145 ÉVE LETT ÉRSEK SIMOR JÁNOS

Ha ellátogatunk az esztergomi Bazilikába, Simor János szobrát a kupolát tartó pillérek egyikén találjuk, a bazilikába a déli oldalbejáraton belépve, a kupolacsarnokba érve jobbra tartva a kupolacsarnok orgona felőli sarkában. A szobrot Stróbl Alajos készítette. Simor János 145 éve lett esztergomi érsek.

1813. augusztus 23-án Székesfehérvárott született. Édesapja cipészmester volt. Elemi iskoláit szülővárosában, és Budán végezte.

1828-ban Rudnay Sándor prímás vette fel kispapjai közé az éles eszű fiatalembert. Először Pozsonyba, majd Nagyszombatba küldte tanulni. Bécsben a Pázmáneumban fejezte be teológiai tanulmányait.

1936. október 28-án szentelték pappá.

2 évig működött a Terézvárosban, utána a főpásztor visszaküldte prefektusnak a Pázmáneumba. 1841-ben doktorált. Később Bajnán, Sándor Móric plébániáján is szolgált.

1846-tól lett Esztergomban hittudományi tanár, 1 év múlva már érseki titkár.

Képezi magát, bejárja Nyugat-Európát, megismeri Rómát. A Kultuszminisztériumban is munkát vállal, melyet a hatalom értékel is. Így lesz 1857-ben győri püspök.

10 év múlva Scitovszky prímás halála után őt nevezték ki az egyház élére 1867. január 20-án. Ezt a pápa is megerősítette.

Vezetése alatt az egyház gyarapította vagyonát, társadalmi befolyását.

Nevéhez fűződik az Esztergomi Bazilika építésének befejezése, a Keresztény Múzeum felállítása, a prímási palota építése, a könyvtár és a levéltár létrehozása. Érseki Kórházat alapított, mely ma is az ő nevét viseli. Életében 4 767 605 forintot fordított jótékony célokra.

Jó kapcsolatot ápolt a várossal, annak polgármesterével Helcz Antallal is.

Kerülte az ünneplést, a luxust, életvitele puritán volt, ugyanakkor akaratát mindig érvényesíteni tudta.

1891. január 18-án tüdőgyulladást kapott, melynek következtében január 23-án elhunyt. A Bazilika kriptájában található sírja.

Utóda kórházunk névadója Vaszary Kolos lett.