A Vaszary Kolos Kórház vezetői

Mint ismeretes, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvosigazgatója, Pák Gábor főorvos úr, és gazdasági igazgatója Stróbl József, benyújtotta lemondását a kórház főigazgatójának. Ezt követően Sólyom Olimpia írásban értesítette a tulajdonos önkormányzatot, hogy december 31-i hatállyal megválik posztjától. Pályázat íródott ki az intézmény vezetésére. Az alábbiakban röviden áttekintjük a több mint 100 éves Kórház eddigi vezetőinek kinevezését.

Az esztergomi kórház a XIX. század végén a mai Simor János utca és a Terézia út által határolt területen működött. Mátray Ferenc az igazgató főorvos -1895-ben - lemondott, de ekkor már elhatározott volt egy új kórház építése. Az új vezető feladata volt az új kórház felépítésének szakmai irányítása is. A város pályázatot írt ki a kórház vezetői állására. 6 pályázó adta be iratait a város Egészségügyi Bizottságához. A 6 közül 3 esztergomi volt: Fődi Emil, Horacsek Gyula és Vándor Ödön. A „külsősök” közül Gönczy Béla Budapestről, Matollay Károly Homonnáról és Seyler Emil Nagykanizsáról pályázott. A 12 tagú Bizottság titkos szavazással első helyen Fődi Emilt, másodikként Horacsek Gyulát, és harmadikként Vándor Ödönt javasolta. A kinevező Andrássy János alispán volt, aki Lipthay János megyei főorvos javaslatára Gönczy Bélát nevezte ki. 1896. április 5-én a kórházigazgatói posztra.
Az idő az alispán döntésének helyességét igazolta! Gönczy Béla május 16-án érkezett Esztergomba és 20-án vette át a kórház vezetését Vándor Ödöntől.

Gönczy Béla 1933-ban súlyosan megbetegedett, a város 40 évet meghaladó munka után 100 %-os nyugdíjat biztosított neki és pályázatot írtak ki az igazgatói állásra. A határidőig március 15.-ig 6 pályamű érkezett. Az ezen túl érkező 7. pályázót már nem vették számításba. Az Egészségügyi bizottság tekintette át a jelöltek beadványait. Jó híre volt a Kolos kórháznak, hisz az ország különböző pontjairól, Pécstől, Debrecenig voltak jelentkezők. 6 pályázó közül 2 volt esztergomi: Hamza József , aki 23 éve dolgozott a Kolos kórházban, és sokszor helyettesítette Gönczy Bélát, és Eggenhofer Béla, aki 33 évesen pályázott
Az utóbbi mellett szólt, hogy családja részt vett id. Eggenhofer József révén a Kolos kórház megteremtésében, keresztapja pedig Gönczy Béla volt. Mindezen túl, szakmai eredményei alapján az egyik korabeli vélemény szerint neki köszönhető, hogy a „párkányi járás legalább sebészi tekintetben ismét Magyarországhoz tartozik.”
Orsós Jenő 40 éves, a Debreceni Sebészeti Klinikáról vitéz Dániel Elemér 38 évesen Pécsről pályázott pályázott. Szőke Kálmán 31 évesen szeretett volna az esztergomi kórházba kerülni.
A 6. pályázó Laib Jenő a Szent László kórház fül-orr-gége alorvosa kellő sebészeti gyakorlattal nem bír, ezért eleve csökkentek az esélyei.

Hosszú vita alakult ki. Laikusoknak kellett dönteni. Döntésüket valószínűsíthetően orientálta az elterjedt vélemény, hogy a prímás biztosította Eggenhofer Bélát támogatásáról. Sajó Lajos megyei tiszti főorvos végül is Eggenhofer Béla mellett tette le a voksát. Amikor Brenner Antal és Szívós Waldvogel József is csatlakozott a főorvoshoz, eldőlni látszott a pályázat. Az alispán el is fogadta ezt az ajánlást és Eggenhofer Bélát kinevezte kórházigazgató főorvosnak.

1948. április 1-3 között a minisztérium rendkívüli vizsgálatot indított a kórházban. Ennek a vizsgálatnak előre eldöntött célja volt Eggenhofer Béla menesztése. Ő lett Esztergomban a koncepciós perek első áldozata.

1948 után a „Párt” adta az igazgatókat. Így lett Eggenhofer Béla utóda Szabó Zoltán a sebészeten és a kórházigazgatói poszton is. Rövid vezetői tevékenysége alatt a tényleges sebészeti munka döntő többségét Kovács Tibor alorvos végezte.

1950. április 1-től a városi tanácsban a Népfront által delegált tag Major György lett a kórház igazgatója, aki a szülészeti osztályt is vezette.
1953. október 27-én új igazgatót neveztek ki a kórház élére, Gartner István személyében, aki 1950 óta a laboratóriumot vezette.

1958. január 1-től Bárdy Károly szemész főorvos vette át a kórház vezetését. Ő a fővárosból került Szent István városába.

Bárdy Károlyt – miután Győrbe pályázta meg a szemészet osztályvezetését - az igazgatói székben - 1966-ban - Lélek István követte, aki ebben az évben megvédte kandidatúráját, és a belgyógyászat osztályvezető főorvosa volt.

Az esztergomi és a dorogi kórházak egyesülése 1970. november 1-én történt meg. Az egyesített intézmény új igazgatója Zsembery Dezső lett, aki ugyanakkor megtartotta korábbi funkcióját, a dorogi belgyógyászat osztályvezetését is. Nem sokáig igazgatta azonban a kórházat, hisz már júliusban bejelentette, hogy csak az év végéig vállalja ezt a feladatot. Megerősítette az elhatározását az a tény is, hogy ellentétbe került a korábbi igazgatóval. A Tanács VB december 22-i ülésén, érdemei elismerése mellett felmentették Zsembery Dezsőt a kórházigazgatói feladatok alól, természetesen meghagyva az osztályvezetői statusát.

1973. október 1-től, a kórház történetében először függetlenített igazgatót neveztek ki az intézmény élére, Erdős Zsigmond személyében. A meghirdetett az igazgatói állást a 9-n pályázták.
Az Egészségügyi Osztály Kisdéry József vezetésével, 3 pályázatot tartott érdemesnek az előterjesztésre. A 3 közül Erdős Zsigmond nyert.

1981-ben az akkori döntéshozók, úgy gondolták, hogy meg kell újítani a kórház vezetését, és Erdős Zsigmondot sem hosszabbították meg pozíciójában, és új pályázatot írtak ki a kórházigazgatói feladatokra. 4-en jelentkeztek: Gecsey Gyula a Váci Kórház-Rendelőintézet igazgató helyettese, Sík János a Péterffy Sándor utcai Kórház ortopéd szakorvosa, Unoka József az Országos Orvosszakértői Intézet Szervezési és Módszertani Osztályvezetője és Mersány Géza a Gödöllői Városi-Járási Egészségügyi Osztály vezetője.
1981. augusztus 15-től Mersány Géza lett az igazgató.

A „rendszerváltás” hajnalán a központilag hozott intézkedések érintették az egészségügyi intézetek vezetését is.
Belügy és népjóléti miniszteri rendeletben szabályozták a kérdést. Ennek megfelelően orvos-igazgatói munkakörre bármely 10 éves gyakorlattal rendelkező szakorvos pályázhatott. A kinevezéshez arra volt szükség, hogy a soron kívül összehívott főorvosi értekezlet, mely kibővült az intézmény szakorvosaival titkos, szavazással egyszerű többséget mondjon ki. Nem volt azonban azonos a lehetőség mindenki számára, hisz a korábban igazgató újraválasztásához, ha több mint 4 éve vezette már az intézményt, a főorvosok és a szakorvosok tanácsának megjelent tagjainak kétharmados egyetértése volt szükséges. Sőt, ha már 8 éve volt igazgató, akkor újraválasztásához a „kibővített főorvosi tanács létszáma kétharmadának egyetértése szükséges” – mondta ki a miniszteri rendelet. Ezen diszkriminatív határozat gyakorlatilag azt jelentette, hogy mindenhol új igazgatót kell választani. A Vaszary Kolos kórházban 5-en pályáztak, de Mersány Géza a korábbi vezető belátva a törvény presszióját pályázatát visszavonta.
A megmaradt 4 főorvos között 2 fordulóban dőlt el az igazgatói poszt sorsa. Magyarsóki Ferenc az Urológiai Osztály vezetője, Nemes Tamás a fertőző egykori főorvosa, volt országgyűlési képviselő, Tittmann János a psychiátria főorvosa, a Kamara elnöke, és Sinka Gábor korábbi igazgató helyettes szerette volna elnyerni Gönczy Béla egykori helyét. A szavazás során, október 2-án, Sinka Gábor kapott bizalmat.

Nem sokáig irányíthatta azonban a kórházat, súlyosan megbetegedett és 1992. április 30-án elhunyt.

Az új igazgatói állásra pályázatot írtak ki 1992. augusztus 15.-i határidővel, a döntést végül is az Önkormányzati testületben a szeptember 24-i ülésen hozták meg. Egy ad hoc bizottság vizsgálta a jelentkezőket. A bizottság elnöke Puszta Erzsébet államtitkár volt, tagja pedig Könözsy László polgármester, a 2 alpolgármester, Balogh Péter és Kund Ferenc, Nemes Tamás az ÁNTSZ főorvosa, Karcsú József a Kamara elnöke, és Antalics Mihály valamint Sólyom Olimpia képviselők. A 4 jelentkező közül egy főt magas életkora miatt nem hallgattak meg. Jákics és Kollár doktorok mellett Szontagh Csaba pályázott. Az ad hoc bizottság egyértelműen őt javasolta, így a Testület egyhangúlag Szontagh Csabát bízta meg az igazgatói teendőkkel 5 éves időtartamra. Ő lett a kórház történetének 12. igazgatója.

1999-re Szontagh Csaba felmérte, hogy elfogytak - minden szinten - a támogatói, és a legfelsőbb vezetés nem vele képzeli el a kórház konszolidálását. Felajánlotta lemondását, melyet a szeptember 30-i megyegyűlésen elfogadtak.

Az igazgató pályázatra meglepően sokan 11-en nyújtották be pályázatukat. Mindannyiukat meghallgatta a megyei Egészségügyi Bizottság és egy külön e célra létrehozott ad hoc bizottság is.5-en voltak helybeliek: Pák Gábor, Berbik István, Varga Győző, Osvai László főorvosok, és Sólyom Olimpia adjunctus, Molnár Mihály Orosházáról, Nagyné Nagy Katalin Érdről, Marczell Mihály Kistarcsáról, AbaházyJ. Attila, Dévényi Ferenc és Heidt Edit Budapestről pályázott .
Az Egészségügyi Bizottság Osvai Lászlót, az ad hoc bizottság pedig 2 jelöltet tartott alkalmasnak: „A” változat szerint Osvai Lászlót, „B” változat szerint Sólyom Olimpiát.
A döntés előzetes egyeztetések után 2000. január 27-én született meg. A Vaszary Kolos Kórház új igazgatója 29:18 arányban Sólyom Olimpia lett.

Osvai László dr.