az országos értéknél (ffi: 69,79 év, nők: 77,76 év) kissé alacsonyabb. A megyében az előző évhez képest a nők születéskor várható átlagos élettartama csekély mértékben növekedett, a férfiaké kismértékben csökkent.
A Komárom-Esztergom megyében élő népesség lélekszáma a 2001. évben 317 110 fő, a 2008. évben 314 450 fő. A vizsgált időszakban a megye lakosságszáma folyamatosan csökken.
2008-ban Komárom-Esztergom megyében 1105 fővel többen haltak meg, mint születtek, nem volt biztosított az egyszeri reprodukció. Az ezer lakosra számolt élveszületés 9,6 volt, míg a halálozás 13,2 volt.
2008-ban a megyében a 30-34 éves és az 50-54 éves korcsoportba tartozók száma a legmagasabb. Születéskor fiútöbblet figyelhető meg, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet a 45-49 éves korcsoportban alakult ki. Ettől a korcsoporttól kezdve végig ez a tendencia figyelhető meg.
A 80-84 éves korcsoporttól már közel két és félszerese a nők lélekszáma a Komárom-Esztergom megyében élő hasonló korú férfiak lélekszámához képest.
A 2008. évben Komárom-Esztergom megyében a férfiak esetében bekövetkezett halálozások 42 %-át a keringési rendszer betegségei, 25 %-át pedig a rosszindulatú daganatos betegségek okozták. E két vezető halálokot az emésztőrendszer betegségei (11%), a légzőrendszer betegségei (6%) és a külső ok miatti halálozás (7%) követi. Az egyéb halálokok 9% részarányt jelentenek.
A Komárom-Esztergom megyei összes halálozásra vonatkozó 100 000 főre vetített standard halálozási arányszámot összevetve az országos és a régiós átlaggal, valamennyi vizsgált korcsoportban magasabb mutatót tapasztaltunk az országoshoz viszonyítva 2008. évben.
A keringési rendszer betegségeiből származó halálozások gyakorisága részben a népesség öregedésével, részben a szívkoszorúér-betegségek és az agyér betegségek okozta halandóság tényleges emelkedésével magyarázható. Komárom-Esztergom megyében, mindkét nem esetében magasabb a standardizált halálozási arány, mint az országos érték.
A daganatos megbetegedések miatti halálozás esetében a standardizált halálozási mutatót vizsgálva Komárom-Esztergom megyében a férfiak és a nők esetében is meghaladja az országos értéket.
Az emésztőszervi betegségek halálozási aránya 2008-ban a férfiak esetében a régió valamennyi megyéjében, így Komárom-Esztergom megyében is meghaladja az országos standarizált halálozási arányt. A nők körében - Veszprém megye kivételével - a régió és a megyék standardizált értéke magasabb az országos értéknél.
A légzőszervi betegségek miatti halálozás a férfiaknál emelkedő tendenciát mutat. Komárom-Esztergom megyében magasabb érték mutatkozik az országos értékhez képest. A nőknél kissé alacsonyabb a standard halálozási arány az országoshoz viszonyítva.
A kiemelt halálokok területén Komárom-Esztergom megyében a férfiaknál, a légcső-, hörgő-, tüdő rosszindulatú daganatai és a szándékos önártalom kivételével a standard halálozási értékek magasabbak az országos gyakorisági értékeknél 2008-ban.
A Régió két másik megyéjéhez viszonyítva az értékek magasabbak az ischémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek, a vastagbél, végbél rosszindulatú daganatai és a krónikus májbetegség esetében.
A nők esetében az ischaemiás szívbetegség és az agyérbetegségek miatti halálozás Komárom-Esztergom megyei értékei meghaladják az országos mutatót. E két halálok miatt bekövetkező halálozás gyakorisága erőteljesen kiemelkedő a nők esetében is.
Egy másik mutató, a standardizált halálozási hányados (SHH) számítása során a Komárom-Esztergom megyében bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítjuk az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában. Amennyiben a megyében a halálozás megegyezik az országos átlaggal, akkor az SHH =100%. Tehát a megye halandósági szintje nem különbözik az országostól.
Amennyiben az SHH <100%, akkor az az országosnál alacsonyabb halandóságra utal, ha az SHH> 100%, akkor az az országosnál magasabb halandóságra utal. Statisztikai próbára azért van szükség, mert ezzel megnézhetjük, hogy az észlelt SHH érték eltérése az országos szintet jelző 100%-tól statisztikailag jelentősnek tekinthető-e. A szignifikancia vizsgálatban, ha a Z érték nem haladja meg az 1,96 értéket, az észlelt eltérés nem tekinthető szignifikánsnak, azaz a kapott érték csupán a véletlen ingadozás eredménye.
Komárom-Esztergom megyében a bekövetkezett összes halálozást tekintve 2008-ban a standardizált halálozási hányados a férfiak és a nők esetében is magasabb az országos és régiós értékhez képest is. Mindkét nemnél az SHH értéke szignifikáns.”
ILYESZTŐ, MEGDÖBBENTŐ STATISZTIKAI ADATOK.
A VÁLTOZTATÁRA:
„ITT AZ IDŐ”!!!
Egy másik mutató, a standardizált halálozási hányados (SHH) számítása során a Komárom-Esztergom megyében bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítjuk az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában. Amennyiben a megyében a halálozás megegyezik az országos átlaggal, akkor az SHH =100%. Tehát a megye halandósági szintje nem különbözik az országostól.
Amennyiben az SHH <100%, akkor az az országosnál alacsonyabb halandóságra utal, ha az SHH> 100%, akkor az az országosnál magasabb halandóságra utal. Statisztikai próbára azért van szükség, mert ezzel megnézhetjük, hogy az észlelt SHH érték eltérése az országos szintet jelző 100%-tól statisztikailag jelentősnek tekinthető-e. A szignifikancia vizsgálatban, ha a Z érték nem haladja meg az 1,96 értéket, az észlelt eltérés nem tekinthető szignifikánsnak, azaz a kapott érték csupán a véletlen ingadozás eredménye.
Komárom-Esztergom megye és a Közép-dunántúli Régió SHH értékei és szignifikancia szintjei láthatók a 7-12. táblázatban 2004-től 2008-ig, nemenkénti bontásban, kiemelt halálokok esetében, 0-X éves korban bekövetkezett halálozásokra nézve. Az elemzés során Komárom-Esztergom megye SHH értékeit hasonlítjuk össze az országos és a régiós értékekkel 2008. évre vonatkozóan.
Komárom-Esztergom megyében a bekövetkezett összes halálozást tekintve 2008-ban a standardizált halálozási hányados a férfiak és a nők esetében is magasabb az országos és régiós értékhez képest is. Mindkét nemnél az SHH értéke szignifikáns.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges