A magyar nyelvről

Mindannyian sok üzenetet, levelet kapunk az interneten, melyek többsége a lomtárban landol. A minap kapott levelet azonban szívesen teszem közkincsé!

Járjon át mindannyiunkat is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjuk anyanyelvünknek!

Jakob Grimm, meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

 

Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!

(Firenze 1984. X. 12. )

 


 

Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?

 

  • Jakob Grimm, meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
    "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
  • N. Erbersberg, bécsi tudós (XIX. század):
    "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
  • George Bernard Shaw, drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
    "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
  • Grover S. Krantz, amerikai kutató:
    "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
  • Ove Berglund, svéd orvos és műfordító:
    "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
  • Teller Ede, atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
    "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

 

Hozzászólások

Tisztelt Osvai úr! Talán nem

Tisztelt Osvai úr!
Talán nem lenne felesleges ezt a verset egy önkormányzati ülés elején felolvasni! Csak úgy, mihez tartás végett!
Zsákovits Ferenc

Reflexió

Tisztelt Zsákovits Úr!

 

Az egyik szemem sír, a másik meg nevet! Örülök, hogy elolvas egy ilyen verset. Egyáltalában örülök, hogy vannak még verset olvasó emberek! Szomorúsággal tölt azonban el, hogy erről is, már a versről is, kicsinyes politikai harcokra asszociálnak sokan, és így Ön is!

Nekem egy ilyen vers elsősorban azt juttatja eszembe, hogy büszke legyek magyarságomra. Másodrendű szempont, - bár erről is meg van a véleményem!!!, - hogy a napi politikában ezt, az esztergomi Képviselő-testületben, vagy akár a Parlamentban kik képviselik hitelesen!

Üdvözlettel:

Dr. Osvai László képviselő

 

 

Tisztelt Osvai úr! Nem értem

Tisztelt Osvai úr!
Nem értem Önt. Én az említett javaslatomat leírtam, Ön pedig rögtön politikai véleménynyilvánításnak tudja be azt! Tessék mondani, miért? Én csak arra hívtam fel a figyelmét, célszerűnek látnám, ha a képviselők ráébrednének, hogy Arany János nyelvét használják! Néha felettébb méltatlan módon! Ez nem a politikai hovatartozás kérdése, szerintem! Lehet, hogy még ebben is különbözik a véleményünk?!