SCHWARZ-EGGENHOFER ARTÚR ( 1890-1969 )

Véletlenül bukkantam rá az esztergomi Szentgyörgymezői temetőben Schwarz-Eggenhofer Artúr sírjára. Megálltam és elgondolkodtam, mit is tudunk róla, ki is volt ő?

Schwarz Eggenhofer Artúrról először Naszlady Attila professzor úrtól hallottam sok évvel ezelőtt, aki visszaemlékezve az Esztergomban töltött éveire nevezettről a következőket mondta: „Schwarz-Eggenhofer kormányzó urat hivatalból látogattam, hisz néha injectiót kellett neki adnom. A belbiztonsági szervek kérdőre is vontak, hogy mit mászkálok én a Palotába?”

Kevesen tudják Esztergomban,. Hogy a Kolos Kórház első igazgatójának Gönczy Bélának, keresztfia volt Eggenhofer Béla. A Gönczy család leszármazottainak emlékezései kapcsán ismét találkoztam Schwarz-Eggenhofer Artúr nevével. Gönczy Béla házában ( ma itt található a Kolos Patika ) gyakori vendégek voltak az Eggenhoferek.
Eggenhofer Béla nem csak keresztfia volt kórházunk első igazgatójának, hanem 1933-tól utóda is az igazgatói székben.
Az Eggenhofer család fogadta örökbe, és neveltette, Schwarz Ilona bécsi háztartási alkalmazott gyermekét, aki így felvette az Eggenhofer nevet is.
Mindennapos vendég volt a Gönczy Házban. Ő keresztelte meg Gönczy Miklós kislányát is. A család Gönczy Béla halála után is jó kapcsolatokat ápolt vele. Kormányzósága idején a Gönczyék többször is meglátogatták a prímási palotában is.

Schwarz-Eggenhofer Artúr 1890. január 21-én Bécsban született. Teológiai tanulmányait szülővárosában a Pázmaneumban végezte, filozófiából és kánonjogból doktorált. Ezt követően középiskolai matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett.
1912. július 14-én szentelték pappá. Először Dorogon, majd az esztergomi Vizivárosban lett káplán.
1917-től 2 éven keresztül a nagyszombati királyi katolikus főgimnáziumban tanított, majd 1919-től 28 éven keresztül a budai királyi katolikus gimnáziumban ( ma Rákóczi Gimnázium a Keleti Károly utcában ) a Rákóczianumban oktatott, ahol felerészben tanítottak papok és civilek.

Elismert, népszerű tanára volt iskolájának. Egyik legismertebb tanítványa volt a népszerű színész, komikus Rátonyi Róbert.
Kiváló sakkozóként a Zászló című katolikus ifjúsági lap sakk rovatát sokáig szerkesztette. Nem akármilyen színvonalú lap lehetett ez a maga idejében. Elég annyit megjegyezni, hogy itt jelentek meg első írásai Devecseri Gábornak, Mészöly Dezsőnek és Csorba Győzőnek.

1949-től a budapesti Központi Szeminárium gondnoki feladatait látta el.
1951-től lett a Főszékesegyházi káptalan tagja, mint protonotárius kanonok.

Az 50-es években már a békés nyugdíjas éveiről gondolkodhatott, de az élet nem nyugalmat hozott számára.
A főpásztor Mindszenty József letartóztatása, pere és későbbi sorsa közismert.
1957-ben Schwarz-Eggenhofer Artúr töltötte be az esztergomi érseki helynöki tisztét.
Amikor az 1957-ben az esztergomi főegyházmegye élére állított Endrey Mihály püspököt lemondatták, mielőtt kényszertartózkodási helyét Vámosmikolán elfoglalta volna, Schwarz-Eggenhofer Artúrra bízta az egyházmegye vezetését.

1959. június 6-án XXIII. János pápa ( „ad nutum Sancta Sedis” – a Szentszék szándéka szerint ) ezt a döntést megerősítette, amikor apostoli adminisztrátorrá nevezték ki.
Hihetetlen nehéz helyzetben irányította 11 évig a magyar katolikus egyházat. Óriási nyomás nehezedett rá és sok kérdésben kénytelen volt engedni a hatalomnak.

Jellemző ugyanakkor, hogy a prímási lakosztályt nem foglalta el, a magánkápolnában Mindszenty József minden személyes holmija érintetlenül várta vissza a prímást.

1968-ban életkorára hivatkozva lemondott és ezt a Szentszék 1969. január 23-án elfogadta.

Az akkori szokástól eltérően ki kellett költöznie a Palotából és az idős papok Simos Otthonában helyezték el.
Nem sokáig lakott ott. 1969. április 16-án Székesfehérvárott tartózkodott, amikor infarktust kapott és a kórházban meghalt, életének 80. papságának 57. évében.
Végakarata szerint Esztergomban a Szentgyőrgymezői temetőben tért örök nyugalomra.

Élettörténetének részletes megírása még elhívatott hozzáértőkre vár!

Osvai László dr.