A SEMMELWEIS TERV ÉRTÉKELÉSE 2.

k, 2011-02-15 11:36

 

PROGRAMTERVEK

Ez a fejezet a dokumentumban már említett egyes témákhoz részletesebb információt nyújt, jelezve, hogy ezeken a területeken a vezetés közelebb került a részletes intézkedési terv meghozatalához. Jelzés értékű, hogy melyek ezek a témák (az abc nagy betűivel megjelenítetten), mik ezeknek a sorrendje.

 

  1. Azonnali pénzügyi-gazdasági intézkedések
Megismétlésre és részletezésre kerülnek itt a már leírt adatok és több témában is elszomorító összehasonlítást kapunk hazánk és a visegrádi országok közkiadásokat érintő statisztikáiról.
A megoldások területén 2010-ben és 2011-ben olyan többletforrásokkal számolnak (?!), melyek lehetővé tehetik az OMSZ fejlesztését, az alapellátás finanszírozáshoz juttatását és a kórházak adósság állományának csökkentését.
/ A 2010 év végén kiosztásra került 27 milliárd forinttal valóban elkerülhetővé vált sok kórház csődje, de a problémák megoldása áttolódott az újesztendőre./
 
Ha a feltételezett források rendelkezésre állnak, akkor az intézményeknek akik, ehhez hozzá szeretnének jutni, részt kell venniük a struktúra-átalakításban, melynek irányítója a felállítandó Egészségszervezési Központ lesz (+ területi konszolidációs munkacsoportok?)
Újszerű a tervben az a törekvés, hogy az eladósodott intézményeket ne homogén csoportként kezeljék, hanem az okokat is figyelembe vevő besorolást valósítsanak meg. Nyilván számos vitára ad ez alkalmat, de a törekvés, a csoportosítás elvi alapja véleményem szerint megkérdőjelezhetetlen.
 
  1. Szakellátók finanszírozása
Az alap-megállapítással, a helyzetelemzéssel, miszerint olyan helyzet alakult ki, amelyben a jelenlegi keretek között az egészségügyi intézmények napi működése sem fenntartható, egyet lehet érteni. A megoldási javaslat: több pénzt kell a rendszerbe tenni vagy kapacitás-átalakításra, további leépítésre kell törekedni. Nyilván csak az előbbi megoldás jöhet szóba, amit a Semmelweis Terv is elismer, és az azonnali forrásbevonásra (honnan?), a TVK rendszerének újbóli átgondolására tesz javaslatot: alapdíjemelés, a járóbeteg-szakellátási és a labor kassza országos TVK keretének emelése, a merev TVK megszüntetése a fekvő és járóbeteg ellátásban stb. Sajnos ennek is van forrásigénye.
Az Egészségügyi Finanszírozási Módszertani Központ létrehozása vagy a GYÓGYINFOK újjászületése közép vagy hosszútávon hozhat megoldást.
 
  1. Állami Egészségszervezési intézmény-rendszer
A fejezeten belül részletezésre kerülnek az ellátási területi egységek központjaikkal együtt, ehhez igazítva a progresszivitási szintek elképzelt rendszerét, illetve a betegirányítás intézményi struktúráját, feladatát. A Terv egész logikája arra épül, hogy az e fejezetben leírtak megvalósulása nélkül az egész elképzelés megvalósíthatatlanná válik. Nyilván készültek megvalósítási tanulmányok, melyeket talán érdemes lenne nyilvánosságra hozni. Az idő mindenesetre sürget. Egy ilyen struktúra kiépítése és beindítása, működtetése nem egy-két hét feladata. Kérdés, hogy lesz-e rá elég időnk?
 
  1. Ágazati informatika fejlesztése
Ezen a területen már tegnap, vagy tegnapelőtt el kellett volna indulnia a fejlesztésnek. Elgondolkodtató az őszinteség, ami a vitairatban tetten érhető:
„ A finanszírozási rendszer adattorzító hatására való hivatkozással sokan kétségbe vonják az adatok elemzési célú használhatóságát. A torzítás mértékére vonatkozó részletes vizsgálat azonban nem készült.”
Logikus a feltett kérdés: Mennyire biztosak azok az adatok, amikre terveket építünk napjainkban?
 
  1. Tulajdonlás és menedzsment
Alapvető megállapítást tesz a Semmelweis Terv az elmúlt évek irányvonalával szemben, amikor leszögezi: „Az egészségügyi közgazdaságtani szakirodalom számos példával szolgál arra, hogy a magántulajdon és a profitorientált működés önmagában nem eredményez hatékonyabb, sőt jobb klinikai minőségű ellátást sem.”
Ugyanakkor nagyobb kifejtést, magyarázatot érdemelt volna az a gondolat, hogy az orvosokat, egészségügyi dolgozókat a szervezetek irányításába fokozottabb mértékben célszerű bevonni.
 
  1. A Magyarországi sürgősségi ellátó-rendszer fejlesztési terve
Ez a része a vitairatnak talán a legkidolgozottabb. A téma alapvető fontosságú. A korábbi vezetés számos tévedése és bűne között ott szerepel előkelő helyen a mentőszolgálat ellehetetlenítése, a szállítás privatizációjának problematikája. Ezért is kell kimondani egy ilyen dokumentumban is, hogy a „több mint 100 éves múltra visszatekintő mentőorvosi rendszer – egyik hungarikum – megtartandó Magyarországon.”
A praehospitalis és a kórházi sürgősségi ellátás fejlesztése az egyik prioritás kell, hogy legyen a magyar egészségügy fejlesztésében. Természetesen számos problémát kell megoldani ezen a területen. Bizonyára sok szakmai vitát fog még kiváltani ez a mondat is: „Azokban a városokban, ahol SBO működik, az ott dolgozók forgó rendszerű foglalkoztatása kívánatos és célszerű a sürgősségi ellátás különböző elemei ( SBO, mentők, „ügyelet”) között.”
 
  1. Alapellátás
Véleményem szerint is az alapellátás jelenti a magyar egészségügy alapját.
Nyilván csak szerkesztési okok miatt nem „A” betű alatt tárgyalja a Terv.
Ha valahol, hát ebben a fejezetben a forrásbiztosításra egyértelműbb utalásokat kellett volna tenni. Bár a programtervezet minden lényeges kérdést érint, de mégsem elég meggyőző, egyes esetekben vágyálmok megfogalmazásának, máskor alaptalan ígérgetésnek tűnik. Ha az eszköz-és ingatlantámogatás vagy a „praxisalap” létrehozása mellé ennek várható forrásigénye oda került volna, azt szembesíteni tudná a családorvos társadalom a 2011-es költségvetéssel! Bár a vitairat deklarálja, miszerint: „Az ellátórendszer kulcselemének tekintjük, és így prioritásként kezeljük az alapellátást.” – de a programtervezet áttekintése során ezt a kijelentést nem sikerült meggyőző erővel interpretálni.
 
  1. Gyógyszerpolitika
A Semmelweis Terv a kérdés súlyának megfelelő terjedelemben és mélységben foglalkozik a gyógyszerpolitikával. A támogatáspolitikai megfontolások, a lakosság gyógyszerhasználati anomáliáitól, a költséghatékony gyógyszertámogatás értelmezésén át a közgyógyellátás rendszerének átalakításáig sorolja az elképzeléseket, és csak remélni lehet, hogy mindezek a kérdések, tervek a megvalósulás iránya felé mozdulnak el, belátható időn belül.
 
  1. Minőségfejlesztés
Végezetül minőségbiztosítással foglalkozik a vitaanyag. Az ezen a területen felmerülő problémák, elvárások, teendők megoldása minőségügyi stratégia kialakítását igénylik. A terv készítői üde színfoltként erre határidőt is – 1 évet – megjelölnek.
 
A Semmelweis Tervből, mely ma csak vitairat, rövidesen cselekvési terv lesz. Az új kormány az élet minden területén pozitív irányú változtatásokra törekszik. Óriási felelőssége van Szócska Miklósnak és csapatának abban, hogy ez a megújulás magyar egészségügy területén is elkezdődjön.
 
 
Semmelweis Ignác 150 éve Bécsben németül adta ki alapvető felfedezését a gyermekágyi lázzal kapcsolatban. Az akkori orvosi közvélemény visszautasítással fogadta a tanait. Ma mégis Őt tartjuk az egyik legnagyobb magyar orvosnak, az anyák megmentőjének.
Adja Isten, hogy 150 év múlva hozzá lehessen tenni: az ő nevével jegyzett tervvel indult 2011-ben a magyar egészségügy újjászervezése, megújulása, felvirágozása.

 

 
 
Osvai László dr.