ADALÉKOK A NIEDERMANN ÉS A LŐRINCZY CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ

A közelmúltban az esztergomi Niedermann család történetével foglalkoztam az ekor-lapban. Gyakorló orvos lévén talán megbocsátható, ha helyenként tévedek, nem vagyok elég alapos az ilyen irányú próbálkozásaimban. Őrömönre szolgált, hogy dr. Szendrei Róbert, aki maga is a Lőrinczy családon keresztül Niedermenn János 7. egyenesági leszármazottja, kiegészítette, kijavította az írást. 

 

„ Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor- igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! ...a nap alatt. ...Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik arra sem fognak emlékezni, akik majd lesznek.... a por visszatér a földbe a lélek pedig visszatér Istenhez AKI adta... Féld az Istent és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége. „ (Prédikátor Könyve 1, 1 -3, 12,7,12)

Dr. Osvai László osztályvezető főorvos úr 2015. -ben meglehetősen érdekes írást tett közzé folytatásokban a Nidermann családról. A munkából  kitűnik, hogy az  esztergomi jóhírű, módos polgárcsalád az értelmiségi, polgári élet szinte minden területén meghatározó és kiemelkedő tehetségű személyeket adott Esztergom városa, sőt az egész magyar  nemzet számára. Dr. Osvai László főorvos úr írásához szeretnék, egy érdekes és Esztergom város orvostörténete szempontjából kiemelkedő jelentőségű adalékkal szolgálni.

Az Esztergom városában 1764-ben polgárjogot nyert osztrák kőfaragó, kőműves későbbi  építőmester Niedermann Jánosnak ( 1734 -1801), az 1777. február 2.-án Arguer (Orkaner )Anna Máriával kötött második  házasságából, a cikkben említett 4 fia János, Fülöp, András, Ferenc mellett Lujza és Erzsébet nevű leányai is születtek.

Nidermann Erzsébet (1796- 1838), 1814. június 19.-én kötött házasságot Lőrinczy Pál (1790-1844) esztergomi gombkötő mesterrel.  A Lőrinczy család az erdélyi Szentábráhámból telepedett le Esztergomba, ahol 1741-ben Lőrinczy János (1700-1757) szövőmester,  Lőrinczy Pál nagyapja, lemondott székely lófő nemesi kiváltságáról, és polgárjogot kapott.

Lőrinczy Pál és Niedermann Erzsébet házasságából 4 gyermek született közülük ketten Lőrinczy Rezső, Adalbert (1821 -1873) és Lőrinczy József (1823 – 1858) élték meg a felnőtt kort.

Mindketten Lőrinczy Rezső és Lőrinczy József orvosok lettek. Dr. Lőrinczy Rezső kórház alapító, kórház igazgató, városi főorvos és fivére dr. Lőrinczy József Esztergom járási tiszti főorvos, gazdag tudományos és jelentős Esztergom Város érdekében végzett egészségügyi szervező munkájáról tudományos igényességű munkák születtek: Szabó Mária Esztergom Évlapjai 1983-ban- Az esztergomi kórház történetéhez (1837 -1873)- A városi könyvtár Lőrinczy emlékeinek nyomában címmel- megjelent munkájában, 
Pátrovics Mikolt történész Esztergom közegészségügye a dualizmus korában című  szakdolgozatában, a kiváló orvostörténész Prof. Dr. Szállási Árpád számos közleményében. A tudományos kutatók megemlítik, hogy a két orvos Lőrinczy fivér, Lőrinczy Pál és a” jómódú és híres „ Nidermann családból származó Erzsébet gyermekei ( Esztergom évlapjai 1983 . p.35).

Egyúttal korrigálnám azt a megjegyzést mely Lőrinczy fivérekkel kapcsolatban a sok érdem elismerése mellett kifogásként, egyes értekezésekben elő szokott kerülni. Dr. Lőrinczy Rezső orvosi naplójában 1846-ban helytelenül írta az általa elsősegélyben részesített legnagyobb magyar Gróf Széchenyi István nevét, aki a Minister gőzhajó fedélzetéről a Dunába ugrott, de kimentették.

Köztudomású, hogy a Széchenyiek ahányan vannak, annyiféleképpen írják a nevüket, az első segélyt adó vízbe fulladástól mentő Lőrinczy doktor pedig, nem tudta megtudakolni a fuldokló gróftól nevének pontos írását. Történelmi kérdés, hogy Széchenyi Gróf a legnagyobb magyar öngyilkos lett vagy az osztrák titkosrendőrség végzett vele. Dr. Lőrinczy Rezső orvosi naplója bizonyítéka annak, hogy Gróf Széchenyi István öngyilkosságot kísérelt meg korábban.  Talán ez a tény ráutalás lehet a későbbi személyes és a személy, nagyságánál fogva nemzeti tragédiára a legnagyobb magyar öngyilkosságára.

A kommunista korszakban keletkezett egyes írások felróják a Lőrinczy fivéreknek, hogy az 1848-as szabadságharc után, a Bach korszakban orvosi állást vállaltak. Nyilván a szerzőnek az adott korban egy talpig polgárt nem volt lehetősége negatív megjegyzés nélkül hagyni, de teljesen abszurd felróni orvosoknak, hogy esküjüket megtartva gyógyítanak.

Lőrinczy József (1929 -2013)  esztergomi, magyar – történelem szakos tanár,  családja története körében végzett tudományos alaposságú, levéltári, plébániai kutatásai, családi dokumentumok őrzik Nidermann János további  unokáinak Dr. Lőrinczy Rezső főorvosnak és Dr. Lőrinczy József főorvosnak életrajzi adatait.

Az Esztergom Belvárosi plébánia anyakönyve szerint Lőrinczy Rezső, Rudolf, Adalbertet 1821. április 17-én keresztelték meg szülei: Lőrinczy Pál és Nidermann Erzsébet, keresztapja: Nidermann András.

Lőrinczy Józsefet 1823. március 11-én keresztelték szülei: Lőrinczy Pál, Nidermann Erzsébet, keresztapja: Nidermann András .

Lőrinczy Rezső Esztergomban, Horák Egyednél, 1873.október 28.-án  nyomtatott gyászjelentésén a következő sorok találhatók.

„ Niedermann Ferencz saját, úgy számos rokonai nevében szomorodott szivvel jelenti, szertett unokaöccse Lőrinczy Rezső m.kir.honvéd és Esztergom kir. város főorvosnak f.hó 28 délután fél háromkor a haldoklók szentségének ajtatos felvétele után életének 54. évében, tüdővészben történt csendes elhunytát. Hült tetemei f.hó 29-én délután 4 órakor fognak a sz. kir. városi sirkertbe örök nyugalomra elhelyeztetni, az engesztelő sz. mise áldozat pedig f. hó reggeli 9 órakor a belvárosi templomban a Mindenhatónak bemutattni. Béke legyen porai felett. „

Nidermann János az Esztergomban letelepedett osztrák kőfaragó, kőműves dinasztia tagja tehát, nemcsak jómódú elismert, építőmester, polgár lett, hanem gyermekei, unokái leszármazói a társadalmi élet minden területén kiemelkedően teljesítettek, az Esztergomi vezető elit tagjai lettek.

Nidermann János gyermeke, unokája, leszármazója volt, mások mellett : Dr. Lőrinczy Rezső , aki Esztergomban 2 kórházat alapított és vezetett, tudományos könyveket írt, korát megelőzően nyitott volt az alternatív medicina felé akár  máig aktuális röpiratot írt Esztergom sz. Kir. Város Kórházi viszonyinak ismertetéséről, elsősegélyben részesítette Gróf Széchenyi Istvánt, 332 orvosi könyvet hagyott Esztergom város könyvtárára.

Dr. Lőrinczy József Esztergom járási főorvos, több tudományos igényű munka szerzője, aki betegei gyógyításért áldozta életét, hiszen tőlük kapta meg a számára 35 évesen halált okozó kolerát.

Dr, Nidermann Gyula császári és királyi főtanácsos, 10 éven keresztül Magyarország első számú elmegyógyásza ,a  Lípótmezei Elmegyógyintézet ( OPNI) első szakmai igazgatója,második főigazgatója, a pszichiátria tudományának, emberséges, tudományos  megújítója, országszerte több pszchiátriai intézmény alapítója,  aki többek között tébolydáról ideg és elmegyógy intézetre nevezte át a Lípótmezőt .

Nidermann József Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek  tanítványa  Esztergom polgármestere, aljegyzője, városi rendőrkapitány.

Dr.Nidermann Pál ügyvéd, királyi tanácsos, főkáptalani ügyész. A 7 nyelven beszélő Nidermann Ferenc, aki alapítója, igazgatósági tagja volt az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak. A4 nyelven tökéletesen beszélő Nidermann Julianna Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kiváló tanítványa, az Esztergomi érsekség és Esztergom Város tolmácsa.

Nidermann Károly az Esztergomi Érsekség és főkáptalan prímási felügyelője, gazdasági igazgatója. Nidermann András esztergomi elismert, jeles gazda.      
 
Nidermann János idegenből jött és Esztergomba  települt kőműves mester és családja nem tipikus, de példaértékű  története, a tehetség, tanulás  a szorgalom  a Labore Granum a munkálkodva növekedés igaz példája. Dr. Czeczeil Endre nemrégiben elhunyt iskolatermtő  genetika professzor  tehetségekkel kapcsolatos felismeréseinek, állításainak egyik példája lehet az esztergomi  Nidermann család.

Azt mondják, a nemesség kötelez, szerintem sokkal inkább a polgárság. A polgár, akinek a középkortól nincs ura, de nem is szolgája senkinek, tehetségével, szorgalmával gyarapszik anyagi, szellemi, lelki értelemben. A tehetsége, szorgalma, kötelesség és felelősség érzete, ambíciói predestinálják, nem a születése és rangja. A Lőrinczy család lemondott székely lófő több százéves nemességéről, hogy polgár lehessen a maga és senkinek az ura, saját tehetségének, szorgalmának letéteményese, aztán Esztergomban házasodott az ide települő Nidermanokkal, Kitzingerekkel, Kizlichekkel, Romanekekkel, Kis -Szölgyémiekkel, Tickekkel. 

Az elmúlt 265 évben Romanek Etelka jelenlegi Esztergomi polgármester személyében a 6. polgármester került ki a tágabb családból.

Nidermann János 7. egyenes (leányági) leszármazottja vagyok, gyökereim legalább 150, de legrégebben 270 éve Esztergomhoz kötnek, a polgárság kötelez, különösen az Esztergomi polgárság, tanította szóval és életével nagyapám Lőrinczy József, Dr. Lőrinczy József dédunokája, aki felnevelt. Rövid kiegészítésemmel kutatásait, gyűjteményeit felhasználva Rá emlékezem halálának 3. évfordulóján.

Esztergom, 2016. január 30.

Dr. Szendrei Róbert
jogász, szociálpolitikus

ÁNTSZ,  Országos Tisztiorvosi Főtanácsadó
Baptista Szeretetszolgálat Elnöki Főtanácsadó