ESZTERGOM FELFEDEZÉSE – HELEMBA SZIGET

Az év Dunai Szigete elnevezésű versenyben az esztergomi Helemba sziget győzött. Reméljük a döntéshozók figyelme tartósan fordul a sziget irányába. A gyönyörű sziget páratlan szépségére, történetére és hasznosítási lehetőségeire Kolumbán György néhai képviselő 10 évvel ezelőtt az alábbi írásában hívta fel a figyelmet!

Esztergomot északnyugatról a Duna határolja.  A városhoz tartozik 15 km hosszú Duna-part és a meder fele. A Prímás sziget fölött is fekszik négy szigetünk, alatta is négy, ez így mindösszesen kilenc sziget. Nincs magyar város, amelyiknek több jutott volna!  Mindegyik között a király Helemba szigete.

Akkor talán kezdjük a királyokkal!
Bánatos hajókaraván csurgott lefelé a Dunán. Negyven gyászhajó, mind bakacsinba vonva, az evezősök gyászmagyarban. Nem igyekeznek, inkább tartóztatni akarnák az időt, mint siettetni. Soha előtte, utána nem látott a Duna ilyen halottas menetet. A király kihűlt tetemét vitte a hajókaraván Bécsből Budára.
Mindez esett 515 évvel ezelőtt, éppen így április tizedike körül. A pár napja elhunyt Hunyadi Mátyást viszik, aki a Bécsi királyi palotájában ért földi élete végére. Budán ravatalozták, Fehérváron temették. Esztergomot elhagyták, de Visegrád a szeretett kastély még nem látszott. A Helemba sziget mellett vonult a menet. A sziget partján sorfalat álltak a helembai halászok, levett süveggel, kiki a saját bárkája orrában. A szigetről harangszó hallatszott. Az érsek hűsölő palotájának kápolnájában húzták a lélekharangot, de harangoztak a temetői haranglábnál is.  Körbefogta a Duna a szigetet, vitte a zokogást és a lélekharang hangját. A szigeti hollók felkerekedtek a tölgyfákról, a hajók nyomába szegődtek, kísérték a naszádokat a visegrádi hollókig. Így hagyta el örökre Esztergomot és a helembai nyaralót talpig feketében Hollós Corvin Mátyás.

Hogyan került Helembára palota, templom, temető? Ma bárki elhajózik mellette nem lát mást, mint csalánt, szederinát, elvadult szőlővel hatalmas kísértetnek öltözött fűzfákat és bozótot. Nem úgy van ma, mint volt régen!  Régen, vagyis igen régen, lassan ezer éve más világ volt a Helembán. Királyi nyaraló állt rajta.

Aki Esztergomban reggel vízre szállt, délre Vácott járt, estére, Budára érkezett, sietnie sem kellett. Még hűsölni is volt idő, így aztán hűsölő palota épült a fűzfák alatt. Volt ott nemcsak palota, hanem még paradicsomkert is, pomológia, azaz gyümölcsös.

Legbiztosabban e kérdésben Hegedűs András prímási levéltáros szólhat, hiszen páncélajtók mögött Ő őrzi ennek bizonyítékát. Királyi oklevelet hoz elő a levéltári trezorból. Királyi oklevél a Helembáról! Majdnem nyolcszáz éve, életről és halálról is rendelkezik. Magam is úgy gondoltam, hogy óriás kutyabőr, csüngő királyi pecsétek érkeznek, de helyettük ez a pergament került az asztalra.
A királyi oklevél valóságosan is akkora, mint itt a képen. Második András ( Gertrud férje, IV.Béla édesapja)közreadja a Dunán le és felfelé hajózóknak, hogy aki az „insula Helumbazigete” gyümölcsöséből vagy az „Insula Szentmáriaszigetéről” szénát lop lakoljon halállal. Az oklevelet függesszék ki a réveknél. Egy öreg király írta egy öreg érsek kedvéért. Furcsább királyi oklevél még nem született Magyarországon. Pár kosár almáért ( vagy barackért ,) halálbüntetést hirdetett Apostoli uralkodónk a sokat megért  II. András.       

Liegei Róbert érsek igen erélyes főpap volt, ha kellett még az egész Magyar Királyságot is kiátkozta ( majd visszavonta). Ilyen nagyhatalmú férfi nehezen tűrte a személyes sérelmeket, márpedig ilyenek érték. A Helemba szigetet ajándékba kapta királyától és gyönyörűen berendezkedett benne. Volt rajta érseki nyaraló, kastély, temetőkert, kolostor és egy gyümölcsöskert. A Dunai hajósok között ennek terjedt el a híre, meg is lopták rendszeresen. Mérgében vette rá királyát a szigorú rendeletre. Volt-e gyümölcsös vagy sem? Ezt nehéz lenne kideríteni nyolcszáz év távlatából, de nem Esztergomban!.A  régészek a palota romjai után kutatva meglelték a leírt  gyümölcsöst is. Bármikor megtekinthető ( lehetne) a legrégibb agrártörténeti emlékünk.

Még egy későbbi okirat is megörökíti a Helemba sziget kivételes helyzetét. Nemzetközi diplomáciai találkozónak mondhatjuk az ott történteket. 1599- ben a legvitézebb magyar végvári katona, hadvezér , esztergomi várkapitány Pálffy Miklós tárgyalóasztalhoz ült III. Mehemed török szultán  alattvalójával, Mehmet török pasával a budai beglerbéggel. Párját ritkítja ez a történet is, hiszen a Porta különös ajánlatot tett: Cserélnék el a tavaly (1596) török kézre került Eger várát a pár éve (1595) magyarok elfoglalta Esztergommal! Esztergom és Buda között a Helemba szigeten találtak erre alkalmas és biztonságos helyszínt. A cseréből aztán nem lett semmi, Esztergom e nélkül is török kézre került (1605).

A helembai kastély leégett, a régészek az üszkös réteg alatt egy hatalmas termetű, két méternél is magasabb vitéz csontvázát találták. Haláláig védte szigetünket.
A későbbi idők azt igazolják, halálával védtelen maradt itt minden. A testvéri szocializmus és megbonthatatlan barátság éveiben a két szövetséges állam, Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság megtiltotta a Dunán való szabad közlekedést. Még a hivatásukat gyakorló esztergomi halászok közül is agyonlőttek valakit. Határvízi engedély kiváltása után is csak 5o méterre volt szabad eltávolodni a magyari parttól. Kikötni, horgászni, táborozni tilos volt a Helembán sőt még átkiáltani!! is a túlfélieknek.

Ebben a tisztátlan időben jutottak egyesek Helembai előjogokhoz, mely végül rossz vért szült. Nem figyelt ekkor senki a sziget távlati sorsára, hiszen halálraítélt lett. A nagymarosi vízi erőmű beruházás keretében a sziget elkotrását, elárasztását írták elő Ennek okán sebesen ásatásokat rendeltek el, mely munkák igazolták a palota és gyümölcsös létét, helyét. Valaki késői bosszúja, hogy a feltárást végző régészasszonyt az ásatások közben elragadta a folyó. A Dunakanyar időközben megmenekült, az erőmű beruházása nem fenyegeti a szigetet. Évről évre kerül közelebb a sziget a legjobb célhoz, Esztergom közösségének szolgálatához. Először alapítvány akarta kézbe venni a sziget gondozását, amit elmismásoltak. Ezután a Esztergomi Segédpüspök kívánt a 14.-es Holló  cserkészcsapat vízicserkészeinek és a Kolping iskolának tábort szervezni az érseki romok és gyümölcsös közelében,   A Könözsy féle városvezetés megtagadta, inkább pesti és győri haveroknak juttatta a használati lehetőséget.

Egy fiatal építészhallgató, Zombor Gábor mérnök úr diplomamunkájában dolgozta fel az érseki gyümölcsös feltámasztásának lehetőségét. Idegenforgalmi kuriózum lehet ötlete: „Lekvárgyár a Helembán!”. Az érseki gyümölcsös 800 éves múltú befőttjei jó pár munkahelyet adhatnának. A páratlan suvenir a biciklisút idegenforgalma által Európa szerte elvinné a Város hírét. Vakarózhatnak a Eurobürokraták, hogyan is akadályozzák meg! Közösségi ifjúsági és szabadidőközpont, természeti és kultúrtörténeti park lesz végül is a szigetből. A képviselőtestület elrendelte a  szigeten a szükséges kertészeti tervezést.

Időközben a Duna Ipoly Nemzeti Park védőfelügyelete alá helyezték az egész szigetet. Védelem illeti meg a -hollók helyére- betelepült szürke gém és bakcsó kolóniák fészkelő helyét az őserdős alsó szigetfarkon. A húsz- harminc korábbi bérlővel már évek óta nem köt szerződést a tulajdonos. Hogy a lejárt írásbeli szerződésekbe foglalt kiköltözési, eredeti állapot helyreállítási ígéretnek melyik hatóság szerez érvényt, az még egyeztetés kérdése. A Duna Ipoly Nemzeti park., a Temészetvédelmi Felügyelet vagy az Állami Erdészeti Szolgálat kezdheti el az időközben  ártéri erdővé átminősített terület rendezését .

Költséges költözködés lesz a szigetre behordott betonelemek, ROBUR (!) buszbódé és vagy 20 víkendház kihajózása a szárazföldre. A Helemba sziget partján évszázados kőkereszt áll. A bérlő hanyagsága folytán ma már meg sem található a bozótosban. Ennek a helyzetnek vetett véget a kiköltözésre felszólító polgármesteri levél. Az idén a  szigeten mindenki szabadon kiköthet, ott két éve bérleti joggal senki nem rendelkezik. A sziget alján a gémkolóniát nagyon tessék kerülni, óvni!  A szigeten ilyen feltételek mellett kezdünk fát, madarat, kirándulókat, erdei iskolás tanulókat kiszolgáló közösségi ligetet kialakítani, természeti és művelődéstörténeti tanösvényt, a gémeknek madárvédő területet létrehozni. Jelentős EU pályázati pénzeket remélünk a közérdekű cél mellé, mely még sok hatósági egyeztetést kíván.
Mikes Kelemen szerint az ember ( a sziget?) élete cipókból áll. Ha az egyiket elfogyasztja, jön a másik. Új cipóhoz érkezett Helemba története is. Lesz-e hozzá Liegei Robert érsek úr kertjéből baracklekvár is, csak rajtunk múlik. Ha a biciklisút végén ballra tetszik nézni, mostantól nem egy zöld pacnit látnak, hanem az esztergomi szigetek királyát, az insula Helumba szigetét. Jó piknikezést mindenkinek!

 Helemba újságcikk 2oo5 ápr. 14. Hídlap.
 Kolumbán György.