FEICHTINGER SÁNDOR CSALÁDJA

Feichtinger Sándor a XIX. század legnagyobb esztergomi orvosa ( kórház és iskolaigazgató ), európai hírű botanikus életét, döntően Szállási Árpád kutatásainak köszönhetően már egyre többen ismerik. Az ekór-lap „Feichtinger” címszavára kattintva számos érdekes dolgot tudhatunk meg a híres tudósról. Az alábbi írásból megismerkedhetünk a szüleivel!
 

Édesanyja: Lakner Katalin

Ha valaki besétál a süttői temetőbe, a bejárat után balra 20 méter után egy régi sírkövet pillanthat meg. Már csak 1-1 betű olvasható. Egykoron itt a következő sorok álltak:

1785 Pesten szül:
Lakner Katalin
Feichtinger Ferencz
primási számvevő
46 évig neje ki midőn fi-
át János süttői plébánost
ápolva a szeretet áldozata
ja lett
1855. szeptember 12-én.

1785. június 26-án született Pesten, Lakner Alajos kertészmester és Kurtz Anna házasságából az első utódként.
Gyermekkorát a szülői házban töltötte. Legfőbb szenvedélye a kertészkedés volt!
„Midőn férjhez ment gyenge és sovány” volt, később úgy emlékeztek rá, hogy „kicsi és kövér alak volt”.
Gyermekei: Klára /1808/, Jozefa /1810/, János /1811/, Antónia /1814/, Ferenc /1815/, Sándor /1817/, Julianna /1819/, Terézia Aloyzia /1822/, Terézia Paulina /1823/.
Feichtinger Sándor önéletrajzi írásában így emlékszik édesanyjára:

„Kedves szüleimnek, különösen anyámnak tartozom azért hálával, hogy az orvosi pálya iránti előszeretetet, jeles példák emlegetése és ésszerű taglalgatásai által bennem érlelni törekedett, mely pályán egész életemben boldog voltam, és szép sikert is arattam.
Sokszor igen szépen beszélt anyám jövőmről, a tanulás szükségességéről és mindig a szellemi kimívelés törekvésére serkentett: előadván számos élő példákat oly jeles egyénekről, kik csak maguk szorgalmuk által jutottak magasabb polcra és méltóságra, ellenben a munkakerülők szomorú sorsára is figyelmeztetett: sokszor ismételve a nagyszülők szokásos közmondását: kelj korán, feküdj későn! Ne evéssel töltsd az időt, hanem munkával!”

1855-ben Süttőn kolera járvány tört ki.  A betegséget Feichtinger János süttői plébános is elkapta. Édesanyja kocsin hozta Esztergomba Sándor orvos tudor testvéréhez. Lakner Katalin néhány nap múlva visszaindult Süttőre, de már utközben rosszullett, és célhoz érte után néhány órával a gyermeke betegségétől megfertőződve elhunyt, hiába utazott rögtön hozzá Feichtinger Sándor.
„A legjobb anyától gyermekei még búcsút sem vehettek. Eltemettetett Süttőn.”
Halotti értesítőjét idézem:

„Feichtinger János süttői Plébános, Sándor orvos tudor
Ferencz cs. kir. kerületi jegyző
Julia Birkés Endre herczeg-primási számtartó neje Duda János herczeg-primási ispán vő, saját és gyermekeik nevükben elkeseredett szívvel jelentik, felejthetetlen s forrón szeretett édes annyjuk, napájuk és illetőleg nagy annyjuk
özvegy Feichtinger Katalin
született LAKNER Asszonynak, néhány óráig tartott epemirigyben (cholera) szeptember hó 12-én éjjel 11 órakor a haldoklók szentsége ájtatos felvétele után, erélyes életének 71-dik évében Süttőn történt gyászos elhunytát.”.

Édesapja: Feichtinger Ferencz

Feichtinger Ferencz városi tanácsos és Dersch Karolina 14. gyermekeként született. Iskoláit Esztergomban járta ki. 1796-ban Batthiány József bíbornok, herczegprimás alatt az érseki javak felügyelője gyakornokként. Dolgozott a Drégelyi és az Érsekújvári uradalmakban.
1832-1850 márciusáig főszámvevő volt Esztergomban
1806. december 2-án kötött házasságot Lakner Katalinnal. A házasságból 3 fiú és 6 lány született. Rajongásig szerette gyermekeit.
Feichtinger Sándorhoz írt levelét idézzük, annak házasságkötése alkalmából:

„Kedves Sándor!

Az, hogy gyengéd szereteted érzését követve (családi) állapotodat meg kívánod változtatni, jórészt megfelel a mi szándékunknak. Az pedig, hogy Marie Massa kisasszonyt választottad ki feleségül jövendő házasságodba, annál is inkább örömet okozott nekünk, minthogy én a családnak nagyon régi barátja vagyok és a többi hozzátartozóink is már jó ideje jó kapcsolatban és barátságban vannak ezzel a tiszteletre méltó családdal. Isten legyen veled minden vonatkozásban, ebben a vállalkozásodban. Adjon nektek minden szerencsét, áldást, egyetértést és megelégedést, hogy ti ennek az elhatározásnak gyönyörrel és örömmel megfeleljetek. Ehhez nyújtunk nagy gyengédséggel és örömest atyai és anyai áldásunkat.
Végtelenül sajnáljuk, hogy nem lehetünk jelen, a nagyon nagy távolság és a zavaros körülmények alapos okot szolgáltatnak a találkozás meghiúsítására. Ezekről (a körülményekről) nyilvánvalóan Massa is be tud számolni, mi azonban epedve várunk benneteket s már előre kitárjuk (ölelő) karunkat fogadásotokra: tudom ez kissé fájó lesz (hogy nem mehetünk). Ha azonban utána gondolsz, biztos nem fogod helyteleníteni, különösen a mai körülmények között stb.

Esztergom 1848. szeptemb 6.

Szerető atyád: Feichtinger Ferenc”

Fontos szerepe volt az 1822-ben épült vízvezeték létrejöttében. 1848-ban a Megyei Közgyűlés Választmányi tagja lett, 1849-ben árvaszéki ülnöknek is kinevezték

Rudnay Sándor magán és jótékonysági ügyekben is igénybe vette szolgálatait.
„A szép tulajdonságaihoz tartozott az udvariasság, előzékenység, az emberek megbecsülése és a szegények iránti jótékonyság…de főkép kimagasló vallásossága. …A gyöngéi közé tartozott a tolvajoktól és a tűztöli túlságos félelem, .. egy másik gyengéje volt a lutrizás… de a szerencse nem kedvezett”…

A szabadságharc után Scitovszky János / kinevezve 1849. július 21-ém / tájékozatlanságát kihasználva félreállították, és 54 évi becsületes szolgálat után méltatlan körülmények között nyugdíjazták.

1852. május 10-13-ig Pozsonyban volt, de visszafele már a hajon rosszul lett. Ileuszos tünetekkel tették partra

Feichtinger Sándor így emlékezett meg utolsó óráiról:
…”miközben álmától megfosztva kínos napokat élt át, és vele leginkább én és kedves anyám, kik körülötte voltunk és szeretettel és odaadással ápoltuk…
Elszomorodik szívem, ha rá gondolok, kedves jó atyámnak utolsó kínjaira, melyeket még alig mérsékelni, de teljesen megszüntetni nem lehetett…
Elhunyt, de felejthetetlen marad, kit 30 év múlva még most is megkönnyezek. Ilyen atya kevés van, de minden minden jó gyermeknek csak ilyent kívánok.
Halotti értesítőjét idézem:

„Feichtinger született Lakner Katalin, fiai János sűttői plébános, Sándor orvos tudor, Ferencz ügyvezető, lánya Júlia és annak férje Birkés Endre primási számtartó, valamint Buda János primási ispán, elkeseredett szívvel jelentik: hogy az ő szeretett férje, s illetőleg édes atyjuk és iájuk
Feichtinger Ferencz
A primási uradalmak nyugalmazott főszámvevője, erélyes életének 73-dik évében, a haldoklók szentségének felvétele közben 1852-dik évi május hónap 17-dik napján reggel 5 órakor, bélgyulladás következtében az úrban elszenderedett.”

„Vagyont nem, mert azt szerezni nem volt alkalma, de gyermekeinek áldásos emléket hagyott maga után.”