Nyílt levél Horváth Ágnes Miniszter Asszony részére

Horváth ÁgnesJanuár 17-én a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a frakció tagjai törvényt megerősítő népszavazást kezdeményeznek az Alkotmányban biztosított joguknál fogva az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvénnyel kapcsolatban. A bejelentés kapcsán Ön meglehetősen feldúltan nyilatkozott, amelynek lényege szerint abszurdnak tartja a kezdeményezést, hiszen egy demokráciában az Országgyűlésnek kell meghozni a törvényeket.

 

 


Tisztelt Miniszter Asszony!

Az egészségügyi reformmal kapcsolatos bokros teendői mellett minden bizonnyal nem volt elég ideje arra, hogy az Alkotmányt, a népszavazásról szóló törvényt, esetleg olyan alkotmánybírósági határozatokat olvasson, amelyek a demokrácia lényegével foglalkoznak. Ezért engedje meg, hogy ne a saját szavaimmal, hanem kizárólag a jog eszközével ajánljak néhány alaptételt szíves figyelmébe.

Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Ugyanezen § (2) bekezdése kimondja: a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az országos népszavazásról szóló 1998. évi III. tv. preambuluma: "Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alkotmány keretei között, elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen." Részletek az Alkotmánybíróság 52/1997 (X.14.) AB határozatából. "A közvetlen hatalomgyakorlás a népszuverenitás gyakorlásának kivételes formája, amely azonban kivételes megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll." "A népszavazáshoz való jog politikai alapjog." Fontos "elv az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettsége. Ezen követelmények közé tartozik az is, hogy a népszavazásban érintett szervek a Kormánytól kezdve az Országgyűlésig és a köztársasági elnökig - eme alkotmányos kötelességgel összhangban járjanak el." Alkotmány 26.§ (6) bekezdés: "A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette."

Ezeket az alaptételeket azon a jogon ajánlom szíves figyelmébe, hogy aláírója voltam annak az összes országgyűlési képviselőnek, a kormányfőnek és a kormány tagjainak, valamint a köztársasági elnöknek megküldött nyílt levélnek, amelyet számos közéleti személyiség írt alá, köztük Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke. Ezt a levelet természetesen Önnek is megküldtünk, mint a Kormány tagjának. Azért küldtük meg Önnek, mert a Kormány is rendelkezik azzal az alkotmányos joggal, hogy törvényt megerősítő népszavazást kezdeményezzen.

Hadd idézzek az Önnek címzett levélből: "A társadalombiztosítás rendszerével kapcsolatos reform szükségességét az ország teljes lakossága elismeri és kívánja, de a tervezett átalakítás tartalma és módja iránt az állampolgárok több mint kétharmadának nincs bizalma, sőt azt kifejezetten ellenzi. Ezért kérjük, mint fakultatív, ügydöntő, országos, törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésére jogosult testület tagját, hogy amennyiben az Országgyűlés februárban ismételten elfogadná a törvényt, a Kormány tagjaival együtt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy rendelje el az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló, ismételten zárószavazásra kerülő törvény népszavazásra bocsátását. A népszavazás során a választópolgárok - élve alkotmányos jogukkal - megerősíthetik, vagy elvethetik a törvényt.

Ön, mint a Kormány kinevezett tagja, döntésével különösen sokat tehet az egészségügy konszolidálása, az állampolgárok nyugalma, a jogállamiságba vetett hite, a terhet viselő polgárok együttműködési készségének biztosítása és a társadalmi béke helyreállítása érdekében. Az eddigi kormánypárti nyilatkozatok alapján joggal feltételezhető, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot egyszerű többséggel és olyan módosításokkal fogadja el ismét, amelyek az egészségügyi biztosítási rendszer átalakításának törvényjavaslatban megfogalmazott alapelveit nem érintik. Ennek ellenére bízunk a kormánypárti képviselők, és a Kormány józan ítéletében, és abban, hogy megvalósítják a Kormány előzetes ígéretét.

Ennek hiányában az ígért, új társadalmi szerződés létrehozásának egyik lehetséges eszköze a közvetlen demokrácia gyakorlásának az a módja, amelyet az Alkotmány és a népszavazásról szóló törvény biztosít a magyar választópolgárok számára: „a törvényt megerősítő népszavazás jogintézménye.”

Miért is abszurd tehát a Fidesz kezdeményezése? Véleményem szerint az az abszurd, hogy ezt a kezdeményezést nem maga a Kormány vállalta fel, hiszen ez a népszavazás lenne az utolsó eszköz arra, hogy a Köztársasági Elnök Úr által is megfogalmazott jogellenes törvény-előkészítési folyamatot, illetve magát a több - biztosítós rendszert rögzítő kezdeményezésüket legitimizálják.

Tisztelettel kérem, fogadják el Köztársasági Elnök úr jóindulatú intését, "semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül." Kérem Önt továbbá, hogy ne vonja nyilvánosan kétségbe a Magyar Köztársaság legfontosabb, Alkotmányban garantált alapelveit: a jogállamiságot és a demokráciát. Ha félreértettem nyilatkozatát, megkövetem, és több millió állampolgárral együtt várom higgadt, miniszterhez méltó válaszát.
 

Üdvözlettel:                     


Bencze Izabella
jogász

Forrás: MOK
2008.01.23.