AZ ORVOS ALAKJA A MAGYAR SZÉPIRODALOMBAN 3.

Szállási Árpád tanár úr egy régi dolgozatát „Az orvos alakja a magyar szépirodalomban”
címmel folytatásokban adjuk közre olvasóink számára. A professzor úr valamennyi írása, -
így ez is- intellektuális élményt jelent azok számára, akik időt szánnak az olvasásukra.

Másik történelmi regény, az Akli Miklós orvos alakjai is kimerítik a szélhámosság fogalmát.
Az udvari doktor azt találta, hogy „az ischli levegő a legjobb a világon”. Rögtön zárójelben,
hogy biztos telkei vannak Ischlben – teszi hozzá nem minden célzás nélkül az író. „Aesculap
fölkentje a százados sablon – nyújtsa ki a nyelvét – elmondása után elrendeli, hogy a betegek
szobájában nyissanak fel egy üveg ischli levegőt”. Ha nem javul a beteg, „bontsanak ki még
egy palack levegőt”. Ez esetben sarlatánnal van dolgunk. A „Vén gazember” betegágyához
hívott sulyomi doktor pedig tudatlan felcser, aki egy sérv visszahelyezésére sem mer vállalkozni.
A falu bírójának az ötlete, hogy fektessék a kasznárt egy párnákkal megrakott létrára,
hogy a feje alacsonyabban legyen, mint a lába (Trendellenburg-helyzet) és úgy szállítsák Sulyomra.
Mire hazaértek, a sérv spontán visszacsúszott. Ezt az epizódot Mikszáth csak a regény
első változatába illesztette, a véglegesből kihagyta. Ám az orvos azzal nem vált rokonszenvesebbé.
További orvosi vonatkozású életrajzi adatokra utalva, az író mintegy tíz nyáron üdült Gleichenberg
világhírű fürdőhelyén, ahol meghitt barátság fűzte Závory Sándor, magyar fürdőorvoshoz.
Nem egy Mikszáth novellának Závory doktor elbeszélése volt a magva.
Egyik legrokonszenvesebb szélhámos, Katánghy Menyhért képviselő pályafutása is fürdőorvosként
indul. A vagyon nélkül maradt dzsentri, Jókai hasonszőrű figuráihoz képest már korszerűbben
gondolkozik. Katánghy Menyhértet apja orvosnak szánta: „…doktort barátom, és
csak örökké doktort. Doktoroké a világ, mert beteges. Hiszen már nincs is egészséges ember.
Ezen a pályán sokra viheti. Hány gazdag ember van a doktorok közt… könnyű tudomány, ha
az orvos meggyógyít valakit, hálás és dicséri, ha pedig nem gyógyítja meg, örökre elnémul,
nem tehet neki szemrehányást”. Mindezeket az öreg Katánghyval mondatja az író, de egyben
a saját véleménye is. Pláne a fürdőorvosokról: „semmit se kell tudni. Még a mutassa a nyelvét
sem feltétlenül szükséges, a diagnózist, ami a legnehezebb, nem kell megállapítani, fürdőre
már kitalált betegséggel megy a páciens, fürdőorvosnak csak a mellét kell meghallgatnia
(vagy hall valamit, vagy nem), s aztán elrendeli, hogy melyik vízből igyék és mennyit, hány
órát sétáljon naponként…”. A Prixdorfba vetődött Dr. Melchior von Katanghy Brunnenartz,
elmés látszatok kiagyalásával akar jól menő magánrendelést teremteni a nagy konkurencia ellenére
is. Utolsó forintjaival keresztül-kasul hordatja magát, hogy azt higgyék, mennyi sok betege
van. Megfelelő partnerre akadt aztán egy látszatbárónő személyében, aki utolsó aranyait
adta honoráriumnak, hogy férjül szerezze meg magának a divatossá vált orvost. Mindketten a
jó anyagi fedezet létezésében reménykedtek, s mindketten beugrottak a látszatnak. Katánghy
további pályafutását ismerjük. Országra szóló választási csalások botrányhőse lett. Mikszáth,
mint nagy író, a kedvezőtlen, sötétebb alaptónus ellenére rokonszenves orvosokat is ábrázol.
Ama kevesek egyike A zöld légy meg a sárga mókus című novella Birli sebésze. Ő a hivatásával
nem él vissza. Ha csal is, csak a beteg érdekében teszi. Rövid tartalma: Az idős gazda lázas
állapotban, dagadt kézzel fekszik odahaza. (Zöld légy csípte meg.) Már a kéz leamputálása
segítene csak a fenyegető gennyvérűség ellen. A gazda s főleg fiatal felesége nem akar beleegyezni.
A sebész erre cselhez folyamodik, kinyomozza, hogy a menyecskének udvarlója
van, ezzel igyekszik féltékennyé tenni a gazdát. A beteg ember most már mindenre hajlandó,
hogy áthúzza felesége tisztességtelen számításait. Kedvező képet ad még az orvosokról az
Aesculap az Alföldön című novella is.
Végül ismerkedjünk meg a legáltalánosabban ismert, szimpatikus orvos, a Különös házasság
Medve doktorával. A regény társadalmi mondanivalójával elsőrangú remekmű. Csupa elevenség,
csupa kedély a népszerű doktor. Élcelődik az urakkal: „a doktort csak a paraszt fizeti, az
úr pertu lesz vele…”. Továbbá így jellemzi Medve Miklóst: „ki hitt volna az olyan hókuszpókuszoknak,
hogy nyújtsa ki a nyelvét és mutassa az üterét, amelyekkel az orvosok dolgoznak?
De Medve doktort mégis szerették, mert érdekes kis hörcsög ember volt, aki mindenkivel disputált,
veszekedett ugyan, de tele volt kedéllyel, játszisággal, tréfával. Azon felül otthon volt
az orvosi tudományokban, ami szintén valami…”. Elszánt ellenfele a babonának és a papoknak,
így vall hivatásáról: „Az orvos valóságos Prügelknabe, azt mindenért ütik. Ha kicsibe veszi
a beteg baját, megharagusznak rá, hogy lelketlen kutya, ha nagyba veszi, megharagusznak
rá, hogy megrémíti a beteget és még betegebbé teszi. Ha a beteg meggyógyul, azt mondják,
hogy magától is meggyógyult volna, ha nem gyógyul meg, azt mondják, hogy a doktor rontotta
el…”. Medve doktor további sorsát ismerjük. Nem lehetett a nagy Buttler–Dőry per tanúja
a bíróságon. Az úton halt meg hazafelé menet Dőryéktől, magával vitte a sok titkot, amivel
segítségére lehetett volna a szentszék megfellebbezhetetlen határozata ellen hasztalan hadakozó
Buttler grófnak.
Mikszáthnál az emberi lélek színképelemző skáláján a sötétből indultunk el, hogy fokozatosan
eljussunk a világosba, az alkalmi Aesculaptól Medve doktorig. A humor alaptónusa néha véres
komolyságot, a sötét pedig humort takarhat. Végül fejezzük be egy, az író által feljegyzett
orvosi adomával, hogy teljes legyen a kép. „A híres angol orvos, Sir James Simpson házának
ajtaja előtt egy hercegnő kocsija állott meg, ki felküldé legényét értesíteni a doktort, hogy kint
várja őt az utcán… – Mondja meg a hercegnőnek, hogy el vagyok foglalva egy mosónővel,
nem mehetek le…” Ezek után megkockáztathatjuk azt az állítást, hogy talán mégsem volt
Mikszáth annyira egyértelműen orvos ellenes.
Jókai és Mikszáth nagy öröksége arra az íróra szállt, aki romantikus és realista vonásai mellett
egyben a századfordulón oly divatos zolai naturalizmus meghonosítója volt. Fellépésétől keltezzük
a modern városi próza, dráma, egyben a polgári irodalom haladó irányának a térhódítását.
Bár az öregedő Arany és Jókai érzik már a nagy jövőjű városi élet lüktetését (például
Arany Hídavatás című verse), ám a polgár színpadon és regényben, valamint a városi élet
megannyi új szereplője: munkások, cselédek, iparosok, kereskedők, bérből élő értelmiségiek
először Bródy műveiben kapnak teljes polgárjogot. Ezek után nem meglepő, ha úgyszólván
mindben felbukkan egy-egy orvos, különösen a hivatalnok járásorvos, hol mint képmutató erkölcsbíró,
vagy a szegényekkel együtt érző, de csekély hatalmú, jó szándékú hivatalnok. Az
előbbire talán legélőbb darabja, a Tanítónő a példa. A szolgabíró, a káplán és a bérlő mellett a
járásorvos is tevékeny részese a tanítónő elleni hajszának. Legkedvesebb darabja az írónak a
Medikus, orvos-apa szereplője Rubin doktor taníttatja Arrak János medikust a szegény szabó
fiát. Persze, nem önzetlenül, mert Riza leányának vélt biztos megélhetésű férjet szerezni. A
medikus, míg kötelezőnek véli a házasságot, mindent elkövet, hogy elidegenítse magától pártfogója
leányát. Riza önzetlen segítőkészsége és nagyvonalú viselkedése az Arrak-család iránt,
valamint a furcsa helyzet feltárásának meglepő elviselése rádöbbenti a medikust, hogy Rizánál
alkalmasabb feleséget, szeretetre méltóbb élettársat lámpással se találhatna. Ennyi a tartalom
röviden. Közben hű képet kapunk a nyomorgó diákok életéről, az áldozatról, mely ára a
diploma megszerzésének, de még nem – a biztos megélhetésnek. Azt benősülés, vagy egyéb
összeköttetéssel lehet elérni. Rubin doktor keserűen kijózanító szavakkal akarja a medikust
minden idealizmusától megszabadítani: „A beteg emberiség! Maga még ott tart, hogy az emberek
tömegével lehet valamit csinálni? … Magunkkal kell törődni, a családdal, a gyerekkel…,
egy ilyen kis körben még lehet valamit tenni. Ambició! Tudomány! Ezen a rongyos
Pesten. Itt nincs pénz. Ez az egész város egy krájzleráj. Tíz forinton múlnak itt a dolgok. Tíz
munkást vizsgáltam meg ma. A szívük megnagyobbodott a munkától és az italtól. Micsoda receptet
adhatok nekik? – Pénzt. Hogy ne dolgozzanak. Különben elpusztulnak, mint a kutyák.
Az egészség is pénzkérdés.” Keserű kifakadás ez, szakmailag a megállapítások nem mindig
helytállóak, de Rubin doktor azért törődött az emberekkel.
Érdekes, lélekelemző színdarab a Timár Liza. Az újgazdag, kikeresztelkedett apa akar egyetlen
lányának megbízható férjet szerezni. Liza, mint általában Bródy női főszereplői, határozott
jellem, nem tűr érzelmeibe semmilyen beavatkozást. Elutasítja az apja pártfogolta, gazdag
kereskedő fiút, rájön, hogy a neki udvarló huszártiszt szánalmas figura, arra se érdemes,
hogy függetlensége megtartása mellett látszatfelesége legyen. A nem mindennapi leány nevelésében
szerepe van háziorvosuknak is. Kölcsönös vonzalom sejthető kettejük közt, de komoly
kapcsolat lehetőségre senki sem gondol. A doktort Timárékhoz anyagi kényszer köti, hiszen
öt leánytestvére van, akiket neki kell férjhez adnia, „és a derék férfiak drágák”. A pénzkeresés
módjairól különben sem moralizál… „Nekem mindegy. Hozzá vagyok szokva az élethez,
mint a halálhoz, egyformán élek mindkettőből…”. A serdülőkor lelki megrázkódtatásain
átevickélő Liza megértő szövetségesre talál a modern gondolkodású orvosban.
A dilemmáról, hogy férjhez menjen-e a semmirekellő huszártiszthez, a következőképpen vélekedik:
„Voltaképpen semmi borzalmas dolog nem történt. A kisasszonynak tetszik egy csinos
katonatiszt, aki hozzája gróf is. Ez a legszentebb joga. Tetszik neki, szereti, kiválasztotta.
Mindnyájunknál hivatottabb arra, hogy kiválassza élete párját…, sőt joga van ahhoz is, hogy
szerencsétlen legyen vele. De én bízom a kisasszony finom ízlésében és egészséges ösztönében.
Különb lány mindnyájunknál…”. Mindezeket a nő egyéniségének a tisztelete diktálta.
Kissé romantikusan az orvost akár az öngyilkosságba is követné, de arra már nem kerül sor.
Egymásra találásuk nem olcsó drámai fogás, de lélektanilag kellően megindokolt természetes
feloldódás. Európa színpadain a polgári foglalkozású orvost Ibsen, nálunk Bródy honosította
meg. Örököse a múlt, őse a jelen század prózairodalmának. Összekötő híd, tartósságát a saját
pillérein kívül szilárd partok biztosítják.
Folytatjuk