A Gönczy Béla díj kitüntettje: dr. Zsembery Dezső főorvos úr

A Vaszary Kolos Kórház Semmelweis-napi ünnepségén került átadásra a Város által alapított dr. Gönczy Béla díj, „Esztergomiak gyógyításáért”- kitüntetés, melynek 2008. évi díjazottja Dr. Zsembery Dezső ny. osztályvezető főorvos, kórházigazgató.
Dr. Pák Gábor orvosigazgató méltatását közöljük az alábbiakban.

1928-ban született, vasutas családban, majd a kor szokásainak megfelelően, érettségit követően a vasútnál helyezkedett el. Édesapja a „Rákosi vonat”-ot is több alkalommal vontatta – mozdonyvezető volt –, ebből adódni látszott, hogy Dezső életútja a biztos megélhetést nyújtó Államvasutaknál fog folytatódni.

Ő másra vágyott. A sikeres egyetemi felvételi után 1954-ben, abban az évben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, amikor a végzett orvosok egy központi döntés alapján nem kaphattak doktori címet. A vonat helyett a „tuja” ütközőin utazott munkahelyére, a MÁV Kórházba, ahol belgyógyászként a későbbi nagyhírű Szilágyi Professzor társaként endokrinológiai és gasztroenterológiai tanulmányokat folytatott.

Az ’56-os szabadságharc alatt a MÁV Kórház munkástanácsának tagja volt, ez megpecsételte és egyben meghatározta további szakmai karrierjét, ’57-ben egy alföldi körzetben találta magát. Pár hónap „igen szórakoztató munka” után 1958-tól már a dorogi kórház belgyógyászati osztályán vizitelt, mely környék betegeinek ellátását mai napig szívügyének tekinti.

1958-ban pályázta meg a dorogi belgyógyászatra kiírt állást, mely abban az időben központi célként a bányavidék egészségügyének fejlesztése – címén lehetővé tette az elbocsájtást követően is az elhelyezkedést. Gyorsan haladt előre a ranglétrán, 1967-ben belgyógyász főorvos, majd a dorogi kórház igazgatójává nevezték ki, és ő lett 1970-ben az esztergomi és dorogi kórházak egyesítésekor a közös kórház első igazgatója. Ez a megbízás 72. december 31-ig, lemondásáig szólt.

Szakmai pályafutását az általános belgyógyászat mellett a gasztroenterológia és a nefrológia fémjelezte, aktív pályájának utolsó harmadában reumatológiai érdeklődés került előtérbe. Kórházegyesítő munkája kapcsán ő vetette fel elsőként az esztergomi és dorogi kórházak párhuzamosságainak megszüntetését és ekkor indult el az a kórházi reform folyamat – a profilok tisztítása – mely az utóbbi 20 évben a jelenlegi status quo kialakulásához vezetett. A kórházak belgyógyászati osztályai profilokat kaptak, esztergomi ténykedése során átalakult a kórház mosodája, felépült a gazdasági hivatal, és lerakta alapjait egy új nőgyógyászati épülettömb kialakításának. Saját szakmája mellett nagy teret szentelt a laboratórium, a sebészet, az urológia feltételrendszerének javítására, külső források bevonásával. A röntgen osztályra vonatkozó elképzeléseinek realizálását csak az 1972. december 31-én megszűnt megbízatása akadályozta meg.

Szakmai tevékenysége mellett nagy gondot fordított fiatalok nevelésére, pályára állítására, az Esztergomi Orvosnapok, a Dunántúli Belgyógyász Társaság Esztergomi Vándorgyűléseinek megszervezésére, majd egy alkalommal a Magyar Reumatológus Társaság országos konferenciáját is sikerült a városba hoznia. Az esztergomi kórház 5 osztályvezető főorvosát köszönheti a dorogi nevelő munka eredményeként: dr. Szontagh Csaba, dr. Gréger Ottília, dr. Dávid Dezső, dr. Trexler Ilona és jómagam kerültünk vezető pozícióba. Sternumot pungált, centrális vénát szúrt.

Volt kórházigazgató, egyesített kórházakat, 55 éves korában szakvizsgázott reumatológiából, iskolát teremtett, igazságos, barátságos, jó humorú légkörben dolgozott munkatársaival.
Mindannyiunk örömére a járóbeteg-ellátásban ma is reumatológusként aktívan vesz részt, közel 80. születésnapjához.

Amikor 1993 decemberében átadta a belgyógyászati osztályvezetés stafétabotját, már tudta, hogy mit fog csinálni az elkövetkezendő időszakban. Az eltelt 15 év alatt, miközben a szakmától nem szakadt el, sok időt szentelt hobbyjának, a képzőművészetnek. Kezdetben az Esztergom környéki, Esztergom megyei kötődésű művészek anyagát dolgozta fel. Nem csak az alkotások érdekelték, hanem azok háttere is, így a festők, grafikusok életéről szóló dokumentumokat is felkutatta. Hat könyvet és több katalógust készített. A művek Rauscher György, Koszkol Jenő, Einczinger Ferenc életútját és alkotásait mutatták be, 2000-ben a „Gyűjtő önarcképe”, majd az „Orvosportrék”, majd 3 évvel később Vechner Tibor elismerve Zsembery Dezső művészettörténeti tevékenységét „Grafikák a Zsembery gyűjteményből” rendezett bemutatást és kiállítást.
2004-ben a Kultúra pártfogója címet vehette át a művelődési minisztertől.

Autó- és hölgy-imádata legendás volt – közel 40 éves korában nősült… A sorrend nem biztos, hogy pontos.
Az ’50-es évek végén még divat volt, hogy a frissen munkába lépő kórházi orvosok vizitbe mentek a település körzeti orvosaihoz. Így édesapámat is meglátogatta. Serdülőként rácsodálkoztam udvarunkban álló Fiat csodára, melynek műszerfalán ledér hölgyek kivágott képei virítottak. Az indexre egy vetkőzős golyóstoll volt akasztva, mely kanyarodáskor forgó mozgást végezve különböző testrészeket hagyott fedetlenül. Ekkor ismertem meg 12 évesen, hegedűtokkal a kezemben – orromat a szélvédőre nyomva – leendő főnökömet. Aki mindig sztetoszkópot használt, és a fizikális vizsgálatot, és az anamnézist favorizálta az eszközös arzenállal szemben. Sokan vagyunk, akik hálásak lehetünk a sorsnak, hogy Ő alatta dolgozhattunk, és tanítványai lehettünk.

Esztergom Város Önkormányzat Közjóléti Bizottság Elnöke dr. Osvai László főorvos úr javaslatára, előterjesztésére egyhangúan, szavazással döntött arról, hogy 2008-ban a Dr. Gönczy Béla díj az „Esztergomiak gyógyításáért” kitüntetést dr. Zsembery Dezsőnek javasolja átadni, közelgő 80. születésnapja alkalmából. A Város Képviselőtestülete ezen javaslatot teljes egységben elfogadta, és határozatot hozott annak idei Semmelweis napi ünnepség keretében való átadásáról.

dr. Zsembery Dezső a díjra érdemesült, mert;

• lerakta orvosszakmai munkásságával a kórházegyesítő alapokat, mely a ’70-es években jelentősen előremutató tettnek számított
• példamutató orvosnevelői munkásságával sokat tett a térség és Esztergom város orvosi ellátásának biztosítása érdekében
• öregbítette a város hírnevét új szakmák meghonosításával, a nefrológia, a gasztroenterológia és a reumatológia vonatkozásában
• úttörő munkásságot fejtett ki a kórházi működés érdekében, egyéb források bevonására, felkutatására, azok fejlesztési elképzelések érdekében való igénybevételére
• szakmai tevékenységét befejezvén műgyűjtőként kiemelkedő szerepet játszott az esztergomi és város környéki művészek munkáinak rendszerezése, kiállítás alá való rendezése, katalogizálása és monográfiában való megjelentetése érdekében.

Dr. Pák Gábor

Tekintsék meg képeinket!