KONGRESSZUS BALATONFÜREDEN

Balatonfüreden a Flamingó Hotelben rendezték 2010. szeptember 9-11-között a XII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciát és a VII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciát a Medicina 2000 rendezésében. Utóbbin sikeres előadást tartott kórházunk dolgozója Budavári Mária: „Az SM ápoló feladata a neurológiai szakrendelésen” címmel.

Az ország különböző tájairól összegyűlteket dr. Varga Imre a Medicina 2000 elnöke köszöntötte.

Kiemelkedő eseménye volt az összejövetelnek az I. sz. szakmai blokk, melyen egészségpolitikai fórum zajlott.

Az első megszólaló dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke volt

Rámutatott a működési nyilvántartások anomáliáira, mely 85 ezer szakdolgozót érint és megoldhatatlan problémát jelent.

Dr. Éger István, a MOK elnöke, arról beszélt, hogy nem látják pontosan az ÁNTSZ és az OEP jövőbeli szerepét, szervezeti struktúráit. Kifejtette, hogy rangot kellene adni a járóbeteg ellátásban dolgozóknak. Üdvözölte a korábbi kamarai törvény várható megváltoztatását, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a praxis-törvény is újragondolásra érett.

Dr. Peller Judit országos tisztifőorvos csak opcionális véleményt tudott mondani, hisz még nem ismert, milyen közigazgatási struktúrát hoz a közeljövő. Elmondta, hogy az elmúlt 8 év alatt megfeleződött az ÁNTSZ létszáma és napjainkban 4000-n próbálják ellátni a megnövekedett feladatokat. Utalt arra, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet munkáját ők vették át. Elképzelése szerint a jövő ÁNTSZ-e segítő akar lenni, minden területen. Az ÁNTSZ-hez rendelt etikai feladatokat a Kamara fogja átvenni.

Dr. Cserháti Péter a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára számos vonatkozásban újszerűen nyilatkozott. Betekintést engedett a minisztérium által létrehozott különböző bizottságok munkájába. A 2010-es év legfőbb célkitűzésének a túlélést nevezte. Példákkal érzékeltette, milyen akut és súlyos problémák zúdultak rájuk az előző vezetés saraként.

Utalt a minimum feltételek számonkérésének elhalasztására, a rezidens-képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket is át kellett fogalmazni.

Elmondta, hogy nem állnak rendelkezésükre valid adatok, így tűzoltással teltek az első hónapok.

Velence és Csurgó példáját hozta fel a korábbi vezetés által teremtett káoszra

Ennek ellenére néhány célt is megjelölt: újra kell gondolni a súlyponti kórházak rendszerét, világossá kell tenni az állami és magán egészségügyi ellátás határait, a szociális és az egészségügyi ágazat új típusú együttműködésére van szükség.

Kihangsúlyozta, hogy különleges helyzetben vagyunk, hisz eddig ágazatunkat a megosztottság jellemezte, most viszont a jogalkotó háttértől kezdve a kórházi vezetőkig egységes lehet az akarat.

Dr. Rácz Jenő a Kórházszövetség elnöke elmondta, hogy a járóbeteg ellátás 80%-a integrált intézményekhez kötődik. Kihangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy a jelenlegi formájában tovább nem működtethető, nem működik.

„Abba kellene hagyni a kollektív hazudozást”! A finanszírozásból 250 milliárd hiányzik. Az év végéig beavatkozás nélkül a kórházak adóssága 90 milliárdra rúg majd. Ezt a beszállítók már nem tolerálhatják! Erőforrás koncentrálást sürgetett, összehangolt fejlesztések érdekében. Pénz nélkül semmi sem, így az életpályamodell sem valósítható meg. Az uniós források jobb kihasználásában még nagy tartalékokat láttatott. Szükségesnek tartana olyan szimbolikus lépéseket is, mely nyomán a magyar egészségügyről lekerülhetne a „bűnös ágazat” megbélyegzés. Az időről-időre felmerülő paraszolvencia vitákra utalva elmondta, hogy nem legyünk álszentek, a paraszolvencia elitélendő, megszüntetésére törekedni kell, de más ágazatokban nagyobb összegek kerülnek hasonló módon magánzsebekbe.

Dr. Baráth Lajos az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke szerint a 235 milliárdos forráskivonás után az egészségügy válságos helyzetéről beszélhetünk. Igen jelentős problémának jelölte meg azon demográfiai friss adatokat, miszerint a magyar lakosság létszáma 10 millió alá került!

Elengedhetetlennek tartja az adóság rendezést, elkerülhetetlennek az ágazat töke injekcióját. Hangsúlyozta, hogy szükség van egy Nemzeti Egészségügyi Stratégiára, melynek fontos része kell, hogy legyen egy Nemzeti Prevenciós Program.

Dr. Sinkó Eszter a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának programigazgatója szerint az új kormány a szavak szintjén jól indult, amikor elismerte az egészségügy stratégiai jelentőségét,de az ezt követő lépésekkel eddig adós maradt. Az egészségügy vezetőinek ezért kell harcolniuk. Meg kell győzniük a kormányfőt, hisz a 3% alatti hiánycél mellet nem látszanak az egészségügy finanszírozására fordított források.

Bugarszki Miklós a Magyar Ápolási Egyesület elnöke egyszerű, átlátható képzési, továbbkézési rendszer fontosságát hangsúlyozta. Biztosítani kell az ágazatban dolgozók szociális, egzisztenciális biztonságát. Elmondta, hogy pl. a szuperbruttósítás az ápolók számára bércsökkenést hozott.

A második blokkban érdekes előadást hallhattunk a dr. Mészner Zsófiától a H1N1 helyzetről indulatok nélkül, és dr. Becker Pál főigazgatótól Az ÁSZ lehetőségei és mozgástere az egészségügyben címmel.

Ki kell emelnem dr. Komáromi Zoltán országos Háziorvosi Szakfelügyelő tartalmas megnyilatkozását is, miszerint a járóbeteg ellátás fejlődéséhez stabil alapellátásra van szükség.

Elmondta, hogy 8 év alatt 110 praxis szűnt meg, a 170 üres alapellátási hely közül 90, 2 éve nincs betöltve. A családorvosok még mindig iparűzési adót fizetnek, 35%-uk 65 évnél idősebb. Nincs semmiféle érdekeltségi rendszerük.

Nincs lehetőség végig sorolni és méltatni a 3 napos rendezvény valamennyi előadását, de gratulálni kell a szervezőknek és a résztvevőknek, mert ritkán látott magas színvonalú kongresszust szerveztek.

Végezetül a 3. nap meghívott vendégének – dr. Szócska Miklós államtitkár - néhány gondolatát idézném, aki előző nap még Brüsszelben vett részt egy uniós tanácskozáson, ahol a beteg és szakember utakat tekintették át Európában.

Bevezetésként bejelentést tett: nevezetesen, hogy a szakdolgozók licenc vizsgáinak rendjét leveszik a napirendről, és újragondolják az egész rendszerét.

Meg kell találni annak a 22 beruházásnak a jövőképét, amit az előző kormány indított el a járóbeteg ellátás területén, melynek azonban nem lett átgondolva a működtetése. Számos ehhez hasonló csontvázra utalt, ami az egészségügy szekrényeiben gyűltek fel.

Elmondta, hogy az unios forrásokból az egészségügyben az emberi erőforrások felhasználására biztosított összeg 6,5 százaléka lett eddig lehívva!!!! Népegészségügyi célokra 9 milliárdra pályázhatunk!

A gyógytúrizmus fejlesztésében hatalma lehetőségeink vannak.

Hangsúlyozta, hogy lévén kampányidőszak, számos kérdésre nem térne ki, de a jövőben a vezetése alatt minden döntés a szakmával a maximumig egyeztetve fog megszületni.

A jövő évi költségvetés összeállítása október 4-én indul. Ez határozza meg az egészségügy jövőképét is.

Szomorú információt osztott meg a hallgatósággal. Az Angol Orvosi Kamara vezetőjétől tudta meg, hogy a szigetországban a magyar orvosok száma elérte az 1,1 százalékot.

Kérdésekre adott válaszokban kitért a védőnők megbecsülésének fontosságára, az egészségügyi dolgozók védelmének megerősítésére.

Türelmet és megértést kért, hisz jelenleg kármentő munkát végeznek, és többszörösen biztosította a hallgatóságot arról, hogy a legszélesebb egyeztetések után születnek meg majd az ágazat döntései.

Osvai László dr.