Tüdőgyógyászok Bükfürdőn

Valamennyien rendszeresen veszünk részt továbbképzéseken, melyeken a szakma nagyjai osztják le a hallgatóságnak a tudomány aktualitásait. Tudjuk, hogy az előadások után kik fogják feltenni a szokásos kérdéseket. Bükfürdőn most egészen más továbbképzést szervezett a Magyar Tüdőgyógyászat Megújulásért Alapítvány. Kis csoportokban, nem sztár előadók, nem le-, hanem megosztották velünk ismereteiket.

Az AstraZeneca szponzorálásával egy újszerű képzési formán vehettünk részt. Az egyik fő téma a COPD volt. Kardos Péter a COPD mortalitásáról, exacerbációjáról és a prevenció kérdéseiről, Mészáros Ágnes az életminőségi mutatókról, Csánk Eszter pedig a biostatisztika alapjairól osztotta meg a résztvevőkkel ismereteiket. Frész Tamás a kardiopulmonológia határterületeiről, Kádár László pedig az inhalációs kezelések buktatóiról beszélt.

Nagy sikere volt az interaktív kis csoportos foglalkozásoknak. A másik kiemelt téma a spirometria volt. A spirometriás képzés jövőbeli szükségességét húzza alá az a lengyelországi statisztikai adat – mely valószínűleg hazánkra is helytálló – hogy az összlégzésfunkciós vizsgálatokban 80 %-ban lehet hibát, pontatlanságot találni.

A kongresszus utolsó napján három résztvevőt rövid értékelésre kértem fel.

Kádár László, az alapítvány kuratóriumának elnöke

Kérlek, röviden mutasd be alapítványotokat.

2006 szeptemberében Somoskövi Ákos barátom volt, akiben felmerült, hogy egy szakmai lapot kellene indítani, bár tudományos folyóiratunk már van. Nem konkurenciát szerettünk volna támasztani a Medicina Thoracálisnak, hanem egy más profilú, érdeklődésű, a gyakorlathoz közelebb álló újságot kívántunk létrehozni. A Tüdőgyógyászat egy éve, havonta jelenik meg, és a tüdőgyógyászat gyakorlati kérdéseiben kíván utat mutatni. Az alapítvány kényszerűségből jött létre, hiszen valamilyen gazdasági formát kellett teremteni a lapnak. Induláskor magunk se gondoltuk volna, hogy később továbbképzéseket is fogunk szervezni. Ez a mostani az első ilyen próbálkozásunk.

A zárás előtt pár órával, hogy érzed, mennyire valósultak meg az elképzeléseitek?

Úgy érzem sikeres, rendezvényt zárunk ma. Az első nap minden tekintetben felülmúlta az elképzeléseinket, száz ember ülte végig az előadásokat, lelkesen vándoroltak a különböző helyszínekre, ahol az előadók ötször egymás után mondták el mondandójukat. Délután harminc perc felkészülés után, komplett diasorokkal - ne sértődjön meg senki – nem a szakma szokásos előadóitól egészen jó előadásokat hallottunk. Ez nagyon fellelkesített és örömmel töltött el. A későbbiekben részletesen kielemezzük a három nap eseményeit, de most úgy érzem, hogy egy sikeres rendezvényt fogunk zárni.

Major Tamás főorvos urat, a továbbképzés legtöbbet tapasztalt résztvevőjét arról kérdezem, hogy milyen úton-módon került kapcsolatba az alapítvánnyal? A Tüdőgyógyászat című lap első számában egy komoly tanulmányt jelentetett meg és ezen a rendezvényen is többször felszólalt.

Engem Somoskővi Ákos, a fiam kollegája kért fel, az alapítványhoz semmi közöm, de a lap szerkesztőbizottságának tagja vagyok. A rendezvény szervezésében annyi szerepem volt, hogy felvállaltam a moderátori feladatokat.

Hogyan értékeled ezt a három napot?

A rendezvény felépítése, a célok meghatározása nagyon jó volt. Talán az idő kevés volt hozzá.

A már említett első írásod nem sok optimizmust sugallt a pulmonológia jövőjét illetően. Eltelt egy év, most hogyan látod a tüdőgyógyászat jövőjét?

Rosszabbnak, mint amikor a cikket megírtam. Ha most írnám, akkor inkább nekrológnak fogalmaznám. Persze a tüdőgyógyász helyzete tükrözi a magyar egészségügy helyzetét is.
Nekünk mindenesetre dolgozni kell. Az egészségügyi kormányzatnak csak úgy, mint a tüdőgyógyász társaságnak meg van a felelőssége, vezetőink bizonyos határokat nem engedhetnek meg átlépni.

A főszponzor, az AstraZeneca termékmenedzserétől, Balázs Annától azt kérdezem, hogyan találkozott a cég az alapítvánnyal?

Kádár és Somoskővi kollegával régóta jó szakmai kapcsolatban vagyok. Megkerestek, egy véleményem szerinti egyedülálló programmal. Magyarországon még soha nem volt gyakorlati spirometriás képzés, láttam fantáziát a programban. Jelenleg a magyar jogszabályok számunkra azt teszik lehetővé, hogy néhány kollegának a részvételét biztosítani tudjuk.

Mennyire érzi sikeresnek a rendezvényt?

A tegnapi nappal abszolút elégedett vagyok, mindenki tartotta a feszített tempót. Ma már többen elindultak haza, de összességében itt egy olyan program zajlott le, mely egyedülálló az eddigi továbbképzések területén. Mondhatom ezt azért is, mert 11 éve dolgozom légúti területen, együtt a tüdőgyógyászokkal, és sok érdekes programot szerveztem már. A nagy plenáris előadásoknak megvan a maguk helye, és haszna, de egy ilyen kis csoportos interaktív képzés jobban segít a tüdőgyógyászoknak abban, hogy azokra a kérdéseikre választ kapjanak, amik a napi gyakorlatban számukra problémát okozhatnak.

A három napos továbbképzés megszervezéséért, lebonyolításáért, szponzorálásért köszönet illeti a Magyar Tüdőgyógyászat Megújulásért Alapítványt, a First Travel Utazási Irodát és az AstraZenecát.

Osvai László dr.