EVITA 4.

Folytatjuk egykori kollegánk, a jelenleg Argentínában élő, Szabó Gyula Evitáról írt dolgozatának közlését. A szerző nem történész, néhány megállapításával biztosan vitatkoznának a szakemberek, de számunkra mégis az az érdekes, hogyan látja ő, új hazájának történetét, azon belül például Evita szerepét.

Peron újra választásával kezdetét vette kormánya második ciklusa. Javaslat született arra, hogy Evitát jelöljék az alelnöki posztra. Az ellenzek hevesen tiltakozott, hiszen az alkotmány értelmében, az elnök betegsége, vagy halála esetén a vice president lép a helyébe. Tehát ha netán Peront érné is egy "véletlen" baleset, akkor feleségére száll az elnöki szék, így végképpen távolinak tűnt a peron-rendszer megdöntése.


Az 1951-es esztendő világraszóló eseményt hozott Argentína számara, hiszen az ország adhatott otthon a legelső Pan Amerikai Játékoknak, amely az Olimpia "kistestvére". Az alapötletet az Olimpia szolgáltatta. Jelen esetben az amerikai kontinens országai részére kiirt nagyszabású sportvetélkedés, amelyet -egyeztetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal - mindig a soron következő Olimpia előtti évben rendeznek. A legelsőre hivatalosan 1943-ban került volna sor Argentínában, de a II. világháború eseményei miatt elhalasztottak. A háború után újra éledt a kezdeményezés. Argentína, a Peron házaspár támogatásával - akik maguk is kedvelték és fontosnak tartották a sportot - kérvényezték, hogy hazájuk lehessen a házigazda.

Argentína számos beruházást hajtott végre, megépült egy gyönyörű, hatalmas stadion, amely a mai napig is Peron elnök nevet viseli. Az első játékokon a hazai sportolok szereztek a legtöbb aranyérmet. A Pan Amerikai Játékok mellett Argentína 1942-ben már megkapta az Labdarúgó világbajnokság rendezését, de a háború miatt ez törölve lett. Természetesen szerették volna visszakapni. Közel álltak az Olimpiához is, ugyanis Evitáék pályáztak az 1956-os Olimpiára, Argentína egyetlen egy szavazattal maradt alul az ausztrál Melbourne-vel szemben. Ugyan ebben az évben (1951) készült el az Evita életét bemutató könyv: Az életem igazsága címmel.

Az ellenzék - az arisztokrácia jelentős része, az egyes magasrangú katonatisztek, a kommunisták és az USA - mellett az elnöki házaspárnak egy újabb nehézséggel is szembe kellett néznie, nevezetesen Evita súlyosan megbetegedett. Evita méhnyakrákban szenvedett, és az orvosok mielőbbi műteti beavatkozást szorgalmaztak. Peron a legjelesebb hazai és külföldi orvosokat kérte fel és végül egy amerikai orvos operálta meg feleségét.

 

Evitát az 1951-es választások már a kórházban érték, és a kórházi ágyán adta le voksát, az országban az első szavazóként.

A műtét és a kezelés azonban nem érte el a kívánt hatást. A daganat csakhamar kiújult és áttéteket képzett, a tüdőkben. Az orvosok szomorúan közölték vele, hogy menthetetlen. Evita szembenézett a sorsával, és lelki és fizikai fájdalmai ellenére folytatta a munkáját. Igyekezett minden téren a lehető legtöbbet megvalósítani a terveiből és visszatért a közéletbe. Az idő múlásával azonban egyre kritikusabba vált a helyzete.

Júniusban még egy nagyobb lélegzetű közszereplése volt: Peronnal egy nyitott autóval járták be a fővárost, azonban egy hónappal később; 1952. július 26-án, este 8 óra 25 perckor szíve megszűnt dobogni.

 

A rádió egy órával később tudatta a szomorú hírt az ország lakóival. Élete utolsó napjaiban nagy tömeg gyűlt az elnöki palota köré és a palota előtti térre. Az emberek gyertyákkal, fáklyákkal, Evita és a Szűz képeivel virrasztottak és imádkoztak vezetőjükért.

Evita utolsó szavai közül az egyik, amely máig igeként maradt fenn: „Visszajövök és millióké leszek...”

(Halálát méhnyakrák okozta, amely az úgynevezett Human papilloma vírus (HPV) infekció talaján fejlődött ki. A mehnyakráknak döntően az idősebb és szülésen átesett hölgyek vannak kitéve, azonban fiatal korban is előfordulhat, bár meglehetősen ritka. Az én 16 éves patológusi praxisom tapasztalatából mondhatom, bár rengeteg ilyen kórkeppel volt dolgunk, fiatalok esetében mindössze kettő ilyen fordult elő. A HPV nemi úton terjed, amely a férfiakban nem, vagy csak ritkábban okoz megbetegedést, viszont a nőkbe kerülve gyakran fajul rákos elváltozásig, és halálhoz vezethet. …Peron korábban már volt nős, Evita a második felesége volt. Az első házasságát feleségének 1938-ban bekövetkezett halála zárta le. Talán hihetetlen, de az asszony halálát méhnyakrák) …..

 

Peron mauzóleumot akart építtetni feleségének. Evita testet bebalzsamozták, egy üvegkoporsóban a Parlament hatalmas aulájában augusztus 9-ig volt felravatalozva, ahol milliók vettek tőle végső búcsút. Több napra leállt az élet Argentínában. A temetés napján egész Buenos Aires virágba borult. A korabeli leírások szerint a világ még nem látott annyi virágot, mint akkor ott. A házak erkélyeiről és ablakaiból virágszirmokat szórtak, miközben katonai páradé közepette utolsó(nak hitt) útjára kisérték. Nem csak Argentína, de a világ számos országa megdöbbenve fogadta Evita halálhírét…

Evita halála egyfajta jeladás volt az ellenzék számára, amelynek az első es meglehetősen morbid megnyilvánulása volt, amikor a főváros egy frekventált helyen "Éljen a rák!" feliratot pingáltak.

Alig egy évvel Evitát követően fivére is hasonló sorsra jutott. 1953 áprilisában holtan találták Juan Ramont egy golyóval a koponyájában. A hivatalos jelentés szerint egy meglehetősen homályos vesztegetési ügyből kirobbant botrányt követően önkezével végzett magával, amit rengetegen kétkedve fogadtak, élen az anyukával, Donna Juanával, aki a fia temetésén fájdalmasan kiáltotta: "Gyilkosok! Elvettétek a fiamat!" - utalva arra, hogy többen is egyfajta összeesküvést gyanítottak a háttérben. A két Duarte, Evita és Juan Ramon után Peron jött a sorban, akinek kormányát és rendszerét erőszakos katonai puccs döntötte meg 1955-ben.

 

Az elnöknek sikerült elmenekülnie és kezdetet vette a hosszú spanyolországi száműzetése. Az ország a katonai junta kezére került, akik a hatalmat magukhoz ragadva félelmetes terrorban tartották az egész országot. Jószerével mindent, ami csak a Peron-házaspárhoz volt köthető, igyekeztek megsemmisíteni. Azonnal betiltottak az addig vezető pártot, a Peron Igazság Pártját, tagjait üldözték és likvidálták. Szigorúan tilos volt akár Peron, akar Evita nevét még kimondani is. Az eszelőség nem ismert határt, a junta egyik határozata értelmében Evita holttestét is meg akarták semmisíteni.

 

A példátlan önkényt nem nézték az emberek karbatett kézzel. Szembefordultak a hatalommal, amelynek következményeként az ország csatatérré változott. A heves és véres összecsapások polgárháborús viszonyokat hoztak Argentinára. …


Evita holttestének védelmében külön titkos egylet szerveződött. Evita még holtában is rejtélyes utazást tett, s immár harmadjára is visszatért Európába, ahol többek között Genovában es Milanóban is volt rejtegetve. De nem csak magát a holttestet, hanem minden személyes és fontos emléktárgyat, a ruhaitól a képein át mindent megfelelő óvintézkedések közepette őrizték