A KOLOS KÓRHÁZ ELSŐ IGAZGATÓJÁRÓL

A több mint 110 éves kórházunk irányítói között különböző személyiségjegyekkel megáldott ki és megválasztott vezetők voltak. Az eddigi 15 igazgató közül azonban egyik sem hasonlítható össze az elsővel, dr. Gönczy Bélával, aki a leghosszabb ideig töltötte be ezt a posztot nem érdemtelenül.25 éve volt már igazgató, amikor az alábbi írás megjelent róla egy helyi újságban:
 

Esztergomi működésének 25. éves jubileuma alkalmából Rákóczi városából a gyönyörű Kassáról, ahonnan - ha csehek is tartják megszállva - szüntelen bíztató és bátorító sugarakat lövell felénk a hazaszeretet egének legfényesebb csillaga, indult el Dr. Gönczy Béla, az esztergomi közkórház igazgató főorvosa arra az útra, amelyet szenvedő emberek szánandó alakjai szegélyeznek, s amely utasai tudással és irgalommal felszerelve járnak jajokat csitítani, kínokat megszüntetni. Atyja néhai Bistei Gönczy Leó honvédezredes, anyja Rozet (Rozé) Kornélia, kapitány árvája volt. Gondos nevelésükre vet fényt gyermekeik szép emelkedése. Dr. Gönczy Gyula királyi Ítélőtáblái tanácselnök, s a már elhúnyt Gönczy Imre tábornok, a honvédelmi minisztérium volt csoportfőnöke Dr. Gönczy Béla fivérei.
Dr. Gönczy Béla 1896. áprilisa óta az esztergomi közkórház igazgatója, és sebészeti osztályának műtő orvosa, 1897. óta pedig Esztergom vármegye tb. Főorvosa. Orvostudori diplomáját 1892. Június 4 - én a budapesti kir. tudományegyetemen kapta. Ezenkívül 1892 - 1896. közt megszerezte a műtői oklevelet, tiszti orvosi képesítést, középiskolai közegészségtanári oklevelet és törvényszéki orvosi képesítést. Esztergomba a kir. tudományegyetem törvényszéki orvostani intézetéből jött, ahol Ajtay professzor első tanársegéde volt.
Alig foglalta el esztergomi állását, máris akciót hirdet új kórház létesítésére. Az akció fényesen sikerült. 1902 - ben adták át forgalomnak a szép Kolos - kórházat, mely elért tökéletesedését Gönczy dr. párját ritkító ügybuzgalmának, lelkesedésének köszöni. Az új kórház felszerelését minden irányban iparkodott gyarapítani, így a többi közt abban Röntgen - és Zander - intézetet is berendezett. A háború alatt a Kolos - kórház közelében lévő Ivanovits - féle telken egy fiókkórház létesítését eszközölte ki, hogy a Kolos - kórház harctéri sérülteket is gyógykezelhessen.{1}
Négy év alatt, míg e fiókkórház fennállott, számtalan harctéri sebet gyógyított be itt Gönczy nagy szakértelme és emberszeretete.
Közvetlenül a háború előtt létesült városunkban egy vöröskeresztes ápolónői tanfolyam, amelyet a helybeli orvosokkal együttesen Gönczy tartott.
A Kolos - kórház betegei mellett tanulták meg ez alkalommal lelkes ápolónőink mindazon tudnivalókat, amelyeknek a háború alatt a helybeli tartalékkórházban oly szép hasznát vették.
A kommunizmus vörös réme a kórházakra is ráfeküdt. Dr. Gönczynek minden energiáját latba kellett vetnie, hogy a Kolos - kórházat a bomlasztó törekvések ellen megvédje, ami sikerült is. A diktatúra bukása után minden rázkódtatás nélkül adta vissza a kórházat tulajdonosának. Amikor a kommün helybeli faktorai a volt egészségügyi megbízottra bízták a kórház forradalmasítását és hajsza indult meg az ő kibuktatására, erélyes fellépéssel kivédte az elrendelt vizsgálatot és hajszát s ezzel a kórházról is elhárította a fenyegető veszedelmet. A kommunizmus kitörése után azonnal parancsot kapott arra, hogy a kórház apácáit szakszervezeti ápolónőkkel cserélje ki. Ha e parancsot teljesíti, az egész kórház szétzüllik. A kórház apácáit, bár ezek mindvégig állhatatosan ellenszegültek azon parancsnak, hogy a tanácsköztársaságnak fogadalmat tegyenek, a körülmények kedvező kihasználásával sikerült megtartania a betegek érdekében és a keresztény szellem védelmére. A kórház kápolnája sem szenvedett. A kommunizmus bukása után a bíbornok - hercegprímás beleegyezését megszerezve, felettes hatóságoknál kieszközölte, hogy a Kolos - közkórház az érsekség tulajdonát képező volt Vöröskereszt - kórházzal (jelenleg Simor - kórház) egyesíttessék. Ezáltal helyet nyert a Kolos - kórházban egy szülészeti osztály létesítésére, amelynek munkálatai már a befejezéshez közelednek, de hely jut most már a fertőző betegek elhelyezésére is, akiket eddig megfelelő intézmény hiányában a házi ápolásból kiemelni és elkülöníteni nem lehetett. Dr. Gönczyt kartársainak osztatlan bizalmából az Országos Orvos Szövetség Esztergom - megyei Fiókja elnökévé választotta.
E tisztségéről 1914 - ben a kórház fejlesztésével járó elfoglaltsága miatt kénytelen volt önként lemondani. Az Országos Orvos Szövetség múlt év őszén tartott kongresszusa érdemei elismeréséül igazgató - tanácsának tagjává választotta. Érdekes statisztikát állíthat össze a kutató, ha az esztergomi közkórháznak dr. Gönczy igazgatása alatt alatt elért fejlődését vizsgálja.
Működése kezdetén a kórház betegforgalma évi kilencezer ápolási nap volt. Háború alatt a betegforgalom hatvanezer ápolási napra emelkedett.
1896 - bán 67 műtétet végeztek e kórházban. Ha műtétre volt szükség, a közönség a közeli főváros kórházait kereste fel. 1915 - ben már 658 az itteni műtétek száma. Gönczy 25 év alatt egymaga 9000 műtétet végzett. Ezek közt hazánk határain túl is érdeklődést váltott ki azon, Magyarországon addig még nem alkalmazott gyógyítási eljárás, melyet dr. Gönczy a sérülés okozta izombénulásoknál alkalmazott olyképpen, hogy műtét útján izomátültetést eszközölt. Erről szóló értékes tanulmányait még 1901 - ben tette közzé egy német orvosi szaklapban (Zentralblatt für Chirurgie 1901. Nr. 18.). A háború alatt ezen gyógyítási mód sok szegény katonát mentett meg az élet és a társadalom számára. A Kolos - kórház katonai osztályán dr. Gönczy harctéri sérülteket gyógyított nagy sikerrel ezen eljárás szerint. Az előszeretettel végzett izomátültetéseken kívül ideg - és véredényvarratokat is alkalmazott, amely műtétek nehézségéről és óriási szakértelmet kívánó voltáról a laikus nagyközönségnek fogalma sem lehet.
Dr. Gönczyre joggal büszkék az esztergomiak. Egyenes jelleme, szókimondása, nagy tudása csak ott nem lehet kedves, ahol üres szavak puffognak és kritikát mondanak hozzáértés nélkül, ahol irtóznak a munkától és mindenkit saját képük, hasonlatosságuk szerint Ítélnek meg.
Nem lehet kedves az Est hívei és a Bártfai - jellemek előtt! De mily különös játéka a sorsnak, hogy legkonokabb gáncsolóját éppen névnapja vigiliáján ítélik el 14 esztendőre. És a szenvedéstől megszabadultak könnyes szemmel elsóhajtott hálaimájába ha belezörögnek is az elkedvetlenedést kiváltó jelenségek, a tiszta öntudatot és szeplőtlen nevet be nem mocskolhatják.{2}
A kórház betegeinek f. hó 27 - én tartandó bensőséges ünnepélyre, amelyet szeretett igazgatójuk jubileuma alkalmával rendeznek és ez a cikk, amelyet a tisztelői által összegyűjtött adatokból állítottunk össze, legyen vigasztaló bizonysága annak, hogy a legsziklásabb úton is megteremnek a hála virágai.
H. I.

Magyarázó jegyzetek:
{1} Zander Intézet: vízgyógyászati rehanilitációs intézet, legfőbb magyar képviselője Schulhof Ödön orvos balneológus, radiológus, reumatológus
{2} Bártfay Géza kórházgondnok volt Dr. Gönczy Béla mellett a régi „Kór - és Szegények háza” kórházban. Ő kezdeményezte elsőként az új kórház építését, aminek azonban már nem lett gondnoka, mert a tisztújításkor nem választották újjá. Kezdettől fogva ellenségesen viselkedett Dr. Gönczy Bélával szemben, de az általa provokált főispáni vizsgálat során alulmaradt, sőt az ezt követő minisztériumi feljelentésével is felsült. Az általa alapított Szabadság c. lapban sorozatosan támadta Dr.  Gönczy Bélát, többször is kifejtve, hogy igen jó orvos, de rossz igazgató! Nemtelen, alantas áskálódásai eredményeképp börtönbüntetésre ítélték.

Az „Esztergom” c. politikai és társadalmi lap 1921. Április 21 - i számából.
AZ „ESZTERGOM” TÁRCÁJA  Dr. Gönczy Béláról
A magyarázó jegyzeteket írta: Dr. Gönczy Zoltán