IN MEMORIAM RICHTER GEDEON (1872-1944 )

RICHTER GEDEON (Ecséd, 1872. szept. 23. – Budapest, 1944. dec. 31.) földbirtokos-terménykereskedő családból származó gyógyszerész, a mára kelet–közép–európai multinacionális céggé fejlődött Richter Gedeon Nyrt. megalapítója.

Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. 1895-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerész diplomát szerzett. Rövid vidéki gyakorlat után 1897-ben nyugati tanulmányútra indult, több országban szerzett tapasztalatokat az európai gyógyszerészet és gyógyszergyártás területén. Hazatérése után 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti – a Társaság tulajdonában napjainkban is működő – Sas patikát, ahol egy preparatív és egy vegyészeti kísérleti laboratóriumot létesített.

Felismerve a belső elválasztású mirigyek kivonatainak gyógyászati jelentőségét, állati szervekből organoterápiás gyógyszerek (hormon készítmények, erősítő szerek) előállításába és forgalmazásába kezdett. Első készítményét, a mellékvesekéreg-hormon kivonatát (adrenalint) tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban.

Sikerei hatására, valamint látva, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője, 1907-ben Kőbányán megalapította a nevét viselő gyárat, az első magyar gyógyszergyárak egyikét, amelyet évtizedeken keresztül irányított. A vállalat már a kezdeti időszakban megalapozta hírnevét, és hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon.

A fő profilját képező állati eredetű organoterápiás termékek mellett növénykémiai és szintetikus készítményeket is forgalomba hozott. A korai termékpalettából kiemelkedik a tízes évek elején kifejlesztett Adigan szívgyógyszer, továbbá a Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin lázcsillapító, utóbbiak még ma is létező és közkedvelt készítmények. A gyár kutatási színvonalát jelzi, hogy 1914-ben már 24 szabadalom volt a vállalat birtokában.

Tájékozódni, értékelni, alkotni – ez volt Richter Gedeon hitvallása. Nem csak sikeres kutató, hanem kiváló menedzser, vállalatvezető is volt. Cégét 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A harmincas évek végéig hetven országra kiterjedő képviseleti hálózatot hozott létre, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. Közülük a bukaresti, londoni, mexikói, milánói, sao paolo-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás is folyt.

A vállalat ebben az időszakban 12 aranyérmet szerzett termékeivel a nemzetközi kiállításokon. Érdemei elismeréseként Richter Gedeon 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. A harmincas évekre a Richter Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött. A cég stabil helyzetét még a nagy gazdasági világválság sem tudta megrendíteni, elbocsátásokra nem került sor. Az alkalmazottak még évtizedek múlva is számon tartották, hogy Kőbányán a háború előtt a Richter volt a legjobban fizetett és a legjobb összetételű gyár.

Közeli munkatársai szerint Richter Gedeon csendes, szerény, meditáló, szorgalmas, szeretetre méltó és kiegyensúlyozott egyéniség volt. Sikeres pályafutását végül a zsidótörvények megaláztatásai, majd a második világháború eseményei törték derékba. Zsidó származásának puszta ténye miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és évekig tartó szélmalomharcra kényszerült, hogy alapító tulajdonos létére legalább tanácsadóként dolgozhasson a saját vállalatánál.

A német megszállás után, 1944 nyarán svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, de nem élt a lehetőséggel, mert nem akart megválni hazájától és kötelességének tartotta, hogy a nehéz időkben is kitartson vállalata mellett, amely életművét, és családja mellett élete értelmét jelentette. A Richter házaspár egy ideig rokonoknál húzta meg magát, majd 1944. december elején a hatósági rendelettel kijelölt ún. nemzetközi gettóba, a semleges svéd követség diplomáciai oltalma alatt álló Katona József utca 21. sz. alatti sarokházba költözött.

1944. december 30-án a ház lakóit egy nyilas osztag igazoltatás ürügyével az Andrássy út 60. sz. alatti pártházba (a mai Terror Házába) hurcolta, majd másnap a hajnali órákban fegyveres kísérettel útnak indította a Duna irányába. A 72 éves Richter Gedeont a mai Széchenyi rakparton, a Zoltán utca torkolatánál a Dunába lőtték. Richter Gedeon holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Lugano városkában, családi sírboltban található. Fél évszázaddal későbbi nekrológjának egyik tömör megállapítása akár a sírfelirata is lehetne:

„Igaz ember volt, tudta, mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával.”

(Rasztik Tibor írása, Richter Gedeon Nyrt.)