KÖNYVAJÁNLÓ

Kevesek tudhatják maguknak azt a szellemi frissességet, amivel a 80. évén túl is Szállási Árpád rendelkezik. Az olvasók rövid időn belül két új könyvével ismerkedhetnek meg. A „Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírók” című, a 12 éve megjelent „Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók” kibővített, átdolgozott második kiadásának tekinthető. A „Földközelben” pedig a Tanár Úr 6. verseskötete.

 

A Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról című könyv a Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára – orvostörténeti sorozatának 61. köteteként jelent meg. Gazda István a sorozatszerkesztő, és ő rendezte sajtó alá Szállási Árpád művét.

 

Az orvostársadalom számára „kötelező” olvasmányként kellene kezelni ezt a könyvet. A szerző külön fejezetben ismertet meg bennünket a XVII-XIX és a XX. század magyar orvosíróival Földi Jánostól, Vekerdi Lászlóig.

Az orvosok imponáló tömege jelenik meg 2 fejezetben, akik nem csak hivatásukat gyakorolták, hanem jelentős irodalmi munkásságot is kifejtettek.

Méltán lehetünk büszkék olyan elődeinkre, - akik közül öten: Vekerdi László, Németh László, Benedek István, Csáth Géza és Magyar Imre a könyvcímoldalán is szerepelnek..

A rövid olvasmányos ismertetéseket jelentős irodalomjegyzék egészíti ki.

 

A magyar írók betegségeiről, magyar írók orvosairól című I. fejezetben megismerkedhetünk Jannus Pannonius, Bethlen Miklós betegségeivel, Széchenyi Ferenc orvosával, Ady, Kosztolányi, Babits és Karinthy Frigyes gyógyítóival, Petőfi orvosbarátjával, de megemlékezhetünk Diószilágyi Sámuelről, megtudhatjuk miért került egymás mellé József Attila és dr. Fábián Dániel neve. Olvashatunk Arany János tanártársáról Lengyel Dániel doktorról.

Csak ámulni tudunk a szerző hatalmas lexikális tudásán és rendkívül élvezetes stílusán.

 

A „Földközelben” Szállási Árpád 6. verseskötete.

A szerző nem tartja magát költőnek, de eddigi versesköteteiben mindig akadt néhány olyan vers, mely kopogtatás a líra kapuján. Álljék itt mutatóban a címadó:

 

 

 

Földközelben énekeltem

Feljebb nem is érdemelten

 

A barázda jobban vonzott

Mint a tágas horizontok

 

 

 

Egyszerűbb-e az a lélek,

Akit ismerni még vélek?

 

Mélybe merülő búvárok

Burkából valami szivárog

 

A lényeg oly bonyolult,

Benne reked ki belehullt

 

Nincs egyszerű magyarázat

Egyszer talán azzá válhat

 

Ismertem néhány beteget,

Cserélgettük a szerepet

 

Tőle bölcsebb mégsem lettem

A kudarc volt kényelmetlen

 

Rábíztam a jövendőre

Csoda mégsem lett belőle

 

Maradok hát földközelben

Várom aki felemeljen