AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE

Hogyan öregedjünk meg úgy, hogy ne legyünk öregek? Sok időt és energiát fektetünk gyermekeink egészségének kutatásába, hogy biztonságban átvezessük őket a kezdeti éveken, de most már épp itt az ideje, hogy az élet túlsó végével is foglalkozzunk – írja a holland gerontológus professzor, Rudi Westendorp az Öregség öregedés nélkül – hosszú élet és vitalitás című könyvében. És tényleg. El kell végre sajátítanunk az öregedés művészetét.
 

Nem az örök élet receptjét kínálja, csak azt, hogy 15-20 évvel meghosszabbíthatjuk az életünket.
Bizony, régen volt már, 1972-ben, amikor a francia filozófusnő, Simone de Beauvoir piacra dobta Az öregség című, híressé vált könyvét, melyben azt is írta, hogy az öregekkel kapcsolatban majdnem mindenkinek rossz a lelkiismerete, az öregség szégyenletes titok, nem is illik beszélni róla. Mítoszokat gyártanak, melyekkel igyekeznek elhitetni a felnőttekkel, hogy az öregember nem olyan, mint ők. Mítoszokat gyártanak, melyek szerint az öregeknek nincs helyük a társadalomban, mert az öreg vagy a társadalom felett álló tiszteletre méltó bölcs, vagy fecsegő és szenilis, akivel nem kell törődnünk, miközben el kellene végre ismerni, hogy emberi hangon szólnak hozzánk.

És most itt van a világszerte elismert holland professzor, Rudi Westendorp, aki szerint az időseknek el kell végre sajátítani az öregedés művészetét, hogy minél tovább élhessenek aktív és teljes életet, mert úgy látja, hogy vészjósló fellegek gyülekeznek az éket végén. Ezért is írta meg e könyvét, amit iránytűnek szán, hogy jobban tudjunk navigálni az élet még előttünk álló háborgó tengerén. A szerző szerint ugyanis meg lehet tanulni, hogyan öregedjünk meg úgy, hogy ne legyünk öregek.

Tudjuk persze, mindehhez a szépkorúakat megbecsülő társadalmi közeg is kell, ami ezen a tájékon nem igazán jellemző. A családbarát jelző nem feltétlenül jelent idősbarátot is. Sőt. A foglalkoztatáspolitikában, az ellátórendszerekben nemigen lelhetők fel az idősek egyértelmű megbecsülésének kézzelfogható jelei. Ez az ország nem tud mit kezdeni az öregjeivel. Papp György professzor, az andrológia tudományának nemzetközi hírű szakembere, aki az öregedő férfiak problémáival is foglalkozik, azt mondja egyre inkább számolni kell az öregedő populációval.

- Magyarország lakosságának több mint negyede hatvan éven felüli – mondja. És bármilyen furcsa, ezek az emberek esznek, isznak, szórakoznak, utaznak, szavaznak, tehát törődni kellene velük. Az orvostudománynak ezzel kapcsolatban hatalmas adóssága van, amely nehezen lesz törleszthető. Sikerült kitolni az életkort, de e kitolás utolsó periódusa egészségügyi gondjainak megoldása várat magára. A következő kutatásoknak éppen az lesz a céljuk, hogy ezt a periódust egészségesen lehessen eltölteni.

Rudi Westendorp megjegyzi, az orvosok és a kutatók még nem tudják, miként lehet úgy megöregedni, hogy például az agyunkban ne keletkezzenek károsodások. Azért ad némi biztatást a szerző: a leideni egyetemen ugyanis elindították a Hosszú Élet Tanulmányok elnevezésű projektet, melynek során azokat az időseket tanulmányozzák, akiknek a szervezete semmilyen betegségtünetet nem mutat. Így szeretnék megfejteni a titkot: milyen védekező mechanizmusoknak köszönhető, hogy ezek az emberek az átlagosnál egészségesebb élettartamra számíthatnak..

Rudi Westendorp pedig azzal zárja gigantikus monológját, hogy a kérdésre, miként lehet úgy megöregedni, hogy ne legyünk öregek, erre a valódi választ mindenki maga adhatja meg a saját társas és pszichológiai rugalmasságának megfelelően. – Mindig elérzékenyülök, amikor azt látom, hogy idős emberek minden korlátjuk, kínjuk és bajuk ellenére igenlően viszonyulnak az élethez és annak szinte minden percét élvezik – írja.
Hát ez az.

Csontos Tibor
2016.06.28.  MOK - mixonline.hu -