Január 3-tól augusztus 26-ig látható Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei címmel a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös időszaki kiállítása.
Bevallom, nem sok közöm van Hozzád. Mint törékeny gyerek, mindig is az öregekhez húzódtam. Azokhoz, akiknek volt ereje megöregedni. Az érett Aranyhoz s a meghasonlott Vörösmartyhoz.
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.
Már a középkorban is fontos ünnep volt a karácsony, melyhez számos hagyomány és szokás kapcsolódik. Cikkünk ezen szokások eredetét járja körül, és megpróbálja bemutatni, hogyan ünnepelték a régiek a karácsonyt.
Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egy kis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső. (1941)
Szent Miklós ünnepén Mikulás járja az országot. Sok házba már a délutáni órákban megérkezik, mert korábban sötétedik ilyenkor, decemberben. A lámpagyújtás meghitt pillanatában vagy kora reggel kíváncsian körülnézünk: vajon mit hozott nekünk az ünnepekre? Az ünnep előtti napok mindig közelebb hozzák egymáshoz az embereket.
Az idei, 2011 évi Ádvent a november 27.-ei vasárnappal kezdődik. A kezdési időpont évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. A lila szín a várakozást és a bűnbánatot fejezi ki.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 190 éve, november 11-én született Szentpétervárott. Az orosz irodalom egyik legismertebb képviselője a világban. A lélektani regény mestere. Sírkövén a Karamazov testvérekből vett sorok olvashatók: „ha a földbe esett mag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.”
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.
„Miként éled meg hétköznapjaidban a hitet, az Istent? – kérdezte tőle Forgách Rezső egy 1981-es interjúban