HŐSÖK TERE ESZTERGOM

A 3 márványtáblán az I. világháború hősi halottainak nevét olvashatja az itt megálló járókelő vagy utazó. Nevek, melyekhez személyt már senki sem tud kötni. A Lányi Dezső által megalkotott szoboregyüttes mégis méltó emléket állít az I. nagy világégésben elhunyt elődeinknek.

Az emlékművet 78 éve, 1927. június 27-én avatták fel Horthy Miklós jelenlétében.

A homlokzati részen gyászoló férfiakt térdepel.

Felette egy oroszlán mely a magyar koronát és a címert védelmezi. A 10 méter magas obeliszk tetején 4 sas tart egy urnát.

Az oroszlán ma egy korszerűen kialakított körforgalommal rendelkező csomópontra tekint, mely a Dorog felől érkezőket osztja el a város különböző pontjai felé.

Az emlékmű mögött 1930-ban épült az iskola, melyből napjainkban egészségügyi központot alakított ki az önkormányzat. Itt működik Esztergom korszerű mentőállomása is.

A teret 1950-től nevezik Hősök terének, amikor is a közeli Rudnay térrel vonták össze.

1990-ben a városvezetés ismét leválasztotta az egykori érsek nevét megörökítő teret, és ma csak az emlékmű körüli házak tartoznak a Hősök teréhez.

Ha a többtucat nevet megörökítő márványtáblán szereplőket ma már nem ismerjük, de mit tudunk, mi esztergomiak az emlékmű alkotójáról?

Ki is volt Lányi Dezső?

Baánon született 1879. január 23-án. Szülőhelyén kezdte iskoláit, majd Pozsonyba került. Innen elszökött és a fővárosban először az ipariskola építési szakával próbálkozott, majd az iparművészeti szobrászati osztályában folytat tanulmányokat.

Behívják katonának. 1 év haladékot kért és kapott, mialatt Bécsbe ment a művészeti akadémiára.

Később letöltötte katonaidejét és Fiume vándorlásának következő állomása.

Egyik napról a másikra él, minden munkát elvállal. Rövid ideig szénügynökként is tevékenykedik. Triesztben a hajóácsok munkájába is belekóstol. Ekkorra már tudja, hogy a művészet a sorsa. Velencébe tett látogatása megerősíti ezt az elhatározását.

Gyári munkásként gyűjt annyi pénzt, hogy eljut Rómába. Járta az örök város utcáit, múzeumait. Hogy fenn tudja tartani magát kőművesként dolgozott. Elkötelezett szobrászként tért haza. A világot persze nem tudta megváltani.

Első sikereit karikatúráival aratja és pályája egyre sikeresebb. Elnyeri a főváros Ferenc József jubileumi díját.

Kora művészei számára szinte elkerülhetetlen szükségszerűség volt Párizs életének, értékeinek ismerete. Ő se volt kivétel és az elnyert díjból hosszabb időt töltött a francia fővárosban.

Brüsszelben Van der Stappen műtermében tanult. Baráti kapcsolatot alakított ki a mesterrel. Megmintázta annak feleségét.

Idehaza 1904-ben jelent meg először kiállítással a Műcsarnokban.

A bronz és a márvány válik érzéseinek, gondolatainak kifejező eszközévé.

Anya és gyermeke, Női akt vagy Álom című márványszobrait szemlélve nehéz elképzelni, hogy ő alkotta meg azt az emlékművet, mely városunk egyik büszkesége.

Mi esztergomiak, ha a Hősök terén megemlékezéseket tartunk, gondoljunk az elhunyt hősök mellett egy pillanatra Lányi Dezsőre is, aki 1937-től Amerikában élt és Hollywoodban fejezte be, hétköznapi mércével nem mérhető életét, 1951. május 4-én.

Oroszlános emlékművét azonban itt hagyta nekünk, hogy remélhetőleg az idők végtelenségéig őrizze a címert és a koronát.

Osvai László dr.