155 ÉVE SZÜLETETT DR. BÓKAI ÁRPÁD

h, 2011-08-15 10:35
Bókay Árpád 1856. augusztus 15-én Budapesten született. Már gyermekkorában különös vonzalmat tanúsított a kémiai képletek iránt. Az orvoskart szülővárosában kezdte, majd az elzászi német-francia egyetemen fejezte be 1879—ben, ahol WALDEYER, RECKLINGHAUSEN, HOPPE-SEYLER, KUSS-MAUL és LÜCKE tanítványa volt. Hazatérése után Balogh Kálmán gyógyszertani tanársegéde, az Orvosi Műszótár unkatársa, az orvosi Hetilap helyettes szerkesztője, és a Schwartzer Ottó-féle Orvosi Szemle társszerkesztője lett.
 
 
Később, 1881-től a Korányi Klinika belgyógyászati tanársegéde, majd 1883-ban a belgyógyászat fizikai vizsgálati módszerek tárgyköréből magántanárrá habilitálták.
Ugyanebben az évben Pesten az Általános Kórtani és Gyógyszertani Intézetet kettéválasztották, s az önállósult kórtanra Hőgyes Endre nyert kinevezést. Hőgyes megürült kolozsvári helyét Bókay Árpád töltötte be 1890-ig. Ekkor került a fővárosi Gyógyszertani Intézet élére. Évekig előadta a balneológiát is, többször szorgalmazta az orvostörténeti tanszék felállítását. A millennium évében az akadémiai tagság mellé, tudományos eredményeinek elismeréséül nemesi címet kapott, ekkor változtatta nevét Bókayra. Majd 1892-1899 között Klug Nándor és Pertik Ottó mellett a Magyar Orvosi Archívum szerkesztője, Goldzieher Vilmossal közösen pedig az Ungarisches Archiv für Medizin elindítója volt. Tudományos munkásságában pályája kezdetén a nuklein és a lecitin emészthetőségéről közölt magyar és német nyelvű dolgozatokat. Kolozsvári évei alatt a bélmozgások élet- és kórtanával foglalkozott. Felismerte a paraldehidet, mint hatásos ellenszert a picrotoxin-, a sztrichnin, a brucin- és a fizosztigmin-mérgezéseknél. Vizsgálta lázcsillapító antifebrin farmakodinamikáját, a nehézfémek hatását a harántcsíkolt izmokra, az izoméria és a gyógyszertani hatás közötti összefüggéseket. Jelentős a tankönyvírói munkássága.
 
Főbb művei: Vénygyűjtemény (I-IV. Bp., 1889); Újabb gyógyszerek (Bp., 1891); Külföldi és hazai fürdők összehasonlítása (Bp., 1893); Fontosabb mérgezések (Bp., 1895); Belgyógyászat kézikönyve I-IV., (Bp., 1894-1900), társszerk.: Korányi Frigyes és Kétly Károly: Hat előadás az általános gyógyszertan köréből (Bp., 1908); a célszerű és olcsó táplálkozás (Bp. 1911)
 
Szállási Árpád dr.