"Házasodni annyi, mint jogainkat megfelezni, kötelességeinket megkétszerezni"
Schopenhauer
A pünkösd a Szentlélek kitöltésének emléknapja. Nevét a pentekosztész ’ötvenedik’ szóból vette, azaz a húsvét után következő 50. napot jelenti. A húsvét után következő napok, hetek – ellentétben a húsvét előtti böjtös napokkal – az örvendezés és a hálaadás napjai voltak.
Az Ószövetség emberei az aratás áldásáért, az első zsengéért adtak hálát. Mi pedig pünkösdkor a Lélek áldásáért magasztaljuk Urunkat.
A pünkösdi vallásos szokások és hagyományok két forrásból táplálkoznak. Az egyik forrás a Szentlélek belső, lelki működése, mely külsőleg, anyagi formában akarja elmondani azt, amit Isten az emberi szív mélyén vgez el. A másik a pogányok régi nyárkezdpő ünnepe, amelyre ráépült a keresztyén pünkösd.
A középkori egyházban pünkösdkor a Szentlélek alászállásának jelképezésére rózsákat szórtak le a templom tetejéről ( pünkösdi rózsa), galambokat engedtek szabadon a templomban, és a kettős tüzes nyelvek ábrázolására égő kanócot szórtak szét. Ma is gyakorolnak még sokfelé egy pogány eredetű szokást, a májusfa állítását.
Talán azért a legkedvesebb ünnepünk a pünkösd, mert igaznak érezzük azt, amit Balassi Bálint egyik költeményében így írt le:
Áldott szép Pünkösdnek, gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!
Pünkösdi köszöntőversül szolgált a református vidékeken a XVI: századi református dicséret.
( A pünkösdnek jeles napján/Szentlélek Isten küldetik…). Legelőször 1590-ben a debreceni énekeskönyvben fordult elő, Bakecölön kissé módosított változatát ismerték. Az első három strófa ugyanaz, de a következőket így énekelték:
… Hozta isten
Piros pünkösd napját,
Mink is meghordozzuk
Királynéasszonyát.
Ácintus, pácintus
Tarka tulipános,
Hintsetek virágot
A kis Jézuskának!
A vallási és nemzeti identitás összekapcsolódásának a protestáns hagyományok között szinte páratlan példáját említjük meg, az alsórákosi „kicsi pünkösdöt”.
Ebben a faluban a pünkösd utáni első hétfőn tartják az 1894-as forradalom emlékünnepét munkaszünettel, istentisztelettel
A fogadott emlékünnepre felfigyelt a néprajzkutatás, összefoglalóan írt róla Küllős Imola.
Molnár Ambrus
Forrás:
Ünnep.naptár
2002.