ESZTERGOM VÁRKÁPOLNÁJÁBAN

Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében Hölvényi György államtitkár december 15-én ünnepség keretében nyitotta meg hazánk legjelentősebb középkori művészeti emlékét, az esztergomi vár XII. századi kápolnáját.

Az európai tekintélynek örvendő Árpád-kori Magyar Királyság fővárosa, az Árpádházi királyok székhelye teljesen újjáépült III. Béla (1172-1196) idejében ő Bizánc fényes császári udvarából érkezett Esztergomba, ahol kilenc éven át, a hatalmas I. Manuel császár trónörökösjelöltjeként részt vett a nemzetközi politikai életben. Kiváló államvezetési gyakorlatot szerzett. Itt vette feleségül a francia keresztes vezér, Chatillon Roland lányát, Annát, Antiochia hercegnőjét. Vele érkezett Esztergomba 1172-ben, amikor a magyar rendek III. István halálakor hazahívták és királlyá választották. III. Béla jól ismerte az akkori világ erőviszonyait, és benne a Magyar Királyságot, amely Szent István után, Szent László uralkodása idején (1077-1095) Európa elismert hatalma volt. Ezt az örökséget kívánta folytatni. Ennek érdekében újjászervezte a királyi kancelláriát, visszaszerezte és megerősítette az ország korábbi területeit, gyermekeit pedig Európa jelentős uralkodóival házasította össze. A trónörökös Imre feleségének a hatalmas Ferdinánd aragóniai király lányát, Konstanciát szerezte meg, akinek kíséretében Esztergomba jött Peire Vidal jeles trubadúr is. Margit nevű lányát Iszakiosz Angelosz bizánci császárhoz adta feleségül, Konstancia I. Ottokár cseh király felesége lett, András fia számára pedig a feltörekvő meráni herceg lányát, Gertrúdot választotta felségül, akinek testvérei révén szorosabbra fűződtek a magyar király rokoni szálai Európa világi és egyházi központjainak családjaival.
Meraniai Ágnes II. Fülöp Ágost francia király felesége, Hedvig Szilézia fejedelemasszonya, Bertold aquileiai pátriárka, Echbert pedig bambergi püspök volt.
III. Béla, aki újjáépítette az ország bel és külpolitikáját, teljesen átépítette Szent István esztergomi várát, amelynek gyöngyszeme a kápolna volt. Ez a vár többi részével együtt a XVI-XVII. századi török háborúk alatt beomlott, és háromszáznegyven évig a föld alatt volt. Csak 1934-38-ban került napfényre, amikor hazánk Szent István halála kilencszázadik évfordulójának ünneplésére készült. Ekkor a legkorszerűbb műemléki elvek szerint állították helyre.
2000-ben, hazánk állami létének millenniumára a magyar kormány jelentős támogatással segítette az esztergomi vár felújítását. A falképek restaurálására Wierdl Zsuzsanna festőrestaurátor művész, az ICOMOS falkép-restaurátori bizottságának elnöke kapott megbízást. A freskók megtisztítása akkor félbeszakadt, s csak 2013-ban folytatódott. Ezért volt zárva a várkápolna az elmúlt tizenhárom évben Wierdl Zsuzsanna korszerű technikai vizsgálatokkal megállapította, hogy a kápolna falain öt kifestés emlékét fedezhetjük fel. Az első, a kváderkőből művészien rakott falra felvitt fehér meszelés volt, amely a kápolna építésével egykorú. Ennek évét pontosan meghatározza III. Béla király trónra lépése 1172-ben. A Szent István-i vár korszerű átépítése nem igényelhetett hosszú éveket. A kápolna minden bizonnyal már az első évben elkészült. A meszelt fal elé – az akkori franciaországi gyakorlatnak megfelelően – festett selyemfüggönyöket helyeztek. A királyné, Chatillon Anna, III. Béla király hét gyermekének anyja 1184-ben meghalt. III. Béla ezután a nagy francia király,H Fülöp Ágost húgának, Capet Margitnak a kezét kérte meg. Margit, az 1183-ban elhunyt Henrik ifjabb angol király özvegye volt. A tárgyalások közel két évet vettek igénybe. II. Fülöp részletes kimutatást kért a magyar uralkodó jövedelméről. Ez az okmány ma is meg van Párizsban, a Bibliotéque Nationale-ban. Eszerint III. Béla jövedelme azonos mértékű volt a francia és az angol királyéval! Az új királyné 1186-ban érkezett Esztergomba. Erre az alkalomra ékesíthette fel a király új díszítőfestéssel a kápolnát. Ebből tártak most fel eddig ismeretlen részleteket, így vált nyilvánvalóvá, hogy a szentélyben két egymás feletti sorban körbefutottak az egymással szembeforduló diadalmas oroszlánábrázolások. A királyi hatalom fenségét jelző, fénylően aranysárga színben pompázó oroszlán kivételesen nagy művészettel jelenik meg a vörös háttér előtt, a pompásan ívelő zöld életfa oldalán..
Teljesen betölti a pálmalevelekkel övezett, közel egy méter átmérőjű, festett korongokat. Ehhez a freskóhoz hasonlóan magas színvonalú ábrázolást nem ismerünk Európában, jóllehet számos kortárs oroszlánábrázolás ismert.
A kápolna szentélyének belső falát kettős oszlopsor kíséri, amely belső támpillérrendszerként tartja a bordás keresztboltozatot. Ez a megoldás, mely a gótikus építészet nagy vívmánya, Esztergomban egykorú a legkorábbi európai példákkal. A bordák változatos növényi és geometrikus motívumokkal való festészeti díszítése csak most vált láthatóvá, a Wierdl Zsuzsanna vezetésével végzett nagy jelentőségű restaurátori munka révén. Eszerint az esztergomi királyi kápolna XII. századi kifestése európai jelentőségű, amelyhez hasonlót motívumban és művészi színvonalban Európa sehol sem őrzött meg. Ugyanis a Nyugat-Európában fennmaradt XII. századi épületek falképeit az elmúlt nyolcszáz évben folyamatosan megújították, míg Esztergomban, ahol egészen 1934-ig föld alatt voltak a középkori festett részek, megmenekültek az újkori átfestésektől. Ma így előttünk áll, jóllehet töredékesen, de eredeti részleteivel, III. Béla király várkápolnája, egykori fénylően sárga-vörös-kék színekben pompázó belső kifestésével, amelyet a nyugati rózsaablak színes üvegkockáin átsütő napfény tett még színesebbé, és a kápolna vörösmárvány padlózatáról visszaverődő fény káprázatossá. Ebbe a kápolnába lépett be 1186-ban III. Béla király második felesége, Capet Margit francia királylány…
A kápolnát a XIV. században a vár akkori ura, Telegdi Csanád esztergomi érsek (1330-1349), Magyarország prímása, Nagy Lajos király kancellárja festette ki újra, az itáliai trecento festészet szellemében. A hajó oldalfalain a festett függönymotívumok felett az apostolok mellképei jelennek meg, felettük Jézus és Mária életének egyes jelenetei kaptak helyet: az északi falon a Jézus mennybemenetele, a felfelé tekintő apostolokkal, a déli falon pedig a Mária koronázása ábrázolás. E falképek megtisztítása és a festett kváderkövek behelyezése egykori helyükre a 2014-es év feladata lesz.
Az esztergomi királyi várkápolna XII. és XIV. századi falfestészeti emlékei ékesszólóan hirdetik a Magyar Királyság kiemelkedő szerepét a kor Európájának művészeti életében.

Prokopp Mária