HÍRLEVÉL A FÜLÖP-SZIGETEKRŐL 3

Akik figyelemmel kísérik dr. Pátkai István főorvos úr írásait a világ különböző helyeiről, most is rendkívül érdekes beszámolót olvashatnak a Fülöp-szigetekről. A főorvos úr tudósítását 3 részletben közöljük. Íme, a 3. rész
 

Ugorjunk a történelemben
Elértünk a második világháborúhoz. 1941-ban, a japánok szétbombázták az amerikaiak Hawaii-i Pearl Harbor-ját 1941, amire General Douglas MacArthur (akinek édesapja 1899-ben leverte az első független filippínó köztársaságot) elindította a japánok elleni offenzívát. Corregidor szigeten ütköztek meg a japán megszállókkal. A japánok már elfoglalták észak Luzont és a filippino és amerikai egyesült erőket Bataan félszigetig leszorították. Manila közelében a Corregidor térségében volt a legelkeseredettebb küzdelem.
Szamos áldozata volt a küzdelemnek. Ma is érkeznek látogatók, akik az itt elesett rokonaikra, zömmel 18-20 eves fiaikra emlékeznek.
Japán turistákkal, amerikai utazókkal, fülöp szigeti kirándulókkal együtt emlékezünk. Megkapó a kőbe vésett áhítat.
Szabad fordításomban így hangzik a kőbe vésett vers (egy amerikai apa írhatta, akinek a fia elesett a csatában):
„Aludj drága jó fiam,
A szigeten már béke van.
Apád itt áll tétován,
Reményt Istenben talál.
Túlontúl a sírokon,
Egy győzedelmes hajnalom.”

MacArthur fia, a II. világháborúban a japáni elleni harcokban játszott jelentős szerepet játszott. A stratégiai fontosságú Corregidor -t a végsőkig tartotta a japánokkal szemben majd menekülésre kényszerült, - azzal búcsúzott a túlerővel hősiesen szembeszálló filippin-amerikai katonáitól, hogy tartsatok ki, „visszajövök” („I shall return!”. Ez a híres történelmi kijelentés, - filmek, könyvek szólnak róla és ábrázolják és megörökítették a képen látható szoborcsoporton is. „I shall return”. 76 ezer ember, 66 ezer közülük filippino megadta magát és legalább 20 ezer elpusztult a halálos menetelésben, amikor Battan egyik oldaláról 120 km-es dzsungelen hajtották őket Capas és Tarlac felé a fogolytáborokba, ahol aztán további 25 ezren haltak meg.

MacArthur a japán megszállók elől Corregidor -ból ugyan menekülni kényszerült, de történelmi ígéretét beváltva, 1944-ben visszatért és amerikai csapatai élén visszaszorította az elkeseredetten védekező japánokat. Kétes a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba stratégiai jelentősége, de az öldöklő harcok véget értek, hazamentek a katonák. Gazdasági növekedés, szociális fejlődés következett annak melléktermékeivel többek között prostitúcióval, amerikai stílusú demokráciával, alkotmánnyal és választásokkal.
Bár a japánok ébresztgették a filippínók ázsiai identitását, a nemzeti nyelvét, de 1942-től 1945-ig azt mondhatjuk, hogy a filippínók ellenálltak a japán megszállásnak. MacArthur valóban visszajött, Leyte szigetén szállt partra. Itt a humanitárius munka- bázisunk közelében volt a híres történelmi hadtörténelmi esemény. Lefényképeztem a szoborcsoportot, ami a partraszállást megörökíti. Számos ütközet után értek Maniláig, ahol legalább 100 ezren meghaltak a véres összecsapásokban. Összesítve a II. Világháborúban több mint egy millió filippínó esett áldozatul.

Az „elefántok, a nagyhatalmak” küzdelmében rengeteg civil esik áldozatul („Ha az elefántok küzdenek, akkor a fű az ami szenved” – afrikai közmondás. A legendás csatak a Fülöp - Szigeteken, Manila kornyékén, szerte a csendes óceáni szigeteken, de az ázsiai szárazföldön, majd Japánban zajlottak.  Nem sokkal később Szilárd Leo, Wiegner Jenő, Teller Ede, Niels Bohr es mások által alkotott - Hirosimára es Nagaszakira dobott atombomba az emberek háborúskodását új, az eddiginél félelmetesebb irányba fordította. Ennek pusztító lehetőségeit a Manhattan terv tudósai Einsteinnel együtt próbáltak kontrollálni, de a politikai helyzet ezt nem tette lehetővé.
1946-ban végen a japán megszállásnak és a második világháború pusztítása után elkezdődött az újjáépítés. USA fennhatóság alatt Marcos elnök és felesége Imelda vált hírhedté az ország kifosztásában, korrupciós botrányokban. Marcos lelövette politikai ellenfelét, a hazatérő Ninoy Aquino-t, akinek a temetésén 1983-ban az ország ismét megújult és 1986-ban Marcos hadserege is a tüntetők oldalára állt, a diktátor menekülni kényszerült és 1989-ben halt meg. Felesége hazatért, de az elrabolt 13,2 billió US dollár vagyon a különböző politikai összefonódások miatt nem akar előkerülni.
A Pinatubo vulkán kitörése jelzi egy újabb korszak kezdetét 1991-ben, az amerikai csapatokat kivonták a területről. Jelentős kárpótlást adtak, majd 1999-ben nyilván nemzetközi stratégiai tényezők miatt megegyeztek, hogy látogatóba még jönnek Visiting Forces Agreement – „I shall return!”
Érdekes, hogy most amikor megkíséreltem valamit felvillantani ebből a szép és különleges történelmű országból sokat tanultam a térségről és a világtörténelemről. Otthon Magyarországon, amikor külföldi barátaink kérdeznek, hazánkról mindig tanulok valamit csodás történelmünkről, földrajzunkról, amit korábban nem ismertem.
Itt és most a humanitárius, missziós küldetésünkben a katasztrófák utáni helyreállító munkákban sokan vagyunk, akik a történelem során ellenségek voltunk. Most kezet nyújtunk itt a heroikus csatak színterein, itt a japán és a kínai, a koreai, a német, az etióp, indonéz és a filippínó, itt vannak az európaiak, az arabok és az izraeliek, távvezetéket építenek, kutakat ásnak, sátrakat, hajlékot építenek és egy magyar is munkát talál, vigasztal és gyógyít a romokon a katasztrófák utáni hajnalon.
A rímek verselésre indítanak -
„Tájfun van most és tűzszünet,
Ne lőjetek emberek
Hisz célpont sincs az áradat elvitte a házakat.
Ciklikus a gyűlölet,
Szakítsa meg a szeretet.
A mérhetetlen romokon
Egy reményteljes hajnalon.”
A viszály, az adversary látszik a háttérben, egy távoli a Dél – Kínai tenger szigetére Kína és a Fülöp Szigetek is pályázik, a déli Mindanao-t a muszlimok valljak magukénak. Amerika, Japán, Korea, Ausztrália hadgyakorlatot tart a Csendes Óceánon. A dzsungelben a kormányellenes erők csak tűzszünetben egyeztek meg. Lehet, hogy csak a katasztrófák után nyújtunk kezet egymásnak? Ilyenkor „Isten szent galambja hozza a megbékélés zöld ágát”, de nem tudunk vele mit kezdeni, úgy látszik, hogy „Nekünk” embereknek „Mohács kell…”
-          Ady Endre, Nekünk Mohács kell
A nemzetközi szervezetünk bázisa Leyte szigetén, a tájfun alttal legsúlyosabban érintett tengerparton Mayorga - ban van. Innen 10 percre szálltak partra a japánok ellen harcoló amerikaiak MacArthur tábornok vezetésével. A híres szoborcsoport megrongálódott a pusztító szélviharban, károsodások vannak még ma is a partraszállás emlékhelyen.
Ez a tengerészgyalogos évekig szorította magához a kókuszpálmát, a tájfun derékba törte a fát. Te Jó Ég! Mi jöhet meg ezután! Tekint az égre harcostársa.
 A kis katona kiállta a tájfun próbáját is, ma is éberen vigyáz.
 A tájfun után lepusztult emlékhely, mely az amerikai partraszállásra emlékeztet, mely az amerikai partraszállásra emlékeztet.