A VASZARY KOLOS KÓRHÁZ GAZDASÁGI IGAZGATÁSÁNAK TÖRTÉNETE 3.

Sinka Ferenc Pál közgyám és kórházgongok lemondása után a két feladatot különválasztották és az intézmény gazdasági feladatait a kórházigazgató felügyelete mellett az új kórházgondnok Mattyasovszky Gyula látta el.

Az új kórház 1902-es átadása után is ő látta el ezt a feladatot. Nem lehetett egyszerű a munkája, hisz az új kórház beindítása jelentősen megnövelte a teendőit.

Gönczy Béla kórházigazgató jól látta, hogy a korábbi létszámmal nem bírják a terhelést és ezért már 1903-ban kérelmezte, hogy egy segédorvos, egy 6-dik apáca és egy 4-dik cseléd alkalmazására kerüljön sor.

Kérését először elutasították, de az 1903-as betegforgalmi adatok meggyőzték a hatóságokat és így nyilatkoztak:

…”Ily körülmények között két orvostól azt követelni, hogy kötelességeinek minden irányban megfeleljen, akkor midőn két év előtt 500 beteget kezeltek s most 1500-t kell ellátniuk és e mellett a közkórház igazgatója az intézet minden ügyét felelősséggel vezesse…nem lehet. …

…ami az ápoló személyzetet illeti, azt azért kell kiegészíteni, mert a sebészeten, a belgyógyászat földszintjén, emeletén 30-30, összesen 90 ágy van elhelyezve, ezeken lehetetlen kevesebb ápolót alkalmazni, mint 1 apácát s egy ápoló cselédet, az eddig engedélyezett 5 apáca és 3 ápoló cseléd nem elégséges.”

Gönczy Béla kérése teljesíttetett. Ez javította a betegellátást, de a kórházgondnok munkáját nem könnyítette meg, sőt az egyre nehezebb és bonyolultabb lett, és ez magával hozta, hogy egyre pontatlanabbá vált Mattyasovszky adminisztrációs munkája.

Bártfay Géza „Szabadság” című lapjában nem felejtette el élesen kritizálni egykori munkahelyét. Behajthatatlan és elévült ápolási díjakról írt, melynek ősszege állítása szerint a 2500 koronát is elérte.

A város kórházvizsgáló bizottságot alakított az ügy kivizsgálására.

A vizsgálat hírére Mattyasovszky Gyula benyújtotta lemondását, de letett ugyanakkor 3300 korona biztosítékot.

A bizottság a lemondást elfogadta és a vizsgálat során megállapította, hogy „a gyógykövetelések behajtása körül némi mulasztás látszik”.

Sokan sikkasztásról beszéltek, a „Szabadság” botrányos szenzációnak tartotta az ügyet, de a vizsgálat végén leszögezték csak mulasztásról van szó. A gyógykezelések pénzei a városi pénztárba folytak be, illetve 166 esetben ez nem történt meg, és a behajtásra tett erélyes intézkedések elmaradását sérelmezték

Mattyasovszky Gyula letéte az elmaradt összeget fedezte, így sem a kórházat, sem a várost veszteség nem érte.

Gönczy Béla ettől kezdve elrendelte a gyógydíj ellenőrzési főkönyv bevezetését.

Mattyasovszky Gyula további sorsáról nincsenek adataim.

A korabeli újságokat átlapozva csak egyetlen személyes jellegű hírt találtam, miszerint 7 éves kisfiát kényszerült eltemetni 1901 októberében.

A Mattyasovszky név ma is ismert Esztergomban. A Mattyasovszkyak esztergomi ága állítólag 1281-ig tudja visszavezetni a családfájukat, és egykori Liptó megyéből származnak.

Az esztergomiak Mattyasovszky bástyának nevezték el a vár régi Hévizi bástyáját. Itt áll egy kovácsoltvas kerítés mögött az a feszület, amit 1894-ben Mattyasovszky Lajos prímási jószágigazgató állíttatott.

Mattyasovszky Kasszián 1879-ben Esztergomban született 1902-ben szentelték pappá. Ő volt a hazai vizicserkészet kezdeményezője. 1919-ben újjászervezte az esztergomi cserkészetet. A 14-es Holló cserkészcsapat parancsnoka is volt. Utca őrzi nevét a városban. Gyilkosság áldozata lett. A szentgyőrgymezői sírját a mai cserkészek tartják rendben és koszorúzzák minden évben.

Mattyasovszky Ilona (1892-1943 ) az első némafilmek ünnepelt főszereplője volt.

Mattyasovszky Gyula nem tartozott a kiemelkedő Mattyasovszkyak közé. Nevét kórházunk történetében csak néhány sor őrzi. Pár évig ő irányította az intézmény gazdasági ügyeit. Olyan embernek gondolom, aki jószándékú és tisztességes volt, de olyan feladat elé állította a sors, aminek nem tudott megfelelni.

Osvai László dr.