MÚLTUNK MEGBECSÜLÉSE

Nem túl díszes meghívót tartok a kezemben, mely 2000.március 30-án 15 órára szól a Szetgyörgymezői Olvasókörbe, ahol Feichtinger Sándor tiszteletére botanikai versenyt tartanak, melynek keretében emléktáblát is avatnak a XIX. század nagy orvos egyénisége tiszteletére!
 

15 év telt el! Pifkó Anna míg tehette rendszeresen, évente megrendezte a fiatalok számára a nagy botanikus emlékére a versenyt. Szállási Árpád minden alkalommal vállalta a zsűrielnök feladatát.
Az évről-évre megrendezett vetélkedők nem törték meg a média hallgatását. Esztergom kulturális életének irányítói nem ismerték fel a lehetőséget, hogy akár országossá is lehetne fejleszteni ezt a vetélkedőt, hisz akiről szól, egykor országos hírű és jelentőségű tudós volt
Mi is szerepel az emléktáblán?
„Kórházi és városi főorvos, bank, kórház és iskolaigazgató, neves botanikus”
A Feichtinger család a XVII. században Bajorországból költözött Magyarországra és Baranyanádasdon telepedtek le. 1720-ban III. Károly királytól nyertek nemességet.
Feichtinger Sándor bátya, János esztergomi kanonok és főegyházmegyei könyvtárnok 1811. december 13-án Szölgyénben született. 1834. december 13-án szentelték pappá, Érsekujvárott kanonok, majd Süttőn plébános, később Esztergomban esperes főegyházmegyei könyvtáros. Családjának életrajzi írásait - melyet 1600-tól vezettek és mintegy 40 kg-t nyomott - rendezte. Ezt a munkát öccse Sándor is folytatta.
Feichtinger Sándor Esztergomban, Szentgyörgymezőn született 1817. november 17-én. Édesapja a hercegprímási uradalomnak főszámvevője volt. Tanulmányait az egyetemig Szent István városában folytatta. 1840-ben avatták doktorrá a fővárosban. Ezt követően sebészeti, szülészeti és szemészeti tanulmányokat végzett Bécsben. 1861-től mégis tiszteletbeli megyei főorvossá választják. 1873-tól a város főorvosa és a kórház igazgatója.
Idézzük most a városi főorvosi kinevezésének dokumentumát:
„Tekintetes Feichtinger Sándor városi főorvos Úrnak! Esztergom sz. kir. városának 1873 decemb 4-én tartott közgyűléséből.
Elnök Balogh József, egyszersmind győri főispán. Főispán Úr a közgyűlést megnyitván a nagy számmal megjelent képviselőket üdvözli és előterjeszti, miszerint a f.é. novemb 6. 5619 sz. alatt elhatározott városi főorvosi állomás betöltésére kihirdetett pályázat lejárván, öt kérvény nyújtatott be, és elsősorban is a választás megejtést véleményezi…
Az 1871-ik évi 42. tc. értelmében a titkos szavazás megkezdetvén, beadatott összesen 48 szavazat, ebből Dr. Feichtinger Sándor Úr 29 szavazatot, Mátray 12, Rapcsák 8 és Kohn 5 szavazatot nyertek, így szavazattöbbséggel Feichtinger Sándor Úr városi fő-, és kórházi megválasztott orvosnak elnökileg kimondatván, az Úr 1870-ik  évi tc. értelmében hivatalos esküjét azonnal letette stb. …”

Esztergom ékessége a Takarékpénztár épülete. Kevesen tudják, hogy Feichtinger Sándornak ebben is beleszólása volt. Így ír önéletrajzában:

„ A város ékessége a takarékpénztár kétemeletes háza. Hild építész terve szerint épült. Gyönyörű volt, de valami hibázott! Én Malina János barátom – és most már az intézet jegyzőjével beszélgetve figyelmeztettem arra!Igazad van – mondá. Egy szép erkélyre volna szükség! kivittük a társulatnál, hogy e monumentális épületnek szép erkélye is legyen – mely eredetileg a tervben nem volt -, honnan adandó alkalommal lelkes politikai beszédeket is lehetne tartani a néphez. Az erkélynek létesítése tehát nagy részben az én érdemem!”

Többször tárgyalt Trefort Ágoston kultuszminiszterrel is.
1882. december 7-én tartott közgyűlés dokumentumából is idéz:

„Dr. Feichtinger S. kir. tan.r igazgató úr bemutatja a hivatalos jelentését a reáliskola ügyében eljárt küldöttség eredményéről, mely szerint Nagyméltóságú vallás- és közoktatási Miniszter úr által a kérelem kedvezőleg fogadtatván…… Örvendetesen tudomásul vétetvén, az iratok  a reáltanodai előiratokhoz mellékeltetni, és ez alkalommal Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. igazgató úrnak buzgó fáradozásáért elismerés és köszönet szavaztatni határoztatott.”

Alapító részvényese és átmenetileg elnöke /1890-1895-ig / volt az Esztergomi Takarékpénztár Rt.-nek. Ő elnökölt azon az ülésen / 1895. március 14-én /, amikor a pénztár az épülő új közkórház számára 15 000 forintos alapítványt tett:
„Esztergom szab. kir. városában létesítendő új közkórház keretén belül egy örökösen az Esztergomi Takarékpénztár Rt neve alatt fennálló. És amennyire lehetséges, s a körülmények megengedik, beteg gyermekek felvételére szolgáló önálló pavillon felállítására és berendezésére, oly kikötéssel azonban miszerint: társaságunk az alapítványnak a közkórház építése alkalmával miként leendő felhasználása iránti intézkedési jogát, valamint azon jogot fenntartja, hogy amennyiben a kórház 5 év alatt nem létesülne, az alapítvány összegnek bármely más közczélra, avagy jótékonyságra leendő felhasználása iránt szabadon intézkedhessék, és hogy ezen időtartamig az alapítvány összege gyümölcsözőlég intézetünknél kezeltessék.”
Vaszary Kolos után a Takarékpénztár járult hozzá az új kórház építéséhez a legnagyobb összeggel.
1880-ban orvosi működésének 40 éves évfordulóján, királyi tanácsosi címet nyert el.
Mikor meghalt, nem csak a nagytapasztalatú tudós orvost gyászolták - aki éveken át, szorgalmazta a kórház felújítását, újjáépítését - hanem az ország legszorgalmasabb botanikusát is.
Feichtinger Sándor minden szabadidejét a botanikának szentelte. Magyarország, közép-Európa növényvilágát tökéletesen ismerte. 8000-nél nagyobb gyűjteményének jelentős részét 1885-ben Szeged városának ajándékozta. Húszévi füvészkedés után folyamatosan jelentek meg botanikai munkái: “Adatok Esztergom megye flórájából” /Pest 1864 /. A MTA megbízásából az ország több megyéjében végzett kutatásokat, melyek eredményeit publikálta. “Csajkások kerülete és Torontál megye flórája” / Pest 1870 /, “Kraszna megye és flórája” / Pest 1873 /, “Részletes jelentés az 1872 évben tett társas kiránduláson észlelt fészkesekről”.
82 éves korában írta meg 456 oldalon “Esztergom megye és környéke flórája” című kötetét.
Nem csak a városnak volt elismert és szeretett polgára, de külföldön is ismerték. A felső lauschitzi tudományos társulat tiszteletbeli tagjává választotta.
“A magyar botanikai tudomány kezdő művelőivel Kitaibel egyetemi tanárral, Sadler múzeum-őrrel Kerner bécsi professzorral a legjobb és legintimebb barátságban élt. Polluxja volt pedig Grundel dorogi lelkész, mert lelkük az önzetlen természet szeretetben, a tudományban egyesült.”
Feichtinger Sándor 1907. január 5-től a Belvárosi temetőben nyugszik nem messze későbbi utódától, Gönczy Bélától és Vándor Ödöntől.

Szent István városának egy ilyen szellemi óriásról Esztergom közönsége alig tud valamit! Emlékét nem őrizzük! A fiatalok semmit nem tudnak róla! Feichtinger Sándor önéletírása kultúrtörténeti szenzáció! Élete példa minden esztergomi számára! 2017-ben születésének 200.évfordulóját ünnepelhetjük. A megújult városvezetés nem mehet el e jeles évforduló mellett. Ébresztő Esztergom!

Osvai László dr.