Egy hír margójára

Hídlap címoldal2008. január 26. - Hídlap 22. szám

Országos napilap sokadik oldaláról szeretnék egy hírt idézni:
„Már csak egy ember ismeri a dura nyelvet.” A Nepálban élő kisebbség - 2001-ben még 5169-en voltak - közül már csak egy 82 éves asszony „ismeri a dura dalokat, és ápolja népe szokásait, hagyományait, de az idős asszony már családtagjaival sem tud szót érteni az anyanyelvén.”

 

 


Eszembe jutnak a magyar demográfiai adatok, és ha csak körülnézünk magunk körül, látjuk, tapasztaljuk, milyen átalakuláson megy keresztül a magyar nyelv.

Miről is énekel Cseh Tamás, Születtem Magyarországon című dalában...? „Hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul. Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?”

Miért írok erről egy képviselői hozzászólásban?

A Testület legutóbbi ülésén az egyik előterjesztés a nagycsaládosok számára biztosított parkolási kedvezményről szólt. Esztergomban ez a Szent Miklós Alap szellemiségét követve természetesnek tűnhet. Mégis volt vita! Az előterjesztést a helyi MDF vezetője diszkriminatívnak ítélte, és ellenezte. Döbbenten ültem, és szólni sem tudtam. Kollégám, szülész-nőgyógyász képviselőtársam egyedüliként ellenezte, és nem szavazta meg az új rendeletet!

Végtelenül szomorúvá tett ez a szavazás.

Valami itt tényleg korcsosul. Miden képviselői gombnyomással hozzájárulhatunk ehhez, vagy tehetünk ellene.

 

Osvai László dr.

Hozzászólások

Egy másik képviselői hozzászólás!

Igazságosság, szolidaritás, egyenlő jogok, egyenlő teherviselés – egyesek szerint ma feláldozható közhelyek.
Populizmus, szavazatmaximálás, pártérdek – ezek ma némely nagypárt slágerértékei.

Adni. No, persze a máséból, legalábbis a közösből, nagyon könnyű, igazán lehengerlő gesztus. Megmagyarázni, elfogadtatni, hogy a dolgok ingyen nincsenek, a kevésből nem lehet osztályon felüli ellátást biztosítani, a pénzt a polgároknál hagyni, hogy maguk dönthessék el, mire akarnak fizetni, a kevéske eloszthatónál a valódi rászorultságot vizsgálni – nos, ezek valóban nem népszerű, nem szavazatszerző, nehéz feladatok.

Osvai László fideszes képviselőtársam az előző lapszámban kifogásolta „nem” szavazatomat, amit a három és több gyermeket nevelők éves parkolási bérlet kedvezményére adtam.
Emlékeztetnék egy kis latin mesére, melyben a róka bőségesen megvendégelte a gólyát, csak a gólya nem tudta felvenni a lapos tálból az ínyenc falatokat.
Könnyű, népszerű lett volna igennel szavaznom. Nem tettem, mert az így adott „kedvezmény” a nagycsaládosok számára alig hozzáférhető, mivel a valóban rászoruló részük nem rendelkezik autóval, és ha mégis, akkor sem engedheti meg magának, hogy a mégoly kedvezményes, de éves parkolójegyet megvegye. Így adunk is, meg nem is, lapos tálból! Ügyes taktika!

A pozitív diszkrimináció is rossz üzenet, mivel embereket állít szembe egymással. Nagycsaládot a két gyerekét egyedül nevelővel, a gyermekeiket már tisztességben felnevelő kisnyugdíjas idősekkel, a végletekig kiszipolyozott kisvállalkozókkal, a fiatal házasokkal, a kórház körül önhibájukon kívül órákon át parkoló betegekkel. Ők fizetik be az adókat, többek között telek-, ingatlan-, kommunális és iparűzési adót. Mi kedvezményeket csak az ő adóforintjaikból adhatunk. Ha többet hagynánk náluk, jobban gondoskodhatnának magukról.
Teljes szívvel szavazok meg minden előterjesztést, mely a valóban elesetteket támogatja, valóban a jövő generáció érdekeit szolgálja, és nem a népszerűségi mutató emelése az elsődleges célja. Nagy lelkesedéssel szavaznám meg az országos és megyei támogatású ösztöndíj-programot, a Bursa Hungaricát, melyet a legszegényebb falvak is támogatnak, mivel tudják, hogy a legnagyobb érték a kiművelt emberfő. Városunk hat éve nem támogatja főiskolásait. Boldogan nyomnám meg az igen gombot, ha a panel-program városi önrészére végre komoly összeget áldoznánk. A panelházban lakó nagy valószínűséggel rászorul, huzatos lakásában a támogatásra, mikor saját pénzét is áldozva igyekszik csökkenteni az energiafelhasználást és védeni a környezetet. De a panelprogramot kezdetétől nem támogatja önkormányzatunk.
Egyben egyetértünk, Képviselő Úr. Engem is szomorúvá tett a szavazás. Tényleg valami korcsosul – a véleményünkért, értékeink mellett való kiállás, amely néha a népszerűségünk rovására is mehet.
Van egy nyelv, melyet ma még sokan beszélnek, de már senkinek nem az anyanyelve. Ez a nyelv a latin. Nem a polgárok fogytak el, hanem a tisztesség, a bátor kiállás és a demokrácia a Római Birodalomból, a latin nyelv pedig halott.

Dr. Jónás László
képviselő, MDF

Reflexió

Megszólíttattam, ezért szeretnék reagálni képviselőtársam írására. Neki 3x akkora terjedelem járt a Hídlapban, a szigorú szerkesztőtől, mint más városatyáknak! Itt sem akarom hosszúra nyújtani a mondanivalómat! - "Sapienti sat" - hogy egy holt nyelvből idézzek. De a lényegre!
Kedves Laci!
..." a dolgok ingyen nincsenek" - ez egy SZDSZ-es szlogen
..." a kevéske eloszthatóságnál a valódi rászorultságot vizsgálni" -MSZP-s jelszó
El kéne már döntened Laci, hol állsz! Az utóbbi időben írásos és szóbeli megnyilvánulásaidból az derül ki, hogy zavarban vagy.
Tudod, a Szent Miklós Program lényege a jövő támogatása, ha úgy tetszik: a jövőnkbe vetett optimizmus. Igen a te megfogalmazásod szerint pozitív diszkrimináció.
Aki ezt a Programot rossz üzenetnek tekinti, vagy akarja másokkal tekintetni, az nem hibát, hanem bűnt követ el. Egyéni politikai ambícióból, egy egyre jobban kiszélesedő, példaértékű Esztergomból kiindult kezdeményezést támadni: árulás!
Mi a lényeg, hogy a közösség érdekében megvalósuljon egy elismerést érdemlő kezdeményezés, vagy az, hogy az általad nagyszerűnek ítélt ötletek kapjanak teret? / Melyek egyébként később beépülhetnek az említett programba /.
Én nem akartam és nem is akarok a város vezetője lenni, de az a célom, hogy minden általam pozitívnak ítélt kezdeményezést támogassak.
Ki, kit állít szembe egymással az tényleg nagy kérdés. Írásaiddal az utóbbi időben azt bizonyítod: nagy megosztó vagy!
"Nem a polgárok fogytak el, hanem a tisztesség, a bátor kiállás és a demokrácia a Római Birodalomból" - írod.
Ha ezt lefordítom, azt jelenti: "mi", akik létrehoztuk a Szent Miklós Programot, melynek egy kis eleme a hivatkozott parkolási kedvezmény - adunk is meg nem is a lapos tálból?!!! - híján vagyunk a tisztességnek, a bátor kiállásnak és nem a demokráciát erősítjük!
Ezt a feladatot te és a pártod látja el!?
Mi vagyunk a demagóg populisták, akik látszat kedvezményeket adnak?!
Mi azt akarjuk, hogy "maradjon minden úgy, ahogy van" - írod egy másik helyen!
Ti és az ellenzék ( MSZP és SZDSZ ) vagytok az Esztergomot felemelő új erő?!
Ti képviselitek a jobbító szándékot?!
Mi vágunk ki minden fát?!
Kedves Laci! Tényleg döntsd már el, hol állsz:
Ajánlok például egy tükröt. Jól nézz bele!
Ha egy kicsit szégyenkezel, nincs még nagy baj!

..." a dolgok ingyen

..." a dolgok ingyen nincsenek" - ez egy SZDSZ-es szlogen

És ez sajnos jelenlegi társadalmi beállítottságunk egyik alapigazsága. Amit véletlenül csak az SZDSZ emleget fennhangon. Mivel étel nincs ingyen,és anélkül éhenhalunk. A lakás sincs ingyen, és fedél nélkül megbetegszünk szellemben előbb, mint fizikumban és ugyanúgy meghalunk. Vitatkozhatunk ezzel és fabrikálhatunk mesterséges rendszereket amik mindenkit jóllakatnak a földön és fedelet biztosítanak a fejük fölé, de ezek a mesterséges rendszerek a) nem szoktak működni b) tipikusan a baloldali "gondolkodók" által egy bizonyos természetes rendszer meg nem értése közben okozot beavatkozásként szoktak realizálódni (pl kommunizmus, szocializmus) és mint ilyen általában nagyságrendekkel több kárt, vért, betegséget és halált okoznak, bár alapvetően a világ jobbításának szándéka hozza őket életre (v.ö: a pokolba vezető út és a jószándékkal kikövezés példabeszéde).

..." a kevéske eloszthatóságnál a valódi rászorultságot vizsgálni" -MSZP-s jelszó

Nem. Az MSZP jelszava alapvetően a sok eloszthatóságáról szól. 40%-os SZJA, irdatlan, Svédországot idéző adószintek, hatalmas bürökráca - ezt mind mind az MSZP-ben máig megmaradt, de sajnos a többi pártba is keményen beszivárgott ideológiának köszönhetjük. Nevezetesen abban, hogy rendszerekben gondolkodunk és nem emberekben, ideológiákban és nem a teremtett, generációk százai által kialakított hagyományokban. Szolidaritásnak hívjuk azt, ha elvesszük a gyerektől és a töredékét odaadjuk a szülőnek és ezzel megmérgezzük a valódi, családon belüli szolidaritást.

A valódi rászorultnak felzárkóztatásra lenne szüksége, nem alamizsnára. Mikrohitelre, ha tetszik (a'la tavalyi béke nobel díj). Valódi szolidaritásra a szomszédjától, gyerekétől, rokonától, barátjától. Nem egy államtól havonta érkező csekkre. Vagy a várostól 20 év múlvára időzített pénzkosárra.

"Tudod, a Szent Miklós Program lényege a jövő támogatása, ha úgy tetszik: a jövőnkbe vetett optimizmus. "

Ez sajnos egy olcsó populizmus. Ugyanilyen szlogeneket puffogtathattak annak idején a KISZ-ben is, tipikus baloldali propaganda (v.ö.: az épülő szocializmus). A konzervatív világnézetbe abszolúte nem fér bele az én olvasatomban például a Szent Miklós Alap. A gyermekvállalás pénzzel támogatása (pl szocpol) tipikus baloldali, ha tetszik kommunista megoldás. A gyermekvállalást nem így kell ösztönözni, hanem a családok helyzetének javításával, a fiatalok letelepedési és családalapítási lehetőségeinek bővítésével (vessük össze a polgári kormány megoldását a lakáshelyzet javítására - az állam által adott kamattámogatással gyakorlatilag a magas jegybanki kamat miatti drága hiteleket tette olcsóvá bizonyos rétegek számára az állam - és ezek a rétegek nem a rászoruló alacsony jövedelmű családok voltak, hanem azok akik képesek az öngondoskodásra, csak racionális okokból nem verik magukat 20 évre 15%-os kamatú hitelekbe. Ez jó megoldás volt. Azóta is várunk hasonlóra, ami a középosztályt támogatná. Ehelyett mi vagyunk a fejőstehén ennek a kormánynak... már aki nem elégszik meg ezzel és nem vállal inkább külföldön munkát az amúgy is igen keresett orvosi, mérnöki, kutató, stb szakmákban). A pénzt ott kell hagyni az embereknél és a (magyar) cégeknél.

"Aki ezt a Programot rossz üzenetnek tekinti, vagy akarja másokkal tekintetni, az nem hibát, hanem bűnt követ el."

Ez is egy olcsó populizmus, nem való egy komoly politikus szájába. A konzervatívok alapvetően tudják, hogy nem lehet mindenkire ugyanazt a cipőt ráadni. Nincsenek csodafegyverek, nincsenek one size fits all megoldások. Orvosként gondolom te is tisztában vagy vele, hogy ugyanaz a szer beadva az egyik beteget megmenti, a másikat megöli. Aki egy gyógyszert úgy ad be egy embernek, hogy előtte nem készít diagnózist, az közelebb van a gyilkoshoz, még ha véletlenül rá is hibázik a nagy számok törvénye alapján 100 esetből egyszer a megoldásra. Aki egy eszmét úgy tesz magáévá és úgy próbál alkalmazni egy társadalmon egy társadalmi probléma megoldására, hogy nem készít előtte diagnózist az adott problémáról és nem méri fel például szociológiai tanulmányok megrendelésével az adott beavatkozás rövid, közép- és hosszútávú hatását, könnyen a társadalom hóhérának címét kaphatja a túlélő utókortól. Egyébként ez is tipikus baloldali eszme - avatkozzunk be, mert rossz, de az nem érdekel minket, hogy tényleg javítunk-e valamit - ugye a mostani egészségügyi reform is ennek a gondolkodásnak a bűzétől ég?

Készült bármilyen szociológiai hatástanulmány az elmúlt években a Szent Miklós Alap és a Szent Miklós Program egyes elemeiről? Rendelt meg ilyen tanulmányt a város? Amikor erről született a döntés, volt bármilyen szakmai előkészítése ennek az ötletnek?

Trackback: http://www.szeretgom.hu/portal/content/contentId/17773/

észrevétel

Nem Öntől, hanem adott esetben Jónás kollegámtól vártam "választ".
Bizonyára meg is fog érkezni!
Ön kiragadott részleteket az írásomból és azt hosszan, magyarázattal látta el, - amit válaszként jelentetett meg.
A válaszadás joga szerintem Jónás képviselő urat illeti meg. Természetesen, ha Ö úgy dönt, hogy mindenben egyetért Önnel, úgy szívesen reagálok fejtegetésére.

Elnézést, a blog műfajban

Elnézést, a blog műfajban (azt hittem ez itt az) általános dolog, hogy reagálunk a máshol olvasottakra. Válogatás nélkül. Ha gondolja törölje innen a hozzászólást, kitettem a saját blogomra is.