Dr. FEICHTINGER SÁNDOR (1817-1905)

sze, 2011-09-14 14:10

 

Nincs kerek évfordulója Feichtinger Sándor születésének, de úgy érzem a XIX. század egyik legnagyobb botanikusa, a mai esztergomi kórház elődjének igazgatója, a városi gimnázium és a bank vezetője, még mindig nem foglalta el a magyar kultúrtörténetben és Esztergom város történetében az őt megillető helyet. 194. születésnapján arról olvashatnak, milyen volt a kapcsolata az esztergomi érsekekkel.

 

Feichtinger Sándor 1817. szeptember 17-én született Esztergomban, Szentgyörgymezőn a kanonok házak végében levő tiszttartói házban.
A kir. városi nyilvános elemi iskolába járt. Amikor 1825-ben a hercegprímás Rudnay Sándor meglátogatta az iskolát, a gyermeki üdvözlőbeszédet Feichtinger Sándor mondta el.
Rudnay Sándor vendégei gyakran megfordultak a tiszttartói lakásban is.
Emlékiratában például beszámol az Egyesült Államokból érkező cincinatti püspökhelyettes Beke Frigyes látogatásáról, akit később a pápa püspökké nevezett ki.
A Feichtinger ház vendége volt Haulik György kanonok, aki Feichtinger János bérmáló atyja volt és később zágrádi érsek, kardinális lett.
Ugyancsak gyakori vendége volt a tiszttartói háznak Lipthay András szentszéki jegyző, majd esztergomi kanonok és pozsonyi nagyprépost is.
Feichtinger Sándor a családi ház látogatói között külön megemlékezett bérmáló atyjáról Bartakovits Albertről, aki később egri érsek lett.
Jó szívvel idézi Jekelfalusi Vince vizivárosi káplán emlékét, aki 1844-től 1848-ig esztergomi kanonok, majd Fejér megyei püspök lett, és akinek orvossá avatása után háziorvosa lett, míg az Esztergomban szolgált.
Feichtinger Sándor az egyetem elvégzése után visszatért szülővárosába.
 
Rudnay Sándor utóda Kopácsy József, Feichtinger Ferencet szerette, tisztelte és jól ismerte annak családját is. Nem véletlen tehát, hogy az egyetem elvégzése után, az 1840-ben Budán megjelent orvosi értekezését – Animália vertebrata Hungariae – a prímásnak dedikálta Feichtinger Sándor.
 
1843. január 6-án Kopácsy őt nevezte ki uradalmi orvosának, de ha bármi egészségével kapcsolatos problémája támadt Feichtingert hívatta. A prímásnak – bár ezt titkolta – sérve volt és állandóan sérvkötőt viselt. Amikor ez elkopott Feichtingert küldte Bécsbe, hogy megfelelő segédeszközhöz jusson.
 
Mint uradalmi orvos a Bazilika építésénél előforduló egészségügyi ellátás is az ő feladata volt. Ez döntően a sérülések ellátását jelentette. Az építkezést gyakran látogatta meg a prímás is, aki egy ideiglenes „az ínség szülte vándorlottak ápolására rögtönzött kórház” felállításával és igazgatásával bízta meg Feichtingert, aki 1847 márciusától októberig, naponta 2x látogatott el az intézménybe, és kezelte az ide került betegeket.
A prímás haláláig, 7 éven keresztül volt annak háziorvosa.
A katolikus egyház feje, akit a „kitűnő szónok, lelkiismeretes főpásztor, jó politikus, bölcs békéltető és az emberi jóság mintaképe jelzőkkel látta el az utókor” 1847. szeptember 18-án hunyt el. Életének utolsó 7 napjában végig mellette volt Feichtinger Sándor, de epés peritónitisén segíteni nem tudott. Dr. Reissinger és dr. Stáhly professzorok jelenlétében ő végezte el a sectiót és a holttest bebalzsamozását.
 
1860. december 12-től 1867 áprilisáig a megyei főorvosi tisztséget látta el.
1867. február 18-án tagja volt Esztergom megye díszküldöttségének, akik Győrbe mentek üdvözölni a hercegprímássá kinevezett Simor Jánost.
Simor 1868-ban Feichtingert a Szeminárium orvosává nevezte ki.. A még ebben az évben ott eluralkodott typhusos megbetegedésék kezelésében végzett fáradozásaiért a fizetésén kívül 50 forint jutalmat kapott.
Simor meghallgatta Feichtinger javaslatait, és például a 3. emeletről a betegszobát a földszintre költöztették. 13 évig volt közmegelégedésre a Szeminárium orvosa, ezalatt kitűnő kapcsolatot ápolt Simor Jánossal.
Önéletírásában külön kitér egy esetre, mely akár rosszul is végződhetett volna.
Simornak is sérve volt, mely egy alkalommal kizáródott és Feichtingernek nem sikerült reponálnia, dr. Atzinger cs. kir. ezredorvos ugyanígy eredménytelenül próbálta a visszahelyezést. „ Időt nem akartam veszíteni, kinyilatkoztattam a hercegnek őszintén állapotját, nem tagadtam előtte a veszélyt, rábírtam, hogy rögtön táviratozzon Pestre vagy Bécsbe… Szóval egy ügyes műtevőért, ki rögtön eljöjjön és a szükséges sérvoperációt megtegye, melyre én – bár már ekkor ilyen operációt szerencsésen végeztem -, tekintve a nagy felelősséget, vállalkozni nem akartam. Úgy történt, amint és rendelte és óhajtottam…dr. Bodraczky elérkezett Esztergomba a herceghez.
Ez az én nagy érdemem, hogy nem vártam! Céltalan belső, külső szerek alkalmazása által időt nem vesztettem, nem vártam, míg a kiszorult sérvben gyulladás és üszüg beáll, hanem sürgettem az operációt…Bodraczky belátta, hogy az operáció elhatároztatott és véghez is vitte 1872 márt. 22-én.Segédkeztem én és dr. Alzinger, a jó siker ismeretes, örült ennek az egész ország …
 
Ismeretes, hogy Feichtinger, korának Európai hírű botanikusa is volt. Sokat járta a természetet barátjával a dorogi Grundl Ignác lelkésszel, akinek óriási gyűjteménye volt a növényekből. Halála után ezt a gyűjteményt külföldre akarták vinni. Feichtinger azonban Simor segítségét kérte, aki 300 forintért megvásárolta a herbáriumot, és megbízta Feichtingert annak feldolgozásával.
15 hónapon keresztül dolgozott ezen, és ezután a herbárium az esztergomi és a nagyszombati főgimnáziumba, illetve az esztergomi reáliskolába és a Papneveldébe került.
Feichtinger Sándort 40 éves jubileuma alkalmából, 1880-ban királyi tanácsossá nevezték ki. A sok gratuláló között ott volt Simor János hercegprímás üdvözlete is:
„Őeminentiája kegyes meghagyásából, őszinte üdv kívánatokat a méltó kitüntetéshez.”
A magyar Távirda ügynökség pedig a következő közleményt adta ki:
„Dr. Feichtinger Sándor orvos és az esztergomi reáltanoda igazgatójának 40 éves jubileuma alkalmából, mint nekünk írják: Kreusz Krizoszton személyesen jelent meg, és az ünnepély a leírottnál is sokkal nagyszerűbb volt. Ő Stáhlynak egyedüli kitűnő tanítványa volt, jelenleg az esztergomi városi közügyeknek rettenhetetlen harcosa, mint képviseleti tag, és mint takarékpénztári tag, mint orvos valóságos jótevője a szegényeknek, kiket nemcsak ingyen gyógyít a legnagyobb felebaráti készséggel, hanem segélyekben is részesít. Megemlítjük még, hogy 8 tagú családot nevelt föl és gyermekeiben méltó oszlopait találja a haza.”
1883. január 29-én Simor János palotájának felavatására díszebédet adott 80 személy részére, melyre meghívást kapott Feichtinger Sándor és bátyja, János is.
 
„Feichtinger Sándor doktor önéletírása” kultúrtörténeti szenzáció. 194. születésnapján beleolvasgatni ugyanúgy élmény, mint bármikor elővenni a könyvespolcról. Legyünk büszkék arra, hogy ez a nagyszerű tudós, orvos és ember Esztergomban született.
 
Osvai László dr.