„Beletörődtek!”

2008. március 1. - Hídlap 27. szám

Egyetlen mondatra szeretnék reagálni ezen a héten, elismerve, hogy ez kiragadott mondat egy gondolatsorból. „A szakpolitikus szerint a vizitdíj beszedése már megszokottá vált, „a lakosság jelentős része beletörődött”, kialakultak a beszedési mechanizmusok, így már nem jelent problémát a beszedése.”

/ Schvarcz Tibor, Hídlap VI. évf. 7.sz. 2008. február 23. /

 

 


Beletörődtünk?! Beletörődtünk!?

Vannak dolgok, amibe bele kell törődnünk. Ilyen például szeretteink halála, vagy az idő múlása. Abba kell beletörődnünk, amin nem tudunk változtatni. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj nem ez a kategória! Ezeket néhány tollvonással ( 3 igen! ) el tudjuk törölni! Kis lépés ez azon az úton, aminek a vége az, hogy semmibe se szabad beletörődni, mindent meg lehet jobbítani, mindent meg lehet változtatni.

A megszokás, a beletörődés a sehova se vezető út. Ha ezt az utat választjuk, lehajtott fejű, meggörbült gerincű emberek leszünk.

„ A megszokás megfojtja az embert, elfordítja az igazságtól, eltéríti az élettől…”

Ha igaz, hogy megszoktuk, beletörődtünk, ne menjünk el a népszavazásra március 9-én. A változtatás a jobbítás szándéka viszont 4 igent jelent!

Schvarcz Tibor úrnak pedig azt indítványozom, olvassa el elmélyülten újra Illyés Gyula Nem menekülhetsz című versét!

 

Dr. Osvai László
képviselő
Fidesz-KDNP

Hozzászólások

Reflexió

Jónás László kollegám, a helyi MDF vezetője is leírta véleményét a kórházi napidíjról a Hídlap március 1-i számában. Nem akarok vitatkozni vele, de szeretnék reagálni utolsó mondatára: "Politikusként, a kérdés felvételét nagy mellénnyel helyeslő társaim miatt is, szégyellem magam orvosénem előtt."
El kéne döntened kedves Laci, hogy Tachy Ádám vagy Komáromi Zoltán miatt szégyenkezik orvos és politikus éned!
Most igent vagy nemet kell mondani! "A langyosokat kiköpi az Úr!"

A hídlapi nyílatkozathoz

.

T. Osvai úr!
A gyorsítással kapcsolatban jutott eszembe, ugyan mi az az ok, amely akadályozza a testületet a saját maga által kidolgozott és az önkormányzati választásokon győzelemre vitt programjukat a lehető leggyorsabban, végrehajtsák. Nem értem a dolgot. Én eddig abból indultam ki, hogy egy hazugságmentes párt szimpatizánsai nem járnak el úgy, hogy megígérnek valamit, és az ígéretüket csak ímmel-ámmal teljesítik. Komolyan kérdezem Önt, nem az-e az elvárható egy választott testülettől, amelyiknek egyébként kényelmes többsége van, hogy a leghatékonyabb munkát végezze? A helyi önkormányzati választáskor nem erre kapták meg a felhatalmazást? Mi az Ön véleménye erről a kritikáról?
Apropó kritika. Önök nehezményezik, hogy sokan csak bíráló szavakat mondanak munkájukkal kapcsolatban. De tisztelt Képviselő úr! A munka, amit Ön végez, ezzel jár. Ezt be kell vállalni. Szeretném azonban azt is kifejezésre juttatni, hogy én nem azért bírálom önöket, mert pártpolitikai oldalról közelítek a működésükhöz. Nem. Még akkor sem, ha ezt Önök egyfolytában mondogatják. Mondok példát.
Amikor a Szent István helyéről, illetve elhelyezéséről volt vita a városban, akkor Önök ahelyett, hogy beismernék tévedésüket vagy hibájukat, ami miatt a tanév a gimnáziumban késve indult, megsértődtek. Ugyan miért? A törvények szerint az iskola működtetése önkormányzati feladat, jelen esetben. Az, hogy az épület (akár az ideiglenes, akár a végleges) nem készült el, kizárólag az önkormányzat felelőssége. Az időpontot, mikorra költözni kell, évekkel előbb ismerték, mégsem „gyorsítottak”, pedig a gimnázium „népe” elég sűrűn kérte ezt önöktől. Mégsem tettek meg mindent a zökkenőmentes átmenetért. Amikor pedig mindez kiderült, Önök nem elnézést kértek a polgároktól a mulasztásuk miatt, hanem azt kezdték el mondogatni, hogy minden szülő, aki számon kéri önöket, politikai marionettfigura. Már ne is haragudjon, de nem az lett volna a tisztességesebb, ha az említett esetben a képviselőtestület elnézést kér a csúszásért? Ha Önök kiállnak a szülők és az iskola elé, és azt mondják, hogy kérik a megértésüket, állítom, semmi, de semmi szó nem érte volna a testületet, legfeljebb annyi, hogy megkérdezik, mikor lesz végleges helye a giminek. El lehetetett volna sorolni a nehézségeiket is, de Önök e helyett vádaskodni kezdtek és felmentették az igazgatót. Felmentették annak ellenére, hogy a feladatát ő elvégezte, tájékoztatott és mentegette az önkormányzatot a szülők előtt. Felmentették (többek között Ön is), pedig a feladatot, a munkát Önök nem végezték el időben. Tessék mondani, miért nem „gyorsítottak”?
Ha pedig most a polgárok a „gyorsítás”-t megszavazzák, akkor milyen mértékű lesz az? Az eddigi (mondjuk 10-15%-os) teljesítményüket felemelik 30%-ra? Vagy a 80%-osat 100%-ra? Esetleg a 100%-ot teljesítik túl? Milyen mértékben és mi módon? No tetszik látni, szerintem nem kell pártkatonának lenni ahhoz, hogy bírálni merészeljen valaki. Ugyanis én még nem olvastam a városháza működési szabályai között, Madách Imre szavait, miszerint „csak dicséret illet meg, nem bírálat.” Most pedig még egyszer megkérdezem, ki akadályozza meg azt, hogy az önkormányzat gyorsítsa a munkáját, ha már az eddig nem volt elég hatékony? Miért kell ezt nekem megnépszavazni? Nem ezért választottuk meg Önöket négy éve?
Van még egy javaslatom: én szívesen felsorolok néhány pozitív dolgot a munkájukkal kapcsolatban, ha Ön is hajlandó felsorolni néhányat a saját hibáikból és megnevezi azoknak az okát.
Tisztelettel: Zsákovits Ferenc