Bizalomvesztés és pénzügyi veszteségek

Testületi vita az esztergomi kórházról

Visszaélt az önkormányzat bizalmával az esztergomi kórház gazdasági vezetése – összegezte a csütörtöki testületi ülés első napirendjét Meggyes Tamás polgármester. A Vaszary Kolos Kórház főigazgatója, Sólyom Olimpia másfél évvel ezelőtt még arról számolt be, a kórház az önkormányzat hathatós anyagi támogatásával és egy jól átgondolt ésszerűsítési program segítségével megőrizte az esztergomi és környékbeli települések ellátásához szükséges magas szakmai színvonalát, anélkül, hogy leépítésekre lett volna szükség, sőt fejlődés, fejlesztés vette kezdetét a nagymúltú intézményben. A főigazgató akkor arról adott tájékoztatót, hogy mindez a kórház adósságmentes állapotának és gazdasági stabilitásának megőrzésével sikerült. Ez utóbbi mondatból azonban, sajnos, semmi sem igaz.

A következmények nem sújthatják a dolgozókat és a betegeket

A polgármester az ülésen elmondta: a vizsgálat során feltárt hiányosságok és súlyos problémák következményei semmiképpen sem hárulhatnak a kórház dolgozóira, az orvosokra, szakápolókra, ápolókra, a Vaszary személyi állományára. A kórház orvosigazgatójához, dr. Pák Gábor főorvoshoz szólva kiemelte: az ő és a dolgozók tisztes szakmai helytállása, gyakran a teherbírás határain túlmenő teljesítménye volt az, ami az intézmény ellátómunkáját és annak színvonalát szavatolta. A polgármester hozzátette: a pénzügyi-gazdálkodási vita nem megy a kórház ellátómunkájának a rovására, sem a dolgozók bőrére. Őket a legmagasabb elismerés és hála illeti azért, hogy a magyar egészségügy tönkretett állapotában is helyt állnak. Nem menti fel az ország ellátórendszereit legyilkoló kormányzatot, amiért emberek halnak meg, válnak súlyos és nehezen gyógyuló betegségek áldozataivá. Esztergom nem akar kevesebbet költeni gyógyszerekre, kórházi étkezésre.

Dr. Pák Gábor orvosigazgató nem lehet bűnbak

Ugyanez mondható el arról a szakmai irányítóról, Pák főorvosról, aki a távollévő gazdasági irányítók helyett az ülésen úgy vállalta magára a rossz döntéseket és milliós károkért való felelősséget, hogy semmi köze nem volt azok bekövetkezésében, és szakmai igazgatói tevékenységét a legnagyobb tisztességgel és tudással végezte. Ezért Meggyes Tamás polgármester, ahogy a képviselők túlnyomó többsége is, a csütörtökön folytatott vita legsajnálatosabb következményének tartaná, ha az orvosigazgató vállalná magára lemondásával a hibás döntések felelősségét.

2007: a vizsgálat megkezdődik – nincs „politikai menedékjog”

A kórház a 2000 körül előállt csőd- és megszüntetés-közeli helyzetből egy tudatosan és fegyelmezetten végrehajtott konszolidációs program eredményeként nemcsak kilábalt, de megőrizte az ellátás teljes spektrumát, minden szolgáltatását, dolgozóinak jelentős részét. A később bekövetkezett esztelen szabaddemokrata „reform” kezdetén stabil, jó gazdasági állapotokról, megszűnt adósságról szóltak a kórházigazgató beszámolói. Ám az önkormányzat több képviselője, Nyíri Attila, Winkfein Csaba és dr. Varga Győző tavaly jelezték: az optimizmus talán indokolatlan. Vizsgálatot javasoltak, áttekinteni a kórház adósságának tényleges helyzetét, mennyiségét, másrészt az intézményvezető szerint kiváló rekonstrukciós program utáni működését. Egyben kérték, ha a vizsgálat beigazolja azt a sejtésüket, hogy nincs minden rendben az intézményben, semmiképpen sem maradhat el a felelősségre vonás sem. A vizsgálatokról szóló ülésen Meggyes Tamás kénytelen volt figyelmeztetni a kezdeményezőket: most nem szabad politikai érdekekből elmismásolni a kórházvezetők felelősségét. Most, amikor a sejtések egy része beigazolódott, most, amikor a tulajdonos által kért intézkedéseket a kórház-főigazgató nagyrészt nem hajtja végre, nem menekíthetik ki a kötelességek alól, hiszen akkor éppen a feltárt eddigi hibák ismétlődnének a kórházban.
Márpedig ennek megakadályozása párthovatartozástól és politikai szimpátiáktól függetlenül minden esztergomi döntéshozó közös érdeke.

Az első biztosi korszak – próbálkozás és kudarc

Az intézménybe 2007-ben önkormányzati biztost nevezett ki a képviselő-testület. A vizsgálatok, helyzetfelmérés megkezdődött, a biztos hamarosan megfogalmazta javaslatait. Cselekvési terv készült, valamint beszámolók az egyes feltárt problémákról, amit a képviselők rendszeresen megtárgyaltak.
A biztos munkája volt az alapja annak, hogy a napvilágra került 600 milliós adósságállományból mára 200 milliót már sikerült –egy újabb biztosnak köszönhetően– lefaragni.
A biztos munkája és személye ellen a főigazgató kifogást emelt, és 2007 őszén választás elé állította a városvezetést: vagy megszűnik a biztos mandátuma, vagy leköszön a Vaszary éléről. Akkor az önkormányzat úgy döntött, a főigazgató marad. A biztos helyét tanácsadó vette át, aki szintén havonta számolt be a képviselő-testület előtt. A döntés oka az volt, hogy még éltek a korábbi együttműködés emlékei, valamint azt, hogy feltételezték: a kórházi menedzsment megfelelő ellenőrzéssel és határozott önkormányzati utasítások szerint képes és hajlandó folytatni a biztos javasolta változtatásokat.

A főigazgató az utasítások több mint felét nem hajtotta végre

Nos ez utóbbi feltételezés nem igazolódott be. Sólyom Olimpia főigazgató az idők során kapott 17 utasításból, amit a tulajdonos esztergomi önkormányzat képviselői határozattal fogadtak el, mindössze 3-at hajtott végre, 9-et egyáltalán nem. 5 olyan utasítás volt, amiről azt állíthatjuk: félig-meddig teljesült, a 9 végre nem hajtottból pedig 6-ot az önkormányzat kénytelen volt az időközben kinevezett új biztos hatáskörébe utalni.
Az új biztos kinevezését csak részben indokolta a végrehajtatlan utasítások sokasága. Időközben kiderült ugyanis: nemcsak a vizsgálatok kezdetén napvilágra került 600 milliós adósság nyomja a kórház-főigazgató és a gazdasági stáb lelkiismeretét. Az optimista beszámolókat hidegzuhany követte a vizsgálat megindulásakor. Az önkormányzatnak azzal kellett szembesülnie, hogy különböző átkönyvelésekkel, számviteli szemfényvesztéssel, a lejárt határidejű tartozások bűvészeket megszégyenítő „kezelésével”, „apró trükkök százaival”, amiről nem tudott a városvezetés, 600 millió forintos tartozást tüntetett el a kórházirányítás.

A titkok kórháza? – milliárdos bukás a beruházáson

Emellett fény derült arra, hogy a magánerős beruházásban épült mozgásszervi rehabilitációs blokk az önkormányzatnak nem „nulla forint ráfordításába” kerül, ahogy azt a kórházi menedzsment ígérte, hanem 10 év alatt 120-150 millió forintnyi kiadást igényel. Az építkezés előkészítése és indulásakor a helyhatóság bizalmát (éppen a sikeresnek tűnő konszolidáció miatt) élvező főigazgató és gazdasági vezetői nem mutatták be a megvalósíthatósági tanulmányt. Amikor az önkormányzat „áldását adta” a kórházi vezetők szerint semmiféle „városi pénzbe” nem kerülő üzletre, még nem lehetett sejteni, hogy a gyanús jelek felbukkanásakor sem az egészségügyi intézmény vezetői, sem a beruházó cég, sem a pénzeket biztosító hitelintézet nem lesznek hajlandóak bemutatni a megvalósíthatósági tanulmányt sem az önkormányzatnak, sem a létrehozott eseti bizottságnak. Ezt a vita során a bizottság elnöke, Mihályi László is alátámasztotta nyilatkozatával.
Amikor mindez tudomására jutott, nevezett ki újra biztost az önkormányzat a kórházba.

Önkormányzati biztos 2. – fény derül az előnytelen üzletekre

A biztos működése további veszteséges üzleteket, felesleges kifizetéseket és hiányosságokat hozott a felszínre. Az utóbbiakkal boldogulnak a legkönnyebben, hiszen a kontroling-rendszer hiányát vagy hiányosságait arra felkészült szakemberek hamar pótolhatják, kijavíthatják. De a rendszer hiányából eredő felesleges kifizetések, pazarlás számon kérendő.
Hátránya származott a kórháznak abból az előnyösnek indult üzletből, amivel a hőellátási rendszert a korábbi koncessziós szerződéssel rendelkező szolgáltatóéról egy új, olcsóbb ajánlattal jelentkező cég gázmotorjára állították át. Az új partner azt is vállalta, hogy a kórház havi kétmillió forintos koncessziós kötelezettségét, amivel a régi cégnek adósa maradt, átvállalja. Ez az „átvállalás” azonban papíron maradt, nem történt meg.
150 milliós veszteséget okozott az is, hogy bár 2006-tól a korábbi átalánydíj helyett a valóban felhasznált hőmennyiség alapján, mérés szerint fizetett a Vaszary, „tévedésből” kiutalták a szolgáltatónak a havi átalány összegét is. Tehát a havi kétmilliós átvállalás helyett annak többszörösét kapta meg az új szolgáltató.

Folyamatos pazarlás – a csapokat el kell zárni…

A fűtéssel kapcsolatos negyedik probléma az volt, hogy ugyanaz a cég kezeli a hőelosztó központot, amelyik a távhőt szolgáltatja. Ezért éppen abban volt érdekelt, hogy ne takarékoskodjon az átmenő forró vízzel, hanem éppen „túlfűtse” a kórházi rendszert. Ennek veszteségeit egyelőre még nem állapították meg.
Végül a testületi ülésen olyan apróságokkal is szembesítették a vizsgálódó képviselőket, hogy a kórház, miközben sorra derülnek ki a hiányosságok, súlyos anyagi veszteségek, 2,5 millió forintot fizetett ki önmaga reklámozására, sőt erre a feladatra 600 ezer forintért sajtóreferenst is szerződtetett.

A képviselő-testület éppen azért tartott nyílt ülést a kérdésről, hogy ne színfalak mögötti alkudozásnak tűnjenek a vizsgálat eredményei és az azok alapján meghozott döntések.