"A lelkiismeret olyan seb, amely sohasem gyógyul be, és amelybe még senki sem halt bele."
Köszönet és vallomás
2008. december 5-én a Művészetek Palotájában vette át a Príma Primissima díjat Csoóri Sándor. Az ő szavai, mondatai megkerülhetetlenek a magyar értelmiség - ha még van ilyen - számára. Az alábbi: „Köszönet és vallomás” a díjátadón hangzott el.
Köszönet és vallomás
Néhány évvel ezelőtt azt olvastam egy amerikai irodalmár csapongó tanulmányában, hogy lassan véget érnek az emberiség nagy játékai: a költészet, a regényirodalom, a zeneművészet.
A szerző a maga igazolására azt bizonygatta, hogy Európa több száz éves, lenyűgöző festészete már régóta vergődik a valóság és a semmi között: szerepét lassan átveszik az eleven filmek, a televíziós műsorok reggeltől estig pergő képsorai. S a fölvilágosodás híres és önérzetes mondata helyett, hogy: Gondolkodom, tehát vagyok! Az emberiség egy újabb, de léhább mondatba kapaszkodik majd bele: Látok, tehát vagyok!
Mit jelent levetkőztetve ez a mondat?
Egy kopár jövőt jelent. Valami olyasmit, hogy a jövő emberének nem lesznek már gyönyörű és kínzó katarzisai, őt már csupán a túlélés gondolata foglalkoztatja. Még világosabban: az első kiűzetés után így jön el a második kiűzetés is!
Előlegként valamit már ebből is érezhetünk.
Idő hiányában sajnos, csak egyetlen ténnyel érvelhetek! Ki tudná közülünk megfejteni azt a barbár ellentmondást, hogy soha ennyi iskolát végzett s tanult ember nem élt a világon, mint ma, és még sohase volt olyan szánnivalóan alacsony az emberiség szellemi élete, mint korunkban?
Ez az ellentmondás elfogadhatatlan.
Elfogadhatatlan nagyban és kicsinyben is!
A mi hazai életünk is részese ennek az egyetemes katasztrófának. Ma már mindenki tudja, hogy az úgynevezett rendszerváltásunk nem sikerült.
Ebből szerintem egyetlen logikai lépés következhet: hozzá kell fognunk a második rendszerváltás megvalósításához.
De előbb meg kell tudni, hogy mi történik ma az országban. Föl kell fedeznünk újra Magyarországot, mint ahogy Trianon és 1956 után is föl kellett. A magyar írók, a társadalomtudósok, a történészek, a lélekgyógyászok, orvosok nagyobbik része szívesen vesz részt ebben a vállalkozásban.
Testestől-lelkestől készülök erre magam is. A ma kapott díj sokat segíthet ennek a szándéknak az elkezdésében és megvalósításában is.
Fölemelt fejjel köszönöm a kitüntetést!
- A hozzászóláshoz belépés szükséges