120 ÉVE ALAPÍTOTTÁK AZ ESZTERGOMI KONYVTÁRAT

Az esztergomi önkormányzat 610/2004 sz. határozatában új nevet adott a könyvtárnak: Helicher Józsefről nevezték el. A könyvtár megkerülhetetlen része Esztergom kulturális életének. Várady Eszter irányítása alatt egyre színvonalasabb munka jellemzi az intézményt. Kevesen tudják mégis, hogy ki is volt Helicher József? A jubileum alkalmából egy korábbi írásunkkal válaszolunk erre a kérdésre.
 

Helischer József édesapja, aki szintén József volt Székesfehérvárról került Esztergomba. 1759-ben kalaposmesterként kapott polgárjogot.
1770-ben létszámot tekintve a 40 királyi város közül a 17. volt a sorban 5492 lakossal. Minden 3. családnak volt polgárjoga. XVIII. század első felében-Esztergomban 30 céh működött, de a népesség döntő többsége agrárfoglalkozású volt. Helischer József Kantnerin Erzsébettel kötött házasságából 1779. szeptember 12-én született meg József, aki tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a fővárosban bölcsészetet tanult.
Hazatérve városi szolgálatba lépett. 1818-ban aljegyző lett.
1823-ban Szepesházy Károly kerületi provincialis kérésére latin nyelven jegyzeteket írt a város topográfiájáról és történetéről. / Descriptio Comitatus Strigoniensis /.
1829. április 22-én választották városi tanácsossá és ezt a tisztségét 15 éven keresztül viselte. Feladata a kórház, az iskolák és a tisztaság felügyelete volt.
2 év múlva súlyosan megbetegedett, végrendeletet is készített, melynek rendelkezései szerencsés felépülése után érvényüket vesztették.
Esztergomban a XIX. század elején a mai Kossuth Lajos u.62 alatt voltak a szegények elhelyezve. 1831-ben a város Szajbeli József házát 2800 ezüstforintért megvásárolta és 1835. október 10-én ide költöztették át a rászorultakat. Az ezzel kapcsolatos szervező munkák Helischer Józsefre hárultak. 1833-ban ő volt, aki először felvetette a kórházépítés jövőbeli szükségességét, ez azonban csak közel 70 év múlva valósult meg. Mindenesetre meghatározó szerepe volt abban, hogy 1937-re a szegényház átalakult "Kór és szegények házává", vagy más elnevezésben egyesült "szegények és betegek házává.
1 évvel később március 8-12-ig óriási árvíz pusztított Esztergomban. A kárt másfél millió forintra becsülték. Közel 600 ház pusztult el vagy omlott össze. Súlyos károk érték a "kór és szegények házát" is.
Erről a pusztításról nyomtatásban fennmaradt Helischer József összefoglalója: "Rövid tudósítás az 1838.-iki esztergomi árvízről, annak következményeiről, a kárvallottak számára béfolyt segedelmekről, és ezeknek Fölosztásukról."
Az újjáépítésben is jelentős szerepe volt a tanácsos úrnak.
Ennek a munkának köszönhetően 1 év múlva 1839-ben kápolnát építettek, mely már területileg is elválasztotta a szegényházat a kórháztól.
Helischer József 1844. június 14-én vett részt utoljára az esztergomi képviselő-testület munkájában. Augusztus 14-én hunyt el tüdővészben.
Testamentumában a következőket írta:
"Lelkemet az ő teremtőjének, a testemet pedig a föld gyomrába ajánlom, annak egyszerű eltakaríttatását óhajtom…
Minthogy bizonyos volna az, hogy a tudományok virágoztatták a köztársaságokat, ennél fogva már más míveltebb Nemzetek példájára már édes Hazánkban is némely városok illyen Intézetekkel dicsekedhetnek, Kedves Szülőföldem azonban eddig ilyen intézetnek híjával volna - ebbéli fogyatkozásának némi pótlására a harminc egy néhány esztendőtől fogva összeszerzett javaim jelesebb részét tevő, kétezer ötszáz egynéhány darabból álló könyvtáramat, minden kéziratokkal, jegyzéseimmel, mappákkal és egyebekkel ezen Nemes Szabad Királyi Esztergom Városának, mellynek mindenkor híven szolgálni igyekeztem, hozzá vonzó buzgó szeretetem jeléül oda ajándékozom. Kérvén a tisztelt várost, hogy ezen csupán alapul szolgálandó áldozatomat oly szívességgel fogadni méltóztassak, mint amilyenekből az származott - többire annak hova való helyezésére, elrendelése és gondviselése iránt teendő rendszabályokat a Nemes Tanács bölcs ítéletére bízom, akiktől egyedül fog függeni mindenkor."..
Mint hivatalnok azt is tudta, hogy adományát juttatás nélkül senki sem fogja gondozni, ezért így rendelkezett.
-"Mivel pedig kellemetlen azon munka, mellyet semmi jutalom nem követ, azért tehát az őrző fáradtságának megjutalmazására állandó pénzül hagyok 4000 az az Négyezer forintokat váltóba,-
Helischer József könyvtárát még életében rendezte. 7 nagy csoportba osztotta könyveit. / teológia, történelem, jogtudomány, orvostudomány, filozófia, matematika, és végül egy csoportba vette a filológiát, a pedagógiát és az irodalomtörténetet.
Példát mutatott adományával, és később sógora Kiss Mihály ügyvéd is többszáz kötetes gyűjteményét adományozta a városnak 1872-ben.
A kettőjük által létrejött könyvmennyiséghez hozzáadódott dr. Lőrinczy Rezső városi főorvos adománya, és ezen az alapon jött létre 1885-ben az esztergomi városi könyvtár, mely 2004-től Helischer József nevét viseli!
/ A könyvtár jelenleg ideiglenes helyén várja, hogy múltjához, jelentőségéhez méltó elhelyezést nyerjen Esztergomban! /
Osvai László dr.
Felhasznált irodalom: Esztergom-Vármegyei írók koszorúja
Zelliger Alajos Budapest 1888
Szinnyei Gliba Györgyné Helischer József élete és könyvtára Esztergom 1980. / szakdolgozat /
Osvai László Az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902