Esztergom új mentőállomása

Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere és dr. Göndöcs Zsigmond, az OMSZ főigazgatója adta át 2007. december 7-én Esztergomban az új mentőállomást. A beruházás összköltsége 70 millió forint volt. Szent István városa 40 milliót költött az épületre. A fennmaradó összeget az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségi Társulás és a Belügyminisztérium biztosította pályázat útján.

1929 márciusában jelentős esemény volt a város életében a Mentőegyesület igazgatói-, választmányi- és közgyűlése. Az egyesület 1928. augusztus 14-én alakult dr. Sajó Lajos, megyei tiszti főorvos nem kis szervező munkájának is köszönhetően. Tulajdonképpen fiókintézménye volt a „Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének”. Mindhárom ülésen vitéz Szívos Waldvogel József elnökölt. A közgyűlés fő témáját dr. Gönczy Béla ügyvezető igazgató beszámolója adta.
Elmondta, hogy jelenleg 8 alapító és 34 rendes taggal működik az egyesület. Az 1928 szeptemberében a központtól kapott 16000 pengő értékű mentőautó a próbajáratok után decemberben állt ténylegesen szolgálatba, és azóta 66 esetben vonult ki és 3100 kilométert tett meg. A mentőautó személyzetét és garazsírozását a helybéli tűzoltóság adta. Az ülésen felszólalt a budapesti központ képviseletében dr. Kürthy Tibor titkár és tájékoztatót adott az Országos Egylet munkájáról. Elmondta, hogy eddig 64 vidéki városban van már kirendeltségük, 2200 ápolót képeztek ki, és 1 év alatt 16000 esetben nyújtottak segítséget. Az Egyesület gépkocsiai 550000 kilométert futottak. Szívós Waldvogel József köszönetet mondott az eddigi munkáért Gönczy Béla ügyvezető igazgatónak, és Morvay Antal pénztárosnak. Biztatta Esztergom lakosait, hogy minél többen lépjenek be, és támogassák ezt az egyesületet.
Az örökös tagsági díj 500 pengő volt, az alapító 50 pengőt, a rendes tagok 5 pengőt fizettek. A pártoló tagságtól minden adományt szívesen fogadtak. A tagok szükség esetén a mentőszállítás költségeiből 40%-os kedvezményt kaptak…

1930. április 26-án a Mentőegyletben is közgyűlést tartottak. Gönczy Béla ügyvezető igazgató elmondta, hogy a gépkocsi 8766 kilométert futott, 352 kivonulása volt. (1929-ben 13636 km és 412 eset volt.) A teljesítmény látszólagos csökkenését az magyarázta, hogy nem voltak már egyedül a környéken, hisz 1929 tavaszán Kisbéren, majd Tatán és Komáromban is települt mentőautó. Őszre az Országos Egyesületnek már 46 vidéki fiókja volt….

A Város egyre nagyobb figyelmet fordított az egészségügyre. Ezt jelezte az is, hogy 2001. március 15. alkalmából az OMSZ Esztergomi Szervezete „Pro Urbe” kitüntetést kapott.

Esztergomban a mentőállomás a tűzoltóságon lett létesítve és 1947-ig egy mentőautó látta el a feladatokat.
1947-ben megindult a tárgyalások eredményeként, a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete kilátásba helyezte a 2. mentőautó beállítását is.
1948. április 10-én a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület és a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületének összevonásából létrejött az Országos Mentőszolgálat.

1949-től az esztergomi szervezet a kórház területére költözött. Kezdetben a kápolna mellett lett elhelyezve, majd a Fertőző Osztály mellé került.
Az 1956. október 26.-i sötétkapui sortűz során kiemelkedő szakmai tevékenységet végzett a Mentőszolgálat. Ezt a kórház falán 1993-ban elhelyezett emléktábla is bizonyítja.
1973-tól sikerült a gépkocsik számát növelni kettőre, 6 év múlva pedig 3-ra.

A Mentőszolgálat fokozatosan kinőtte a kórház melletti helyét. Pénzhiány miatt azonban új mentőállomás építésére nem volt lehetőség, így került 1989. augusztus 15-én az OMSZ a Papnevelde úti bölcsőde helyére.
A 90-es évek elején nagy nehézségek mellett, óriási erőfeszítések árán végezte feladatát az esztergomi szervezet. Pénzhiány, létszámhiány és a közalkalmazotti törvény bizonyos paragrafusai megkeserítették a mentésben dolgozók mindennapi életét.

1992. november 1-től a Máltai Szeretetszolgálat segítségével, önkéntes orvosok, és mentőtisztek kerültek az új Toyota mentőgépkocsikra. A megoldás nem bizonyult véglegesnek.
A mentőszervezet saját létszáma, bérkerete terhére, az OMSZ Főigazgatósága segítségével (Mercedes esetkocsit adott, és szerelt fel az esztergomi állomás részére) 1995. április 1-től megszervezte az állandó esetkocsi szolgálatot.

A környéken az a gyakorlat alakult ki, hogy Esztergom-Dorog vonzáskörzetében a sürgős esetek zömét az esztergomi esetkocsi látja el. A betegszállításokat pedig a Dorogi Mentőállomás.
2000-ben az OMSZ Esztergomi Állomása 2110 sürgős feladatot látott el, 1033 elsősegélyt nyújtott. A meglevő 4 helyett gyakran csak 2-3 autóval 102059 kilométert tettek meg...

2007. december 7-én ünnepélyes keretek között került sor a volt Kossuth iskolában az új mentőállomás átadására. A kistérségben Nyergesujfalun már működő mentőállomással az ellátási körzet: Pilismarót, Dömös, Esztergom, Tát, Mogyorósbányaa, Bajót, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Pilisszentlélek –lakosságának sürgősségi betegellátása jelentősen javult, biztonságosabbá vált.

Osvai László dr.