Radnóti

RADNÓTI MIKLÓS: GYÖKÉR

„Tízkor havas eső esik, koromsötétben, bokáig sárban botorkálunk munkára. Öten belső munkát kapunk. Az óriási cukorkeverőt kell kitisztítanunk. Emeletnyi magas tartály, az egész tartályt kitöltő keverőgépekkel és tengelyekkel. S az egész ragad az undorító sárga cukorpéptől. Fölül ragacsos vasrostély. Felmászok a létrán, belenézek, felfordul a gyomrom.”…

 

/ Radnóti Miklós: Napló /

 

RADNÓTI MIKLÓS: LEVÉL A HITVESHEZ

„Egy verset álmodtam. Hajnali háromkor fölriadtam, izzadtan és szorongva, rosszat álmodtam, éreztem, de hirtelen nem jutott eszembe. S egy pillanat múlva már írtam is a zseblámpa fényénél”…..

RADNÓTI MIKLÓS: ÍRÁS KÖZBEN

Huszonkét éves vagyok. Így
nézhetett ki ősszel Krisztus is
ennyi idősen; még nem volt
szakálla, szőke volt és lányok
álmodtak véle éjjelenként!

                                                
                              1930. október 11. / Arckép
  

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

 „Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? Hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
S őrök kísértek végig az úton.”

Radnóti Miklós: Szegénység és gyűlölet verse

„Ma eladtuk Fannival a kétsoros sötétkék ruhámat és két pár barna félcipőt, hogy megvehessem a Gide naplót, a Pléiade-féle teljes kiadást. Harminc pengőt kértünk a cókmókért, a könyv 28 pengő.”

/1939. szeptember 26. Kedd /

„Mellemre hajtom csöndben a fejem
és szegény szívemet leejtem ilyenkor
egy-egy koldus halálos tenyerébe.”

Radnóti Miklós: Búcsúzás a gyerekkortól

Búcsúzás a gyerekkortól

Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni.
Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér.
 S halott-e már a perdülő szirom,
ha hullni kezd?
                       vagy akkor hal meg, hogyha földet ér?

Radnóti Miklós: Két karodban

100 éve született Radnóti Miklós. Az év minden hónapjában egy-egy versével szeretnénk emlékezni a költőre.

„Csak kígyó undoríthat tiszta fatörzset így
ha bőrét hagyja rajta, mint engem undorít
e forduló világ és az ordas emberek. „

/részlet: Írás közben /

Tartalom átvétel