HA AZT MONDOM HOLLÓ…

Az utolsó írás is előkerült számítógépemből, amit Kolumbán György, Esztergom díszpolgára írt. Gyuri: Nyugodj békében!
Ha azt mondom holló, bizony sok dolog jöhet szóba. Esztergomi embernek a hollóról először a Főapátköz és a mai Bottyán iskola jusson eszébe.
 

Hogy mindenkinek érthetőbb legyen e dolog: A hatalmas épület a Bencés rend által épített kolostor és középiskolaként nőtt ki a földből jó száz éve. A rendnek nevet adó egyházatya Nursiai St. Benedek ( 470-547 ) „ Patronus totius Europae”, egész Európa védőszentje, kinek jelképező madara a vállán üldögélő holló. A legendárium szerint ez a madár volt Benedek barátja és hordott a remetének kenyeret magányában. Azóta is együtt ábrázolják őket.

Az áldozatos szeretetre épülő emlegetés már 1400 éve kedves madárként állítja elénk éppúgy, mint a fecskét, gólyát, sirályt. Nem is vadászták soha. A bencés rend és iskola Esztergom meghatározó kulturális talpköve volt. Tanárai közt említhetjük a Mária Valéria híd építtetőjét, Vaszary Kolos bíborost, de a magyar vasminisztert, az ország vasútépítésének legnagyobb alakját, Baross Gábort is. A Bencés öregdiák szövetség máig őrzi iskolájának, tanárainak emlékét.

Ha azt mondom Holló, ezer esztergomi cserkész kiáltja vissza: 14.-es Holló, Jó munkát! Az ország 14. cserkészcsapatát a bencés gimnáziumban alakították meg. Csónakházunk a szigeten a mai KOLPING pályán áll. A zászlón természetesen Benedek hollója figyel. Nyolcvan éves fahajóiból, örsi csónakjaikból kettő máig állja a sarat, akarom mondani a vizet.

A 14.-es Holló vízicserkészek nagy dicsőséget hoztak Esztergomnak, először Koppenhágában majd 1929-ben angliai világ cserkész jamboreen( dzsembori= indián szó, nagy örömünnepet jelent.) A gödöllői következő világtalálkozó szintén világsiker volt. Sok esztergomi Holló őrzi még a találkozó csodaszarvasos, szent koronás cserkészjelvényét, liliomos cserkészcsatját.

A  14.-es Holló csapatzászlót egy bencés diák, Till László mentette meg a Lenin-fiúk pusztító dühe elől. Kizárták miatta a gimnáziumból! Az ereklye 5o év után előkerült és e zászlóra tettek esküt az esztergomi királyi palota kápolnájában az újjáalakult csapat tagjai 1989 ben!

Ha azt mondom Holló, magyar ember azt válaszolja: Szilágyi Erzsébet levelét megírta……… Arany János balladájának főszereplője lett a madár. Az erdélyi Vajdahunyad várából vitte –hozta a leveleket a prágai Hradzsin „Ne Bojsza” tornyába, a várbörtönbe!

Vajon merre vezetett Hollós Corvin Mátyás címermadarának légi útja? Elő a térképet, ceruzát, vonalzót! Ha összekötjük Vajdahunyadot Prágával, láthatjuk, hogy egy jól navigáló balladás holló útvonala  Esztergomtól csak pár kilométerre-északra vezetett el. Ez elég érdekes! Keressük meg, jelöljük be a Vajdahunyad- Prága postaholló-járat útvonalának felezőjét, a pihenőhelyet! Ez is Esztergom közelébe esik. Ez még érdekesebb! Pont félútján a fáradt holló lenézett ( már amennyire attól a bazi  nagy pecsétes  válasz-levéltől tudott), kiválasztotta az alatta kanyargó Garam  melletti   kastély tornyát, reászállott.

Hát Uram Fia mit lát? Prága és Vajdahunyad között pont félúton a Garamszentbenedeki kolostor áll, St. Benedek szerzeteseivel, az oltárképen pedig saját holló képmása! Így találkozott 1457 ökörnyálas őszén a Garamszentbenedeki kolostorban: a rab Mátyás piros pecsétviaszba nyomott címeres hollója, Szilágyi Erzsébet éjfekete postása és Nursiai  st. Benedek kedves barátja a harmadik holló! Mesebeli találkozás volt, mindenki elhiszi, akinek nem csupán térkép e táj.

Némely külhoni hollókról:
Ha azt mondom holló, és már jártál Londonban azt válaszolod: Tower, a királyné hollói. Évszázadok óta laknak a toronyban a birodalmi hollók. Ha elhagyják a Towert a birodalom összeomlik. Legendásan őrzik Britannia állami létét. Az állam pedig a Hollók ura tisztség fenntartásával gondoskodik róluk. Esztergomnak, a csodálatos várbeli falikép szerint más címerállat, egy oroszlán dukálna!

Ha azt mondom holló azt válaszolod Italo Calvinó. Leghíresebb kötete, novellája: a ” Végül arra szállt egy holló”. Olasz ember ilyen kevés szóval nem mondott még el történetet. A könyvtárban ezen a címen kell kérni. Megéri!

Ha Edgar Allan Poe azt mondja :„A holló”, akkor tizenhárom magyar műfordító érez olthatatlan kihívást a szárnyalásra. Műköltői viaskodásuk gyümölcse az egyik legszebb „magyar” vers, melyet Tóth Árpáddal együtt nem felejthetünk „ soha már”.

Babits Mihály is meglendítette az esztergomi Előhegyen költői szárnyát, de Tóth Árpádé most szebben suhogott.
Ha azt mondom fehér holló, azt válaszolod: Ritka, mint a. Az ornitológusok pedig azt mondják: nem is annyira! Írva van, hogy Hódmezővásárhely mellett egy ártéri erdőben hollócsalád fészkelt időtlen idők óta. Minden 10. évben fehér holló is bujt elő a tojásból. Ritka, ritka! De pld. a bölcs politikus ennél azért még ritkább!!

Ha Visegrádon át autózunk gyakran száll el fejünk fölött – mindég páros „kötelékben”- két nagyon nagyfejű varnyú. Méltóságteljesen kavarják a levegőt, acélkékes fekete tollal és néha nagyot kiáltanak egymásnak, „krug” krug” . Kitárt szárnyuk fesztávja centire akkora, mint ennek az újságnak kinyitott két oldala együtt. Szóval 63 cm!. Egyre többet látni belőlük. Visszatértek Mátyás király kedvenc vadaskertjébe, a pilisi ősi családi fészkekbe. Állj meg az autóval, és zárd le bölcsen a családi vitát „ha azt mondom holló,…… akkor ez holló!”

 Záradék: Ha azt mondom holló, 2005 április 12 .-én 15.49 óta azt válaszolják, habemus papam és az uj XVI. Benedek pápa védőszentje is a  hollós Nursiai Benedek.

Jegyezte:
dr.Kolumbán György
14.-es Holló vizicserkész t.