Miniszterelnökök!

2008. április 19. - Hídlap VI. évfolyam 15. szám

Az elmúlt szombati napsütésben a Fiumei úti Sírkertben Babits sírjára helyeztem el virágot, majd minden cél nélkül sétáltam a temetőben. Sok helyen megálltam, így Batthyány Lajos síremlékénél is. Mellette Bethlen István feketemárvány mementója! Micsoda vezetői voltak egykor ennek az országnak! Életüket adták a hazájukért! Az óhatatlan párhuzamot már íróasztalom mellett állítottam fel: kései utóduk hazáját adná a hatalomért!

Hogy igaz-e ez a mondatom, vagy „szándékosan félremagyarázok, torzítok,” azt döntse el az olvasó, aki tudja, hogy ki, kik juttatták a mai helyzetébe országunkat. Most ők „kesernyés, de gyógyító pirulákat” akarnak adagolni – írja Varga képviselőtársam. „Néplázítás”-e, vagy megalapozott állítás, hogy 6 év alatt az elsőkből utolsókká lettünk? Biztos, hogy csak azok tudják egy betegségre a megfelelő terápiát, akik a betegség okozói? Antidemokratikus-e megfogalmazni: jöjjön egy másik erő, ha úgy tetszik doktor, aki mögött ráadásul kellő tudás, tapasztalat és támogatottság áll?

Kedves Képviselőtársam! Csodálatos a magyar nyelv kifejezőképessége. Azt írtam: „egyezségre fogunk jutni, de nélkületek!” Nem feltétlen nélküled! És nem feltétlen a megtévesztett százezrek nélkül!

A többség ma úgy gondolja Magyarországon, hogy velük nem mehet tovább, nélkülük kell jövőt építeni, az általuk létrehozott romokon. Nem hiszem, hogy képtelen lennék a békülékeny hangra! Te is elismered, hogy a helyi Képviselő-testületben történtek és történnek erre kísérletek. Türelmetlenül várom pártom hatalomra kerülését? Kedves képviselőtársam, nem csak én, de több millióan!

 

Dr. Osvai László
képviselő
Fidesz-KDNP

Hozzászólások

Válasz

A Hídlapban olvasói levélben reagált írásomra Zsákovits Ferenc „Kik is az utolsók?” címmel

Tisztelt Zsákovits Úr!
Mindig örömmel tölt el, ha értelmes emberekkel lehet eszmét cserélni vagy vitatkozni. Sajnos egyre több az alpári stílusú, csökkent IQ-val rendelkező névtelenül véleményt formáló internetes „író”.
Ön kedves Zsákovits úr, finoman fogalmazva tart utolsó embernek, leírt véleményem miatt. Őszintén értékelem a stílusát! Ezt komolyan gondolom. Megszólalásában azonban mellébeszél, illetve elbeszél mellettem.
Művészeink, sportolóink, tudósaink sikeréről ír. Tudja ugyanakkor, hogy az említett példákra magam is büszke vagyok.
De nem erről van szó.
Mire utaltam 1200 karakterben meghatározott írásomban? Amiről Navracsics Tibor beszélt a Parlamentben!

Magyarországon jelenleg 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, és körülbelül 1-1,5 millió ember található a szegénységi küszöb környékén. Budapesten a szegények aránya 7,6 százalék, míg a falvakban 20,1 százalék.
A KSH adatai szerint, 2002-ben a csonka családok 17,4 százaléka volt szegény, ez az adat azonban 2007-re 38,9 százalékra emelkedett, azaz megduplázódott. A nyugdíjak vásárólértéke folyamatosan csökkent, a reálbérek értéke pedig az utolsó három évben zuhan meredeken. A munkanélküliségi adatok még riasztóbbak. Míg 2002-ben 344.700 fő nem rendelkezett munkával, 2007-ben már 426.900 ember mondhatja ezt el magáról, és a 2008-as előrevetített számítások szerint ez az adat az év végére 476.600-ra fog nőni.
A GDP növekedésében 2004 második félévétől folyamatosan csökkendő tendenciát tapasztalunk, az államháztartási hiány pedig messze a legrosszabb az Európai Unióban, még a Gyurcsány-csomag megszorító hatásai után is 5,5 százalék.
Az államadósság folyamatosan nő, 2002-ben a GDP 55,7 százalékát kellett a hitelek törlesztésére fordítanunk, 2007-ben pedig a 66 százalékát. ….

Végső gondolatmenetére is reagálni szeretnék:
Azt írja: „A jelenlegi miniszterelnök munkáját már értékelték egyszer a választók. Ennek nyomán újraválasztották.” Nem kedves Zsákovits úr! Az elhangzott programja, ígéretei alapján választották újra!, és most nem szeretnék ismét Öszödre hivatkozni. Azért, hogy ma ott tart Magyarország, ahol, Ön is felelős! Ön és a hasonlóan gondolkodók miatt ( bár számuk örvendetesen csökken) töltheti be még mindig az ország vezető tisztségét egy arra alkalmatlan, méltatlan ember. Mindannyiunk érdeke, hogy erre a felismerésre minél többen eljussanak!

Tisztelt Osvai Úr! Én Önt

Tisztelt Osvai Úr!
Én Önt nem neveztem "utolsónak", még csak gondolatban sem!
Azt. hogy utolsókká lettünk, Ön fogalmazta meg, általánosnak érthető módon! Tartok tőle, levelemet igen szelektív módon tetszett elolvasni, amihez természetesen joga van! Az értékrendünk úgy látszik különböző!
Egyformán gondolkodni pedig, szerencsénkre, nem fogunk ezután sem!

Más.

Tisztelt Osvai Úr!

Van egy ismert dalszöveg, amelyet a nemzet csótánya, alias Nagy Feró énekelt annak idején.
Így szól az egyik sora: Aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop, hazudni, csalni csúnya dolog!
Ezeket a sorokat azért írtam le utolsó levelemben, amelyet Önhöz írok, mert igen tanulságosnak találom. Önök a legutóbbi testületi ülésükön, olyan méltatlan hazugságról tettek tanúbizonyságot, amely számomra hiteltelenné tette minden kimondott szavukat. Tudom én jól, erre az a válaszuk: Na és? Ennek ellenére mégis le kell írnom a véleményemet, mert mást egyébként sem tehetek. Az esztergomi testület többsége, akik nem mellesleg keresztényi elvek hirdetői, az egyik testületi döntésükkel, meghazudtolták a másikat. Amikor az István Gimnázium igazgatói posztját megpályázó belső jelöltről döntöttek, azzal érveltek, hogy Esztergomban minden vezető beosztású munkavállalót, csak egy évre neveznek ki. Most pedig, amikor egy külsős pályázó mellett döntöttek, rögtön minden aggályoskodás nélkül öt évre nevezték ki. Ügyes! Még akkor is, ha a jelöltnek előírták a kötelező lemondást. Így van. De ettől még öt évre nevezték ki és pont. A többi csak hazug mellébeszélés. Ügyes, és már megbocsásson de, aljas hazug játékot űztek most, is mint máskor is az Istvánnal kapcsolatban. Én megpróbáltam megkeresni a döntéseik mögött a jóindulatot, de csak a bosszúállást találtam meg, azt is igen gyalázatos módon. De, hogy is lehetne egy bosszú másmilyen?
Önök e döntésükkel bebizonyították, nem a törvényesség és az őszinteség fontos az esztergomi képviselő testület többsége számára, hanem a hatalom.
Sokkal, de sokkal tisztességesebb lett volna, ha már az elején elmondják: Emberek, mi így és így döntünk, és kész. A felelősség a mienk és mi felvállaljuk ezt, akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik. Ez egyenes beszéd lett volna. Önök e helyett folyamatosan hazudtak! Természetesen így is lehet eljárni, a törvényeket vagy azok szellemét nem ez esetben hagyták először figyelmen kívül. Ehhez természetesen joguk nincs, csak hatalmuk van! Nem először van ilyen polgármestere és képviselő testülete Esztergomnak! A különbség csak annyi, hogy a jelenlegi vezetést szabadon választottuk magunknak, de ez a lényegen nem változtat! Önök így tartják helyesnek, ez az „értékrendjük”. Az enyém, ha megengedi, nem ilyen. Ezért is írtam le gondolataimat utolsó Önnek írott levelemben.
Elnézést a zavarásért: Zsákovits Ferenc